Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon II.

Intézmények, technikák

4.5.4. A privatizációs szervezet leértékelődése

Csiha Judit után már soha többé nem állt súllyal rendelkező politikus a vagyonkezelő szervezet élén. Fokozatosan általános gyakorlattá vált az a Suchman Tamás idején bevezetett megoldás, hogy a leglényegesebb döntések ún. RJGY-döntések1 formájában születtek meg. Tehát az történt, hogy a részvényesi jogokat gyakorló miniszter – a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter, a pénzügyminiszter vagy a kancelláriaminiszter – apparátusa hozta a döntések többségét, a vagyonkezelő szervezetre már csak a vita nélküli végrehajtás szerepe lett kiosztva. Az RJGY-döntések természetesen a felelősség terhét is levették a privatizációs szervezet vezetőinek válláról. Másfelől viszont sok esetben a döntésért való felelősség az RJGY-t sem terhelte, mivel az ő döntései egy-egy kormányhatározatra alapozódtak.2

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1265peam2_522/#m1265peam2_522 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1265peam2_522/#m1265peam2_522)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1265peam2_522/#m1265peam2_522)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

4.3. ábra. Az állami vagyonkezelő működését szabályozó RJGY-döntések száma, 1995–2012

Megjegyzés: A 2012-ben hozott döntések közül 10 minősített adatot tartalmazó iratnak minősül, ezért titkosításra került. Lásd Magyarország Kormánya (2013: 5).

7: Egy kemény döntés – RJGY formában

„A veszteségesen működő társaságok vezetőinek premizálásával nem értek egyet, ezért – mint a részvényesi jogok gyakorlója – ilyen kifizetéseket a mai naptól nem engedélyezek. A közgyűléseken a tulajdonos nevében megjelenő munkatársak ezt az elvet szigorúan tartsák be és ennek megfelelően nyilatkozzanak. További intézkedésemig fenntartom a jogot, hogy a negatív mérlegeredményt mutató társaságok vezetőinek prémium kifizetése – a velem történt előzetes egyeztetés alapján, egyedileg megvizsgálva és minden befolyásoló tényezőt gondosan mérlegelve – csak engedélyemmel történhet. Határidő: azonnal. Felelős: Igazgatóság mb. elnöke, Bp. 1995. május 24. Dr. Suchman Tamás.”3

Átalakult a szervezet belső működése is. 1998-tól, amikor a Fidesz-kormányban a privatizáció Stumpf István kancelláriaminiszterhez tartozott, és az IG-ben lényegében csak a Fidesz által delegált emberek ültek, a döntéshozatal centrumává az ügyvezetői értekezlet vált. Amit nem a kormány döntött el, arról itt született határozat. Új elem volt viszont, hogy az ÁPV Zrt. vezérigazgatója és a három-négy vezérigazgató-helyettes az ügyvezetői értekezleten minden kérdésben szavazott, és a szavazás eredményét jegyzőkönyvben rögzítették. Ez így ment az ÁPV Zrt. megszűnéséig.

1	RJGY = részvényesi jogok gyakorlója. Az időszak túlnyomó részében a pénzügyminisztert jelölte ki, kivéve az 1998–2002 közötti periódust, amikor az állam tulajdonosi jogosítványait a kancelláriaminiszter gyakorolta az ÁPV Rt. felett. 2010 megosztott év volt: a választásokig a pénzügyminiszter, utána a nemzeti fejlesztési miniszter gyakorolta ezt a jogot.
2	Az ÁSZ (2010) jelentése a 2009. évi folyamatokat elemezve okkal hívja fel a figyelmet arra, hogy az adott évben 19 kormányhatározat érintette az MNV Zrt.-t, s ebből 12 konkrét tranzakciókra vonatkozott (id. mű: 37).
3	7/1995. (V.24.) sz. RJGY. határozat. A döntés előzménye, hogy egy nappal korábban Suchmant ebben az ügyben interpellálta a parlamentben Kósa Lajos fideszes képviselő.