Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon II.

Intézmények, technikák

4.8.1. Minisztériumi háttérintézmény – társasági formában

Az első pillanatban úgy tűnt, hogy a már eldöntött változások gyorsan meg is valósulnak. 2007. szeptember 25-én – az új törvény hatályba lépésének napján – megalakult a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (továbbiakban: Vagyontanács vagy Tanács). Az 50 M Ft alaptőkével megalapított Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) egyszemélyes, 100%-ban állami tulajdonú részvénytársaságként de facto másnap kezdte meg a munkát mint az állami vagyon legfőbb kezelő szervezete (4.5. ábra), jóllehet a kezdés de jure időpontja csak 2008. január 1. volt.1 Miután az év végéig fennmaradt mind a három szervezet, a Tanács rájuk bízta a vagyon kezelését egészen addig, amíg az MNV Zrt. nem képes átvenni a feladatokat. 2007. december 31-én azonban valóban megszűnt mind a három régi szervezet. Vezetőiket felmentették, a munkatársakat vagy átvették, vagy szélnek eresztették, a KVI és az NFA épületeit kiürítették, mindenki beköltözött az ÁPV Zrt. régi, Pozsonyi úti irodaházába.

A három elődszervezet minden vagyonát és kötelezettségét az MNV Zrt. rábízott vagyonaként2 vették nyilvántartásba. Ezt a vagyont az MNV Zrt. számvitelileg a saját vagyontól elkülönült módon tartotta nyilván.3 Ez utóbbiba – egyebek között – a szervezet által közvetlenül használt épületek, személygépkocsik, számítástechnikai és irodai eszközök tartoztak.

A 7 tagú Vagyontanács tagjai az ÁPV Zrt. utolsó IG-tagjai közül kerültek ki,4 a Vagyontanácsot és az MNV Zrt. egészét felügyelő és/vagy ellenőrző ún. ellenőrző bizottság 11 tagja – egyetlen személycserétől eltekintve – azonos volt az ÁPV Zrt. FB-tagjaival. Ezen túlmenően viszont új szervezeti képződmény volt az NFA működését felügyelő saját, 5 tagú ellenőrző bizottság, amelyet egy korábbi törvény hozott létre,5 de fennmaradt az MNV Zrt. létrejötte után is. Az új szervezet vezetői meglehetősen magas fizetést, illetve tiszteletdíjat kaptak.6

A három záró és az MNV Zrt. nyitó mérlegének készítése során azonban váratlan nehézségek álltak elő. Kiderült ugyanis, hogy a vagyontörvény és a hozzá tartozó kormányrendeletek,7 illetve a számviteli törvény nehezen feloldható ellentmondásban vannak egymással. A vagyontörvény logikája szerint állami vagyonnak tekintendő minden állami tulajdonban lévő

ingó és ingatlan,
értékpapír,
társasági részesedés és vagyonértékű jog, továbbá
az ún. kizárólagos állami vagyon (pl. föld méhének kincsei, frekvenciák, az ország légtere)

és ezek – a tételesen felsorolt kivételektől eltekintve8 – a törvény erejénél fogva, vagyis minden külön intézkedés nélkül szálltak át az MNV Zrt.-re. Ezzel szemben a számviteli törvény minden egyes vagyontárgy esetében tételes átadásátvétel-procedúrát követel meg, ahol rögzítésre kerül a bruttó és nettó érték, a vagyontárgyhoz tartozó követelés és tartozás stb. Az MNV Zrt. vezetése először úgy döntött, hogy a valóság elve alapján állítja össze az ÁPV Zrt. 2007. évi zárómérlegét – vagyis csak azt veszi számba, ami ténylegesen az ÁPV Zrt. kezelésében volt. 2008 végén azonban ezzel ellentétes döntés született, ezért új beszámoló készült (miközben a könyvvezetésre vonatkozó kormányrendelet átdolgozása még mindig nem ért véget).9

9: A szellemi tulajdon is vagyonértékű jog

Az MNV Zrt. megalakulásakor a KVI által birtokolt szerzői jogok is az MNV Zrt.-hez kerültek. A részletekről sokáig semmilyen információ nem jelent meg. Csak 2013 tavaszán derült ki, hogy a magyar állam akkor 29 szerzői jog és 3 szerzői joggal szomszédos jog törvényes örököse. Idetartoztak – például – a ’70-es évek ikonikus énekes házaspárjának a Záray–Vámosi házaspárnak a dalai, de Honthy Hanna operettprimadonna vagy a magyar keresztrejtvény atyja, Kristóf Károly szerzői jogait is a magyar állam örökölte. Az irodalmi szerzők közül Gazdag Erzsi és Déry Tibor jogai tekinthetők a legértékesebbeknek.10

A 4.15. táblázat ezt a kettősséget tükrözi. Mint látható, a különbség mind a kezelt cégek darabszámában, mind a vagyon pénzben kifejezett értékében jelentős. Ténylegesen az ÁPV Zrt. megszűnésekor 221 cég volt a portfólióban, ha azonban figyelembe vesszük azokat a cégeket, amelyeket a vagyontörvény rendelkezései alapján a KVI-tól, illetve a szakminisztériumoktól 2007. december 31-ig át kellett volna venni, akkor ez a darabszám ennek közel a kétszerese (405 db).

4.15. táblázat. Az ÁPV Zrt. záró mérlege 2007. december 31-én

	Ténylegesen*		A vagyontörvény szerint
	db	Mrd Ft	db	Mrd Ft
Gazdasági társaságok összesen	176	885,6	360	1233,0
– Tartós állami tulajdon	–	–	43	534,8
– Teljes mértékben privatizálható	–	–	317	698,4
Állami vállalatok	45	171	45	171
– Végelszámolás alatt álló	4	–	4	0,3
– Felszámolás alatt álló	41	–	41	0
Termőföld	–	0,5	–	0,5
Pénzkészlet	–	0,5	–	0,5
Követelések	–	2,9	–	3,1
Kötelezettségek (–)	–	256,3	–	233,1
Hozzárendelt vagyon összesen	221	634,4	405	1005,1

Megjegyzés: * 2008 folyamán készült egy olyan beszámoló, amely az ÁPV Zrt. vagyonát a tényleges helyzet alapján, a számviteli törvény logikája szerint rögzítette. Később ezt érvénytelenítették és új beszámoló készült a vagyontörvény előírásainak betűszerinti értelmezése alapján.

Forrás: MNV Zrt.

Csakhogy az év végét követően az MNV Zrt. jogszerűen már nem tudta átvenni az elődszervezetek vagyonát, miután 2007. december 31-én ezek a szervezetek megszűntek, így nem volt olyan vezető, aki az átadási jegyzőkönyveket 2008 folyamán aláírhatta volna.

A jogalkotó, vagyis a törvényi konstrukció kialakítását magára vállaló, Veress János vezette Pénzügyminisztérium szándéka szerint tehát a vagyonátadás a törvény erejénél fogva ment végbe. De sem a törvény, sem a végrehajtási rendeletek nem adtak eligazítást arra nézvést, hogy a korábban ÁPV Zrt.-re, illetve a minisztériumok nevére kiállított részvényeket miképpen forgatják át az MNV Zrt. nevére. Ez hosszan húzódó vita tárgyává lett, amelyben az MNV Zrt. apparátusa, illetve a cég könyvvizsgálója és ellenőrző bizottsága nem tudott egyezségre jutni. Az ellenoldal úgy érvelt, hogy minden egyes részvény, minden egyes ingatlan, minden egyes bankszámla tárgyában tételes átadás-átvételi jegyzőkönyvet kell felvenni, és annak dátuma, illetve az ott szereplő értékek fogják meghatározni, hogy ezek a vagyontárgyak milyen dátummal és milyen értékkel kerülnek be az MNV Zrt. könyveibe.

Ebből a felfogásból következően azután az a visszás helyzet állt elő, hogy 2007. december 31-én az MNV Zrt. auditálható könyveiben mindössze három, jelentéktelen értékű részvénytársaság szerepelt, mert történetesen ezen cégek részvényeinek átforgatása megtörtént az év végéig. Mire azonban ezek – a végső soron technikai jellegű – törvényi hiányosságok egyértelművé váltak, a kormánykoalíció elvesztette biztos parlamenti többségét. Ezért a kisebbségben kormányzó, egypárti szocialista kabinet nemigen gondolhatott arra, hogy az Országgyűlésben ismét megnyissa a vagyontörvény vitáját. Egyébként a kormánynak még szerencséje is volt: az MNV Zrt. vezetőinek első beszámolóját az Országgyűlés Gazdasági Bizottságában az ellenzék is pozitívan fogadta, bíráló megjegyzés szinte nem is volt, azon a tényen pedig, hogy nem készültek el a beszámolók, a vita minden résztvevője könnyedén átsiklott.11

Tovább fokozta a zűrzavart, hogy 2008 folyamán elkészült az MNV Zrt. nyitó mérlege is. Ebben megint más szám szerepelt: 370 db működő gazdasági társaság. Természetesen más forintérték is adódott ebből. Számviteli értelemben ennek a társasági portfóliónak az értéke 1392 Mrd Ft volt, a becsült piaci értéke pedig 1900 Mrd Ft.12 Az év folyamán ennek a beszámolónak a szabályszerűségéről is vita kezdődött, miután a számviteli elvekre vonatkozó, korábbi kormányhatározat felülvizsgálatáról szakértői egyezség született a PM, az MNV Zrt., illetve az auditori feladatokat ellátó Ernst & Young cég között. Csakhogy ezt a bizonyos kormányrendeletet 2008 folyamán mégsem adták ki, aminek következtében azután a 2008. évi záró mérleg is bizonytalan érvényességűvé vált.

A 2010-es kormányváltás és az ezt követő törvénymódosítások alapjában véve nem javítottak a helyzeten. Az Állami Számvevőszék véleménye szerint a rábízott vagyon tekintetében 2011 végén továbbra is fennálltak azok „a számvitelhez kapcsolódó problémák, amelyek az MNV Zrt. megalakulásakor is már megvoltak. […] A nyilvántartás nem zárt, nem egységes […] nem felel meg a jogszabályokban leírt követelményeknek”.13 Hasonló aggályokat fogalmazott meg az MNV Zrt. könyvvizsgálója is a 2011. augusztus 31-i közbenső mérlegre vonatkozóan („korlátozott megfelelés”). Ez persze nem okozhatott senki hozzáértőnek valódi meglepetést. Az elhibázott, ámbár jórészt az Állami Számvevőszék hosszú évek óta ismételt panaszai és ajánlásai nyomán elhatározott vagyonegyesítési koncepció attól nem vált és nem is válhatott közgazdaságilag és/vagy számvitelileg is működőképessé, hogy lecserélték az MNV Zrt. vezetőit.

4.16. táblázat. Az MNV Zrt. társasági vagyona 2008. január 1-én

A) Társaságok méretnagyság szerint
Működő cégek száma a társaság csoportban	Többségi társaságok		Vagyontömeg MNV tulajdonú hányada		Értékesíthető
			%	Mrd Ft	(%)
6	Jelentős súlyú, kiemelt cégek			909,7	36,1
	MVM		99,9	432,4	25%+1
	MFB		100,0	182,0	0
	Richter Gedeon		18,8	177,0	100,0
	Magyar Posta		100,0	75,6	25%+1
	Budapest Airport		24,9	24,9	100,0
	Szerencsejáték Zrt.		100,0	18,0	0
22	Erdőgazdaságok			66,8	0
24	Volán-társaságok			66,4	100
3	Hitelintézetek és biztosító			10,1	52,0
157	Többségi (egyéb) portfólió			183,7	74,5
145	Kisebbségi (egyéb) portfólió			13,2	100
13	Vagyonkezelésbe adott cégek			142,4	90
370	Mindösszesen			1392,3	49,5
B) Társaságok a tartós állami tulajdon aránya szerint
Tartós állami részesedés aránya		Társaságok megnevezése				db
100%		22 erdőgazdaság, MÁV, Tiszavíz Vízerőmű Kft., Hungaro-Control, Ex-Vá, MFB, HM, EI, Hortobágyi Kht., Regionális Fejlesztési Holding, Kopint-Datorg, Concordia, RHK, Szerencsejáték Zrt., Bábolna Ménes, Mezőhegyesi Ménes Kft.				36
75% + 1 szavazat*		MVM, Magyar Posta				2
50% + 1 szavazat		HM Armcom, Currus Arzenál, GYSEV, ITDH, Kisvállalkozásfejlesztő Pénzügyi Zrt., Hitelgarancia Zrt.				7
25% + 1 szavazat		Eximbank Zrt., Mehib Zrt.				2

Megjegyzés: * 2009 nyarán a Vtv. módosításával ebbe a kategóriába került át az 5 regionális vízműtársaság.

Forrás: MNV Zrt. 2008. évi vagyonkezelési terve, 2007. évi CVI. tv. melléklete.

A 370 db működő társasági részesedésből 220 volt a többségi tulajdoni részesedés. Ez adta a vagyontömeg 83,8%-át, értékben 1167 Mrd Ft-ot. A 150 db kisebbségi részesedés a teljes vagyontömeg 16,2%-át tette ki, értékben 225,2 Mrd Ft-ot. Ezen belül is 90%-os, mindent meghatározó jelentősége volt két cégnek (Richter, Budapest Airport), illetve három banki részvénycsomagnak (FHB, Eximbank, Mehib), ami további 4%-ot fedett le. Ebből következően pedig a fennmaradó 145 cég összesített értéke – nemzetgazdasági szinten – elhanyagolható nagyságrendet jelentett.

Az MNV Zrt. gazdálkodása szempontjából annak is volt jelentősége, hogy a portfóliójába került 370 társaság közül 100 közhasznú, nonprofit szervezetként működött, s ez más működési módokat követelt a vagyonkezelés során, mint amire a privatizációs szervezet apparátusa trenírozva volt. De jogi szempontból is zavarossá vált a helyzet, miután a vagyontörvény fenntartotta a privatizációs törvénynek azt a fogalmi megkülönböztetését, miszerint a társaságok egy része tartós állami tulajdon (48 db), míg minden más szabadon értékesíthető. Csakhogy az MNV-hez újonnan került társaságok túlnyomó része éppen ebbe a nonprofit kategóriába tartozott (pl. Szépművészeti Múzeum), amit vélhetően soha senki nem akar privatizálni, miközben az MVM 75%+1 szavazatarányban a „tartós” kategóriába került, jóllehet 10 éve folyamatosan napirenden volt a társaságcsoport privatizációja.

Mint a 4.17. táblázatból is kitűnik, a humán erőforrás szempontjából az történt, hogy az ÁPV Zrt. bekebelezte a másik két szervezetet. Az ÁPV Zrt. munkatársai közül szinte mindenki megtarthatta állását, a másik két szervezetben ennél sokkal nagyobb arányú volt az elbocsátás.

4.17. táblázat. Az MNV Zrt. létszám- és béradatai 2008. január 1-én

	2007. dec. 31-i záró létszámok	2007. dec. 31-i záró létszámból az MNV Zrt.-be átvéve	2007. évi havi átlagkeresetek* (tény)	2008. évi havi átlagkereset (terv)	Bértömeg 2007	Bértömeg 2008
	Fő		1000 Ft		Mrd Ft/év
ÁPV Zrt.	138	112 (81%)	682
NFA	157	88** (56%)	507
KVI	314	120 (38%)	574
Összesen/Átlag	609	320 (53%)	581
Új felvétel	..	21
MNV Zrt. összesen		341		650	4,25	2,66

Megjegyzések:

* Az átlagkereset-adatok némileg félrevezetők, mivel a három szervezetben különféle mértékű és arányú volt a béren kívüli juttatások nagysága, ami – egyebek között – annak volt a következménye, hogy korábban az ÁPV Zrt. a Munka törvénykönyve, a KVI a közalkalmazotti, az NFA pedig a köztisztviselői törvény hatálya alatt működött. Az összevonáskor – házon belül – az volt a közvélekedés, hogy az ÁPV Zrt.-ben a javadalmazási csomag összértékét tekintve kb. háromszor akkor javadalmazást biztosított, mint ami korábban a KVI-ben vagy a Földalapnál járt.

** Miután az NFA 2010 nyarán kivált az MNV Zrt.-ből, az apparátus létszáma 35 fő volt (dec. 31.-én). 2011 végére a létszám 139 főre duzzadt.

Forrás: MNV Zrt. EB, ÁSZ (2011: 67); ÁSZ (2012: 36).

De a vagyontörvény alapján nemcsak az történt, hogy három állami vagyonkezelő szervezetet összevontak, és elvették a költségvetési intézményektől a gazdasági társaságokat.14 Sok szempontból teljesen új jogi konstrukciót alkotott az Országgyűlés. Az MNV mint a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács munkaszervezete kezdte meg működését. Pontos fogalmazás szerint

„az állami vagyon feletti tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a magyar állam nevében a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (a továbbiakban: Tanács) gyakorolja. A Tanács feladatait az MNV Zrt. útján, annak ügyvezető szerveként látja el.”15

Egyszerűbben fogalmazva: a változás abban állt, hogy korábban az állami vagyonkezelő szervezetnek volt valamiféle döntéshozó szintje (IT, IG), most viszont a döntéshozó szervezet, a Vagyontanács alá rendeltek egy nagy létszámú végrehajtó apparátust. Hogy ez a szokatlan jogi forma működőképes lesz-e, az kezdettől fogva kétséges volt. Miután a törvény óriási feladathalmazt rótt a Vagyontanácsra, elkerülhetetlen volt a döntési értékhatárok utólagos megállapítása. 2008 őszén – tehát alig 10 hónappal a szervezet felállása után – kialakult az a gyakorlat, hogy a Vagyontanács csak háromhetenként tartott „rendes” ülést, egyébként csak informális módon ült össze. A vezérigazgató jogot kapott arra, hogy 500 M Ft értékhatárig egymaga döntsön. Később kiderült, hogy még ez is túlzott centralizáció, így az SZMSZ első módosításával – 2008 novemberében – a vezérigazgató-helyettesi szint 50 M Ft-ig kapott egyedi döntési jogosítványt.16

Bűncselekmény volt az MNV Zrt. megalapítása? A 2. Orbán-kormány egyik első lépése volt, hogy 2010 szeptemberében a szélsőjobboldali közgazdászokat és politológusokat tömörítő Civil Összefogás Fórum (CÖF) feljelentése nyomán, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja alapján rendőrségi nyomozást indíttatott az alapításkor történt esetleges bűncselekmények feltárására. Feljelentésében a CÖF az írta, hogy az összeolvasztáskor az akkori döntéshozók elhanyagolták kötelezettségeiket, megsértették a számviteli fegyelmet, hanyag módon kezelték az állami vagyont, külsős cégeket juttattak állami pénzekhez, az összevonás alatt több mint 3500 szerződés eltűnt. A feljelentők szerint mindez azért is történhetett meg, mert a pénzügyminiszter (Veres János) „nagy valószínűséggel nem tett eleget törvényben rögzített ellenőrzési és felügyeleti kötelességének”. A civilek feljelentésének alapját az Állami Számvevőszék 2009 augusztusában közzétett jelentése adta (ÁSZ, 2009). A CÖF értelmezése szerint az ÁSZ – egyebek között – azt kifogásolta, hogy sem a KVI, sem az ÁPV Zrt., sem az NFA nem készítette el a 2007. december 31-i helyzetet tükröző vagyonmérleget és vagyonleltárt. A nyilvánosság a nyomozás lefolyásával kapcsolatban csak annyi tájékoztatást kapott, hogy tanúként az ÁSZ szakértőit is meghallgatták, és a Budapesti Rendőrfőkapitányság (BRFK) a nyomozás határidejét többször is meghosszabbította.17 Az utolsó hír a nyomozásról 2011 októberében jelent meg, mely szerint az ügyben az ügyészség vette át a feladatokat.18

1	Az MNV Zrt. alapító okiratának kelte 2007. október 16., a cégbírósági bejegyzésé november 20. volt. Ezekből a látszólag lényegtelen, pár hetes eltérésekből azonban a működés első évében sok bonyodalom származott, mert nem volt egyértelmű, hogy a szervezet de facto vezetői rendelkeznek-e aláírási joggal.
2	Az 1995. évi privatizációs törvény ugyanezt a fogalmat „hozzárendelt” vagyonként nevesítette.
3	Hosszas módszertani viták után csak 2009 nyarán sikerült tisztázni, hogy ez a saját vagyon pontosan mennyi is. Az RJGY 20/2009. (VII. 27) sz. határozata szerint az MNV Zrt. saját vagyonának vagyonleltár szerinti értéke 2007. december 31-én 2,6 Mrd Ft volt. Egész pontosan: 2 561 688 790 Ft.
4	Miután a Vagyontanács lényegesen szűkebb testület lett, mint a korábbi vagyonkezelők IG-je, szükségessé vált a szokásos, többségi szavazási szabály módosítása. Az NVT érvényes döntéséhez a jelenlévők számától függetlenül 4 azonos szavazatra volt szükség. Ezt az egész konstrukciót – amellyel az MNV Zrt. működését a jogalkotó tovább távolította a „normális” gazdasági társaságok működésétől – Sárközy (2014) erősen bírálta (id. mű: 185).
5	Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. tv. 4. §.
6	Tátrai Miklós vezérigazgató személyi alapbére 3,5 M Ft/hó, átlagkeresete 5 M Ft/hó felett volt. Tátrai emellett tagja volt az NVT-nek is, amiért további 850 ezer forintos tiszteletdíj illette meg. MNV Zrt. közleménye, 2012. ápr. 18. http://www.mnvzrt.hu/sajtoszoba/_/_/sajtokozlemenyek/20120418.html
7	254/2007. (X. 4.) Korm. r. az állami vagyonnal való gazdálkodásról, 5/2008. (I. 22.) Korm. rendelet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. saját vagyonával és a rábízott állami vagyonnal kapcsolatos éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségéről.
8	A kivételek közé tartozott minden olyan anyagi eszköz, amelyről más törvények explicit módon rendelkeztek (államadósság-kezelés, az MNB tevékenysége, Magyar Távirati Iroda, állami tulajdonú lakások, állami monopóliumok).
9	Az új elszámolási rendet tartalmazó 150/2009. (VII.23.) Korm. rendelet csak a következő évben jelent meg. Ez bizonyos ellentmondásokat feloldott, miközben nagyon súlyos újakat is teremtett.
10	http://www.mnvzrt.hu/felso_menu/hireink/sajtoszoba/20130410.html
11	Lásd az Országgyűlés Gazdasági és Informatikai Bizottsága 2008. okt. 15-i üléséről készült jegyzőkönyvét.
12	A 2008. febr. 28-i állapotot tükröző értékelések szerint. Lásd MNV Zrt. 2008. évi Vagyonkezelési Terve, Rábízott vagyon, 7. sz. melléklet.
13	ÁSZ (2011: 48; kiemelés az eredetiben – M. P.). Az Everest Projekt leállítása utáni időszakban működtetett vagyonnyilvántartási rendszerek anomáliáit az ÁSZ-jelentés a 48–51. oldalakon tárgyalja. Az ÁSZ-jelentés arra a kérdésre viszont egyáltalán nem tér ki, hogy egyáltalán rendelkezésre állnak-e a 2010. december 31-re vonatkozó beszámolók. Maga a 2011. decemberi keltezéssel ellátott jelentés – teljeséggel szokatlan módon – semmiféle táblázatos anyagot nem tartalmaz a tárgyévben, vagyis 2010 folyamán végbement vagyonváltozásokról.
14	Lásd az MNV Zrt. módosított SZMSZ-ét, amely 2008. nov. 13-tól volt hatályos.
15	Vtv. 3. §. Ez a tény – később – azért kapott nagy jelentőséget, mert az MNV Zrt. előbb kezdett el működni, mint a Vagyontanács. A Vagyontanács ugyanis csak október 10-én alakult meg (vagyis hetekkel később, mint az MNV), s ebből egyfajta jogi vákuum jött létre.
16	50 és 500 M Ft között a vezérigazgató az ügyvezetői értekezlet döntése alapján hozhatott határozatokat.
17	Lásd „Az eltűnt állami vagyon nyomában”, MN, 2011. febr. 1.; „Kik lopták el a több százezer milliárdos nemzeti vagyont?”, www.hunhir.info, 2011. február 1.
18	„Bízunk benne, a nyomozás rávilágít arra a hanyagságra, ahogy az előző ciklusokban bántak az állami vagyonnal” – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Csizmadia László. A CÖF alapítója és szóvivője úgy fogalmazott: „rövid úton tisztázni kell […] elmarasztalhatók-e a KVI, az ÁPV és a földalap egykori irányítói, s terheli-e felelősség Veres János volt pénzügyminisztert és az akkori kormányfőt, Gyurcsány Ferencet” (MN, 2011. aug. 25.; MTV Ma Reggel c. műsora, 2011. okt. 22.)