Pedig nem kis értékről volt szó! Amikor 1996/97 fordulóján a kérdéskört az ÁPV Rt. FB-je, majd az Állami Számvevőszék alaposabban is megvizsgálta,1 kiderült, hogy 410 ezer hektár (ha) termőföld volt az ÁPV Rt. kezelésében. Az ÁPV Rt. (1998b) ettől némileg eltérő kimutatása szerint 1996 végén a tartósan állami tulajdonban maradó 28 agrártársaság – egykori állami gazdaságok – használatában 156 ezer ha föld volt, így 231 ezer hektáron több mint 300 haszonbérlő gazdálkodott, akik a már privatizált állami gazdaságok átalakulása során kerültek haszonbérleti jogviszonyba az állami vagyonkezelővel. Összesen tehát az ÁPV Rt. könyveiben 386 ezer hektár föld volt nyilvántartva.

Elvben – természetesen – az állami vagyonkezelőnek az lett volna a kötelessége, hogy e földekre haszonbérleti szerződést kössön a földet ténylegesen megművelő állami gazdaságokkal, tsz-ekkel, de erre csak hellyel-közzel került sor. Így az FB kénytelen volt megállapítani, hogy 1996 végén 43 ezer ha területre mindössze 37 ilyen szerződés volt életben – ez alig több mint 10%! A szerződések meg nem kötéséből származó veszteséget még az is tetézte, hogy az ÁPV Rt. sok esetben elmulasztotta a bérleti díjak behajtását, és e két ok miatt kumuláltan 2,4 Mrd Ft veszteség keletkezett.

Két évvel később már jobb volt a helyzet, 232 ezer ha hasznosult külső bérlőkkel kötött szerződés szerint. Ehhez kell hozzászámítani még további 172 ezer hektárt, amelyet a tartós állami tulajdonban tartott egykori állami gazdaságok utódszervezeti használtak – ugyancsak haszonbérleti szerződés alapján. Az ÁPV Rt. által közvetlenül kezelt 368 ezer ha földterület aranykorona-értéke (9000 Ft/aranykorona) mintegy 69 Mrd Ft volt.2

Az ország 1,7 millió ha erdőterületéből az ÁPV Rt. 19 erdőgazdasági társasága mintegy 970 ezer ha állami erdőt és egyéb földterületet kezelt (57,1%) a KVI-vel kötött vagyonkezelési szerződés alapján. A kezelt területből 320 ezer ha természetvédelmi terület (nemzeti park, tájvédelmi körzet, egyéb védett terület) volt.3 A Fidesz–MDF–FKgP-kormányzás idején mindvégig éles koalíciós viták tárgya volt, hogy mi történjen ezzel a hatalmas földvagyonnal. Az FKgP ragaszkodott egy elkülönített intézmény, a nemzeti földalap felállításához. Hosszú ideig úgy nézett ki, hogy erre a Fidesz ellenállása miatt nem fog sor kerülni. Végül a Magyar Nemzeti Földalap Kht. mégis megalakult, de érdemi működését csak akkor kezdte el, amikor 2002 áprilisában már világos volt, hogy az FKgP elvesztette politikai súlyát. A 2002. évi választás két fordulója között – amikor nagy valószínűséggel tudható volt, hogy a Fidesz elveszti a kormányzati hatalmat – az ÁPV Rt. és a KVI kezelésében álló területekből mintegy 0,5 millió hektár átkerült a Földalaphoz.4

A Földalap végül 2007-ben szűnt meg, amikor az újonnan megalakult MNV Zrt. részévé vált. Ekkor megint új számadatok láttak napvilágot, amelyeket nehéz közvetlenül összevetni a korábbiakkal. Ezek szerint az MNV Zrt. nyilvántartásaiban 2009-ben kb. 2 millió ha mezőgazdasági terület és kb. 1 millió ha erdő szerepelt. Szinte bizonyosra vehető, hogy 2009-ben még az MNV Zrt. nyilvántartásai nem voltak mentesek az átfedésektől, illetve a kétszeres számbavétel problémájától. A leváltott vezérigazgató, Tátrai Miklós egyik nyilatkozata szerint – például – ugyanaz a 400 ezer ha termőföld korábban mind a KVI-nél, mind a Földalapnál nyilván volt tartva. 2010-ben a 2. Orbán-kormány első intézkedése volt a földvagyon kivétele az MNV Zrt. hatásköréből: egyetlen tollvonással törölték a vagyontörvény 32. §-át, amely a Nemzeti Földalapot az MNV Zrt.-hez sorolta. Vagyis létrehoztak egy második, üzleti típusú tulajdonosi-privatizációs szervezetet, a hatalmas földvagyont kincstári vagyonná minősítették, és e vagyon tulajdonosává tettek egy ágazati minisztériumot. Az NFA költségvetési szervvé lett visszaminősítve, amely fölé – furcsa módon – mégis létrehoztak egy ellenőrző bizottságot, sőt egy ún. Birtokpolitikai Tanácsot is, a tényleges munkához pedig egy elkülönült szervezetet (Nemzeti Földalapkezelő Szervezet – NFA)5.

Az NFA nyilvántartásaiban 2012. december 31-én 1,8 millió ha térmértékű és 14,8 M AK-értékű földterület szerepelt, melyet az NFA 434 Mrd Ft értéken tartott nyilván. Az NFA alá tartozó 19 erdőgazdasági társaság 0,9 M ha erdőterületet szerepeltetett a könyvekben.8