Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon II.

Intézmények, technikák

4.9. A 2012-es Alaptörvény és következményei

A 2011. április 25-én elfogadott és 2012. január 1-én hatályba lépett

Alaptörvény,
a hozzá kapcsolódó, 2011. december 31-én elfogadott ún. átmeneti rendelkezések, illetve
a Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter által 2011. december 6-án előterjesztett és december 23-án már el is fogadott, december 31-től pedig hatályos nemzeti vagyonról szóló törvény1

ismét erőteljesen átrendezte az állami vagyonnal történő gazdálkodás és a privatizáció jogi kereteit.2

Elvi síkon fontos változás a korábbi, a III. Magyar Köztársaság alkotmányában rögzített elvekhez képest, hogy az alaptörvényben nem szerepel a „magántulajdon” fogalma, valamint a „szociális piacgazdaság”-ra való utalás és a tulajdonformák egyenrangúsága.3

Érthetetlen módon az új törvények – a bevett közgazdasági és statisztikai szóhasználattal ellentétben – a nemzeti vagyon fogalmát úgy definiálták, hogy abba csak az állami és az önkormányzati vagyon elemei számítanak bele, a magántulajdonban lévő vagyon – vagyis a vállalatok és magánszemélyek tulajdona – nem. Csak utólag vált nyilvánvalóvá, hogy a jogalkotó célja valójában az volt, hogy az önkormányzati vagyon és az állami vagyon közötti különbséget elmossa, s ezzel jogi alapot teremtsen annak, hogy az állam nevében eljáró kormányzat tetszése szerint elvonhasson bármilyen önkormányzati vagyontárgyat. A III. Köztársaság alkotmánya szerint erre nem volt lehetőség, mert a települési önkormányzatok vagyona a privatizáció-államosítás dimenziója tekintetében magánvagyonnak volt tekintendő.

Mindezek a törvények ún. sarkalatos törvényekként lettek megfogalmazva, melyek elfogadásához és módosításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Erre az Alaptörvény 38. cikkének (1) és (2) bekezdése adott felhatalmazást.

11: Minden fontos döntés kétharmados

„(1) Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon. A nemzeti vagyon kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele. A nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit sarkalatos törvény határozza meg.

(2) Az állam kizárólagos tulajdonának és kizárólagos gazdasági tevékenységének körét, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon elidegenítésének korlátait és feltételeit az (1) bekezdés szerinti célokra tekintettel sarkalatos törvény határozza meg.”

Mint fentebb olvasható, az Alaptörvény bevezetett egy új jogi kategóriát, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon fogalmát, erre tekintettel kellett a korábban használatos fogalmak jogi tartalmát egymáshoz képest meghatározni. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon státusza a törvény rendszerében a második védelmi vonalat képezi, amely megegyezik a forgalomképtelen vagyontárgyakkal abban a tekintetben, hogy ezek a vagyonelemek sem idegeníthetők el, nem terhelhetőek meg. Hasznosításuk szabályozása azonban kevésbé szigorú, fő szabályként nem koncesszióköteles a hasznosításuk (vagyonkezelés, bérlet, haszonbérlet stb.). Egy 2012-es, későbbi módosítás szerint a „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon” kategóriájába a műemlékeket is besorolták. Ez azt jelenti, hogy a jövőben bármely épület műemléki státuszát is csak kétharmados többséggel lehet megváltoztatni.4

A nemzeti vagyon harmadik kategóriája a korlátozottan forgalomképes vagyoni kör. Az ide tartozó vagyonelemek eladhatók, megterhelhetők, de csak törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint, ami általában valamilyen hatóság vagy egyéb szerv előzetes jóváhagyását jelenti. A kategóriába tartozó vagyonelemek nagy számosságára tekintettel ezt a kategóriát csak definíció szintjén említi meg a törvény. A negyedik vagyoni csoportba az üzleti vagyon tartozik, amely engedély nélkül elidegeníthető, hasznosítható, így a piaci forgalom része.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1265peam2_925/#m1265peam2_925 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1265peam2_925/#m1265peam2_925)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1265peam2_925/#m1265peam2_925)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

4.13. ábra. A nemzeti vagyon sematikus ábrája a nemzeti vagyontörvény szerint, 2011

Forrás: A szerző összeállítása a 2011. dec. 31-én hatályba lépett, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. tv. szerint.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1265peam2_928/#m1265peam2_928 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1265peam2_928/#m1265peam2_928)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1265peam2_928/#m1265peam2_928)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

4.14. ábra. A nemzeti vagyon sematikus ábrája a nemzeti vagyontörvény szerint, 2016

Forrás: MNV Zrt.

A törvény 2. melléklete szerint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, nemzeti vagyonban tartandó állami tulajdonban álló társasági részesedés mértéke – ideértve az MNV Zrt.-t is – összesen 65 részvénytársaság esetében lett számszerűen is meghatározva. Ezen cégek többsége az MNV Zrt. tulajdonában volt korábban is, és az új törvény alapján is ott maradt. Új megoldása volt a jogalkotónak, hogy a törvény két melléklete nemcsak az ún. tartós állami vagyon mértékét határozta meg tételesen (4.24. táblázat), de 23 nyomtatott oldalnyi terjedelemben felsorolta az állam kizárólagos tulajdonába tartozó folyók, patakok, holtágak, mellékágak, azok medrei, valamint a rájuk épült vízi-létesítmények neveit is. Ugyancsak felsorolták az ország négy tavát, több tucatnyi vasúti pályaszakaszát, valamint 13 oldalon keresztül a műemlékeket és műemlék-együtteseket is.

Fontos, ám egyben nagyon is célzott jogszabályi változás volt azoknak a 2011 utolsó napjaiban elfogadott törvénymódosításoknak és kormányrendeleteknek az összessége, amelyek felhatalmazták a kormányt, hogy bármely gazdasági társaságot „stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet”-nek minősítsen, és ennek nyomán csőd esetén ne szokásos cégbírósági eljárás induljon, hanem a kormány által erre a célra létrehozott állami felszámoló cég járjon el. Már a rendelkezések kihirdetésekor világos volt, hogy az eljárás leginkább a Malév csődjének esetére volt szabva. Így is történt: 2011. január 30-án, reggel 7 órai hatállyal a kormány elrendelte ennek a különleges szabálynak az életbeléptetését a Malévnál (6.3.2.8.).

4.21. táblázat. A tartós állami vagyon köre a nemzeti vagyontörvény szerint, 2012

Társaság neve	Állami részesedés legalacsonyabb mértéke
Magyar Villamos Művek Zrt.	75% + 1 szavazat
Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt.	100%
19 + 3 állami erdőgazdaság*	100%
HM Armcom Zrt.	100%
HM Currus Zrt.	100%
HM Arzenál Zrt.	100%
Magyar Export-Import Bank Zrt.	25% + 1 szavazat**
Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.	25% + 1 szavazat**
Magyar Posta Zrt.	75% + 1 szavazat
Magyar Államvasutak Zrt.	100%
Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút Zrt.	66,5%
HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt.	100%
ExVá Robbanásbiztos Berendezések Vizsgáló Állomása Kft.	100%
Magyar Fejlesztési Bank Zrt.	100%
Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft.	100%
HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt.	100%
Államadósság Kezelő Központ Zrt.	100%
Garantiqa Hitelgarancia Zrt.	50% + 1 szavazat
Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt.	50% + 1 szavazat
Regionális Fejlesztési Holding Zrt.	100%
Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.	100%
Tiszavíz Vízerőmű Energetikai Kft.	100%
Concordia Közraktár Kereskedelmi Zrt.	100%
Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft.	100%
Szerencsejáték Zrt.	100%
Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft.	100%
Mezőhegyesi Állami Ménes Lótenyésztő- és Értékesítő Kft.	100%
5 regionális vízmű	75% + 1 szavazat
Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt.	25% + 1 szavazat
Országos Hulladékgazdasági Ügynökség Nonprofit Kft.	100 %
Kincsem Nemzeti Lóverseny és Lovas Stratégiai Kft.	100 %
Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft.	100 %
Diákhitel Központ Zrt.	100 %
Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt	100%
Állami Autópálya Kezelő Zrt.	100%
Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.	100%
Magyar Közút Nonprofit Zrt.	100%
Magyar Turizmus Zrt.	100%
Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft.	100%
TIG Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft.	100%
Hollóházi Hungarikum Nonprofit Kft.5	50% + 1 szavazat

Megjegyzés: * A Honvédelmi Minisztérium hatáskörében.

** 2012 májusában ezek az értékek 100%-ra módosultak.

Forrás: 2011. évi CXCVI. tv.

A törvény 11. §-a az addiginál sokkal szigorúbb szabályokat fogalmazott meg a költségvetési intézmények által kezelt állami vagyonra vonatkozóan. A korábbi helyzettől eltérően 2012. január 1-től a sportlétesítmények, a műemlékek, a börtönök stb. minden szerződését, illetve a meglévő szerződések módosítását is az MNV Zrt.-vel kell jóváhagyatni. Például a sportpályák nem adhatják bérbe a büfét, a bíróságok nem festethetnek ki egy tárgyalótermet. Hogy ez a szigorítás sokszorosan megnöveli majd az MNV Zrt. adminisztrációs terheit, azt maga a törvényalkotó is tudta, ezért az volt az eredeti szándék, hogy a törvénynek ez a szakasza csak 12 hónapos türelmi idővel lép hatályba. A nagy sietség miatt azonban egy gondatlanul megfogalmazott módosító javaslat eltolta a paragrafusszámozást, s emiatt a kihirdetett törvényben már ez a türelmi idő nem maradt benne. Ez előrevetítette, hogy az új törvényt azonnal módosítani kell.6

A törvény 17. § (3) szerint a nemzeti vagyonra vonatkozó polgári jogi szerződésben a nemzeti vagyonnal rendelkezni jogosult irányadóként kizárólag a magyar nyelvet, valamint a magyar jog alkalmazását kötheti ki. Jogvita esetére kizárólag a magyar bíróság joghatósága köthető ki, míg a jogviták eldöntésére nem köthető ki választott bírósági eljárás. Ezek súlyos megszorítások ahhoz képest, hogy a 90-es évek közepén – ha nem is volt általános gyakorlat –sok esetben úgy történt a privatizáció, hogy a svájci vagy az angolszász joggyakorlat volt a kiindulási pont, és a jogviták gyorsabb eldöntése érdekében választott bírósági eljárás mellett kötelezték el magukat a felek.7

Az Orbán-kormány – érthetetlen okból – megbonyolította a vagyontörvény azon rendelkezését is, amely az ingyenes vagyonátruházást teszi lehetővé. Ennek az lett a következménye, hogy amikor a magyar állam úgy döntött, hogy egyes épületeket átad az épületet használó egyházaknak, akkor erről a végső döntést az Országgyűlésnek kellett kimondania.8

1	2011. évi CXCVI. tv. a nemzeti vagyonról (Nvtv.). Ennek a törvénynek nem született végrehajtási kormányrendelete, így továbbra is az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet szabályozta az MNV Zrt. működését.
2	Voszka (2011b).
3	Az Alkotmány szerint: „9.§ (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül. (2) A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát.”
4	Az NVT tv. egy napig hatályban lévő változata 2012. január 1-én módosította az örökségvédelmi törvényt (2001. évi LXIV törvény) és vette ki belőle az addig benne lévő, közel 270 db állami tulajdonban tartandó műemléket. Az NVT törvény 2016. júniusi módosítása szerint a lista még tovább bővült. Ekkor a tételesen listázott műemlékeket 12 oldalon át sorolták fel a Magyar Közlönyben.
5	Ez a 100%-ban állami tulajdonú cég vásárolta meg, egyetlen pályázóként, 2012 elején a Hollóházi Porcelán Manufaktúra Zrt. vagyontárgyait a felszámolásból.
6	Jenei Miklós: „Hihetetlenül elrontották a vagyontörvényt” (www.index.hu, 2002. jan. 17.).
7	Előre is sejteni lehetett, hogy ebből még baj lesz. Lett is: 2019 tavaszán nyilvánosságra került, hogy a Paks 2. beruházásra vonatkozó polgárjogi szerződés a svájci jog alapján készült, s emiatt megszületésétől fogva érvénytelennek kell tekinteni (www.portfolio.hu, 2019. máj. 2.).
8	Lásd A 2012. júl. 12-én elfogadott, 2012. évi CXIV. tv. az állami vagyonnal összefüggő egyes rendelkezésekről, amely 13 ilyen ingatlan átadását engedélyezte.