Közvetlenül az 1998-as kormányváltás után fontos fejleménynek tűnt, hogy az „egységes állami vagyonkezelés” elve alapján az ÁPV Rt., a tb-önkormányzatok és a kincstárivagyon-kezelés egyaránt a MeH alá rendelődött. Ezt egészítette ki egy másik kormánydöntés, amellyel a pénzügyminiszter az ÁPV Rt. elnök-vezérigazgatójára ruházta az állami kézben lévő bankrészvények és más speciális pénzintézetek (Szerencsejáték Rt., Reorg Rt., Eximbank, Hitelgarancia Rt.) vagyonkezelésének jogát.

A gyakorlatban azonban hamar kiderült, hogy a MeH-et felügyelő kancelláriaminiszternek számos egyéb feladata mellett sem kedve, sem apparátusa nem volt a privatizáció irányításához. 1999 nyarán a tb-alapok felügyelete formálisan is máshová került (a PM-hez), és semmi jele nem volt annak, hogy Stumpf István miniszter – mint a részvényesi jogok gyakorlója – az ÁPV Rt. sorsát illetően érdemleges döntéseket hozott volna. 2000. január 1-től azután a bankok el is kerültek MeH, illetve az ÁPV Rt. hatásköréből: egy vagyonkezelési megállapodás keretében ismét a PM vette át a bankok feletti irányítást. Ez nyilván összefüggésben állt azzal, hogy 2000. január 1-én a PM élén is személyi változás történt: az egykori MSZMP-s Járai Zsigmondot a pártpolitikai szempontból is megbízhatóbb, ősfideszes Varga Mihály váltotta fel. 2002 és 2010 között a MeH mint koordináló intézmény megmaradt, de az állami vagyon tekintetében nem játszott kiemelkedő szerepet. 2010 után viszont a koordinációs funkció is elkerült a MeH-ből, a 2. Orbán-kormányban ezt a feladatot az újonnan létrehozott Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium látta el. Az állami vagyon kezelésével kapcsolatos jogosítványok a Fejlesztési Minisztériumba kerültek.

A történet megismétlődött a 2., de még inkább a 3. és 4. Orbán-kormány idején. 2010 után a Miniszterelnökség (amelyet ekkor már csak ritkán hívtak kancelláriának és/vagy Miniszterelnöki Hivatalnak) Lázár János irányításával kisgömböcként maga alá gyűrt egy sor jogosítványt.2 2014 őszén – például – az MVM-től átvette a Paksi Atomerőmű bővítése érdekében alapított, 100%-ban állami tulajdonú gazdasági társaságot (Paks 2: Atomerőmű Fejlesztő Zrt.) és egy rövid időre az éppen akkor visszaállamosított MKB bankot is. Pár héttel később, 2014 decemberében a Millenáris Kulturális Tudományos Nonprofit Kft. és a Millenáris Széllkapu Beruházó, Fejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. is átkerült a MeH-hez. 2015 nyarán még a vagyontörvényt is módosította az Országgyűlés és elrendelte, hogy a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter gyakorolja a tulajdonosi jogokat az MFB, a Magyar Posta, ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. és a KAF Központi Adatgyűjtő és Feldolgozó Zrt. felett.3

2016 első felében azonban – egyelőre nem teljesen érthető személyes konfliktusok nyomán – a Lázár vezette Kancellária meggyengült; az ENKSZ, a Magyar Posta és az MFB egy kormányhatározattal átkerült a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz, sőt a fejlesztési miniszter alá rendelték az MNV Zrt.-t is.4 Hogy erre miért volt szükség, és hogy miért nem az MNV Zrt.-hez kerültek ezek a cégek, arra a kormányzat még csak látszatmagyarázatot sem adott. (A 2018 utáni fejleményeket lásd később, 4.9.2.)