Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon II.

Intézmények, technikák

4.1. Kell egy szervezet!

„Csekély a valószínűsége, hogy ezek az új tulajdonosi szervezetek a vagyonérdekeltséget, a tőkemegtérülési szempontokat csorbító politikai és vállalati nyomásnak ellenállnak. Sokkal inkább reális lehetőség, hogy maguk is beépülnek a jelenlegi hatalmi struktúrába.”

Szalai–Várhegyi–Voszka (1988)

Az már a privatizáció hajnalán biztosra vehető volt, hogy a folyamat irányítására létre kell hozni egy új szervezetet. Az első kísérlet az ÁVÜ, teljes nevén az Állami Vagyonügynökség volt. A mából visszatekintve azt mondhatjuk, hogy 1989-től számítva nagyjából öt évig tartott, amíg a modell kikristályosodott. Először egy, azután kettő, majd 1995-től, az ÁPV Rt. megalakulásától a 2. Orbán-kormány felállásáig, megint egyetlen, holding típusú állami részvénytársaság tulajdonolta a privatizációra váró állami vállalatokat. A továbbiakban részletesen is bemutatjuk, hogy valójában az ÁPV Rt. sohasem működött valódi vállalatként, még kevésbé holdingként, azaz vállalatcsoportként. Bár az ÁPV Rt.-nek – éppen úgy, mint jogelődeinek – volt bizonyos átcsoportosítási joga az egyes vállalatok között, alapjában véve azonban mégis éles volt az állami holding és a vállalatok közötti jogi, számviteli és pénzügyi demarkációs vonal.

De nem ez a fő ok, amiért az állami vagyonkezelők soha, egyetlen pillanatra sem működtek valódi vállalatként, vagy vállalatcsoportként. Legfőképpen azért nem működtek így, mert a fontos döntéseket a kormány hozta. Suchman Tamás privatizációs miniszter bukását követően a vagyonkezelő szervezetnek már a kisebb jelentőségű döntésekben sem volt autonómiája – gyakorlatilag minden döntéshez szükség volt a pénzügyminiszter jóváhagyására is. És volt egy második ok is, melynek a jelentősége csak hosszú évek tapasztalata nyomán vált bizonyossá. Kiderült, hogy az állami vagyonkezelő szervezetek kezében mindig is túlságosan sok cég volt ahhoz, hogy ezek ügyei érdemben követni lehessen és valódi stratégiai döntéseket lehessen hozni. Egészen biztos, hogy egy profitorientált magánvállalkozásként működő holding rövid idő alatt megszabadult volna a cégek túlnyomó többségétől, és csak néhány nyereségesnek tűnő vállalkozást tartott volna meg.

4.1. táblázat. Az állami vagyonkezelők és jogutódainak portfóliója, 1990–2018

Szervezet neve (időpont)	A portfólió összetétele
	Működő cégek	Egyéb
ÁVÜ (megalakulásakor, 1990)	1857 (gyakorlatilag 100%-ban állami és tanácsi tulajdonú) vállalat
ÁVÜ (megszűnésekor, 1994)	642 zömmel állami tulajdonú gazdasági társaság	23 vállalat
KVI (megalakulásakor, 1991)	65 zömmel kisebbségi részesedés*				90 000 épület, 50 000 gép, 45 000 építmény, 42 000 földingatlan stb.*
KVI (megszűnésekor, 2008)	0	10 millió db vagyonelem, zömében könyv szerinti értéken nyilvántartva.
ÁV Rt. (megalakulásakor, 1992)	39 állami tulajdonú gazdasági társaság + 124 átalakításra váró állami vállalat
ÁV Rt. (megszűnésekor és az ÁPV Rt. megalakulásakor, 1995)	737 gazdasági társaság + 8 állami vállalat	100 vállalat és 32 társaság végelszámolás alatt		317 vállalat és 99 társaság felszámolás alatt
ÁPV Zrt. (megszűnésekor 2007)	360 gazdasági társaság	42 állami vállalat		kb. 800 M Ft értékű ingatlan
Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (2002–2007)	kb. 900 000 db, önálló tulajdoni lappal rendelkező, zömében külterületi ingatlan
MNV Zrt. (megalakulásakor, 2007)	353 többségi állami tulajdonú gazdasági társaság		20 társaság és 6 vállalat végelszámolás alatt	55 társaság és 39 vállalat felszámolás alatt	1,9 M ha mg. terület, 1 M ha erdő, több ezer km-nyi út, több ezer épület, építmény stb.
MNV Zrt. (2009. jan. 1.)	212 többségi MNV Zrt.-tulajdonú társaság		145 kisebbségi tulajdon és 13 vagyonkezelésbe adott társaság
MFB (2010)	38 többségi tulajdonú társaság		2 kisebbségi tulajdonú társaság
MNV Zrt. (2015. dec. 31.)	146 többségi MNV Zrt.-tulajdonú társaság		120 kisebbségi tulajdon + 194 felszámolás és végelszámolás alatti társaság
MNV Zrt. (2018. jún.)	215 többségi állami tulajdonú gazdasági társaság		180 kisebbségi tulajdon, 125 nem működő társaság (felszámolás, végelszámolás miatt)
MNV Zrt. (2018. szept.)	166 többségi állami tulajdonú gazdasági társaság		172 kisebbségi tulajdon, 125 nem működő társaság (felszámolás, végelszámolás miatt)		533 ezer ingatlan

Megjegyzés: A táblázatban feltüntetett társaságok száma némileg félrevezető, mert nincs figyelembe véve, hogy egy-egy állami cégnek akár 3-5-10, 100%-ban saját tulajdonban álló kft.-je is lehet.

* Az adatok a 2005-ben készített vagyonleltárból származnak.

Forrás: A szerző adatgyűjtése.

Így végeredményben pontosan az történt, amit a Pénzügykutató Rt. szakértői megjósoltak (lásd mottó): az állami vagyonkezelő szervezetek az államapparátus részeként működtek.

A vagyonkezelők sajátos helyzete a számviteli előírásokban is visszatükröződött. Bár gazdasági társaságok voltak, a számviteli törvény 119. § (2) bekezdése értelmében az ÁPV Rt. sohasem készített konszolidált beszámolót, és – 2004-től kezdve – arra sem volt joga, hogy a kötelezően képzett privatizációs tartalékait értékpapírban tartsa. 2003-tól az ÁPV Rt.-t számviteli értelemben is beintegrálták az államháztartás rendszerébe – vagyis bevételeiről és kiadásairól az Országgyűlés döntött.

A helyzet később sem változott – egyik szempontból sem. Miután 2008-ban megkezdte működését a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.), az intézmény speciális jellegére vonatkozó – ún. sui generis – szabályok továbbra is érvényben maradtak. De ennek ellenére az MNV Zrt. is úgy működött, mint elődei az 1997-es évtől kezdve, vagyis mint a Pénzügyminisztérium különlegesen jól fizető háttérintézménye.