Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon II.

Intézmények, technikák

4.6.1. Az elfelejtett Pri-Man Kft.

1994–95-ben, az ÁPV Rt. szervezésekor senkinek sem jutott eszébe, hogy az ÁVÜ és az ÁV Rt. összevonásakor rendezni kellene a Pri-Man Kft. sorsát is. Ezt az 50 M Ft törzstőkéjű vállalkozást még az ÁVÜ alapította 1991 októberében – hivatalos indoklás szerint a privatizáció menedzselésére (erre utal neve is). Valójában létszámbújtatás, illetve adóoptimalizálás volt az igazi cél.1 A kft. tisztviselőinek feladata kezdetben az önprivatizáció lebonyolítása volt (3.6.1.1.), annak lezárulását követően azonban szokásos ÁVÜ-s feladatokat is ellátott (pl. bejelentések ellenőrzése, a lízingszerződés konstrukciójának kidolgozása)

Az ÁPV Rt. megalakulása után tehát a Pri-Man tovább élt, és szerepet kapott az egyszerűsített privatizációban (2.2.2.3.). Miután az egyszerűsített privatizáció lezárult, az ÁPV Rt. részben a kft.-re testálta a 100%-ban értékesített társaságok szerződéseinek utógondozását. A Tocsik-botrány (9.5.5.) kipattanása után hozzájuk került a belterületi földek ellenértékének kiadásával kapcsolatos ügyintézés, majd a privatizációs ellenértékhányad (PEH) kifizetése is. 1997 őszén a Pri-Man Kft. hatáskörébe tartozó, részben privatizált, részben ÁPV Rt. tulajdonban álló cégek száma meghaladta a 900-at. A feladatok ellátásához a Pri-Mannak 70 munkatárs állt rendelkezésre.2 A társaság egészen 2007-ig folytatta működését, majd megkezdődött a végelszámolás.3

1	Az ÁVÜ, mint költségvetési intézmény, nem volt jogosult visszaigényelni az áfát, az ÁVÜ Kft.-je viszont igen.
2	VG, 1997. szept. 19.
3	A teljesség kedvéért érdemes megemlíteni, hogy az ÁPV Rt. a 90-es évek közepén önálló társaságba szervezte a Pozsonyi úti irodaház működtetését végző szervezeti egységeit. Ez a Hungalu-Service Kft., amely számviteli értelemben az ÁPV Zrt. kapcsolt vállalkozása volt.