Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon II.

Intézmények, technikák

4.7.3. Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA)

A Nemzeti Földalap létrehozásáról Orbán Viktor és Torgyán József állapodott meg 2000. augusztus 14-én. Ennek nyomán az Országgyűlés 2001 végén fogadta el a Nemzeti Földalapról szóló törvényt,1 amely úgy rendelkezett, hogy a magyar állam tulajdonában lévő, mezőgazdasági művelésre alkalmas, külterületi földek vagyonkezelésére új szervezetet hoznak létre: ez a Magyar Nemzeti Földalap Közhasznú Társaság (MNFA). Az új szervezet 2002. augusztus 1-én jött létre és 2007 végéig működött. A kormányzati propaganda szerint az új intézmény célja az ún. zsebszerződések (6.2.13.) elleni közdelem.

E törvény hatálybalépésével a Nemzeti Földalap vagyoni körébe került – a tartós állami tulajdonú erdőgazdasági részvénytársaságok vagyonkezelésébe adott erdők, továbbá a védett és védelemre tervezett természeti területek kivételével

minden állami tulajdonú termőföld, amelynek vagyonkezelője addig a KVI vagy az ÁPV Rt. volt,
minden állami tulajdonú termőföld, amelynek nincs vagyonkezelője vagy annak kiléte nem állapítható meg,
valamint az a föld, amely a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 6. § (4) bekezdése szerinti eljárás (aranykorona-hiány pótlása) követően megmaradt, illetve nem tartozik egyik földalapba sem,
továbbá az a termőföld, amelynek tulajdonosa nem állapítható meg.

A vagyontörvény a Nemzeti Földalapot beolvasztotta az MNV Zrt.-be (4.8.). A 2010-es választások után pár hónappal az NFA költségvetési intézményként visszanyerte jogi önállóságát – elvált az MNV Zrt.-től (4.8.7.).2 A gyakorlatban azonban a szervezet mindvégig csak minimális önállósággal rendelkezett, az érdemi döntéseket a mezőgazdasági/vidékfejlesztési tárca hozta akkor is, amikor az MNV Zrt.-hez tartozott, és akkor is, amikor önálló volt. Az NFA a védett és védelemre tervezett természeti területeket nem kapta meg. 2010 után az NFA-t három testület működtette: Az NFA vezető kormánytisztviselői (7 tag + elnök), a Birtokpolitikai Tanács (4 tag + elnök), valamint egy ellenőrző bizottság (4 tag + elnök), mintha egy részvénytársaság lett volna.

Minden különösebb előkészítés vagy indoklás nélkül 2019 tavaszán a kormány egyetlen tollvonással megszüntette az NFSZ-t, és helyébe a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) nevű szervezetet állította 2019. július 1-i hatállyal.3 A döntés lényege szerint ez az agrárminiszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv végzi majd az állami földek kezelését, felügyeletét.

1	2001. évi CXVI. törvény a Nemzeti Földalapról. Korábban a Fidesz vezette koalíciós kormány az MNV Zrt. alá akarta rendelni a szervezetet. Ilyen értelmű javaslatot az MDF-es Medgyasszay László de is terjesztett az Országgyűlésnek 2000 júliusában.
2	A Nemzeti Földalapról szóló 2010.évi LXXXVII. tv. A törvény 2010. szeptember 1. napján lépett hatályba.
3	1150/2019. (III. 25.) Korm. határozat.