Amint az ÁSZ (2014) jelentése részletesen is feltárta, a vagyontörvény 2013. június 28-tól hatályos módosítása nagymértékben fellazította az állami vagyon egységes kezelésének szabályrendszerét, mert megnyitotta az utat, hogy az Országgyűlés bármilyen új törvénnyel elvegyen az MNV Zrt.-től cégeket, ingatlanokat – egyszóval állami vagyont – és bármely más intézmény gondjaira bízza ezeket. Arra is lehetőség nyílt, hogy az MNV Zrt. felett álló Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) miniszteri rendelet útján központi költségvetési szerveket, ezek intézményeit, továbbá a 100%-ban állami tulajdonban álló gazdasági társaságokat is kijelölhet az állami vagyon kezelőjeként. Ennek következtében az MNV Zrt.-vel azonos jogállásba került egy sor más állami intézmény is. Így – például –

 

Új megoldása volt az Nvtv.-nek, hogy állami tulajdonú társasági részesedés nem lehet vagyonkezelési szerződés tárgya. A részvények vagy üzletrészek tulajdonosi joggyakorlója – például egy minisztérium – csak megbízáson alapuló meghatalmazással járhat el a tulajdonosi jogok egészének vagy meghatározott részének gyakorlása során. Ebből következően az MNV Zrt.-nek záros határidőn belül újra kellett kötnie 45 vagyonkezelő szervezettel 185 db vagyonkezelési szerződést. (Ezen belül a legjelentősebb kört a megyei intézményfenntartó központok (MIK) kezelésében lévő 96 társaság jelentette.)3

 

 

2014 márciusában – közvetlenül a választások előtt – egy kormányrendelet még tovább lazította a privatizációs szabályokat, és tovább csökkentette az MNV Zrt. hatalmi jogosítványait. Fő szabályként addig az állami vagyont az MNV értékesítette. A módosítás már csak tulajdonosi joggyakorlóról beszél, de az értékesítési jogot két esetben ez is továbbdelegálhatja. Így ha központi költségvetési szerv az eladásra kínált vagyon kezelője, vagy ha a vagyon az országos vasúti vagy közúti közlekedési hálózathoz kapcsolódik, akkor a vagyonkezelő is értékesítheti azt. Ennek azonban az a feltétele, hogy a tulajdonosi joggyakorló ehhez – szerződésben – hozzájáruljon. A rendeletben több helyen előfordul még az, hogy a tulajdonosi joggyakorló felhatalmazása alapján a vagyonkezelő értékesítheti az állami vagyont. Az állami vagyon értékesítését versenyeztetni kell, de törvény – vagy a törvény felhatalmazása alapján a kormány – kivételt tehet. A módosítás ezt a szabályt kiegészíti azzal, hogy a lakott állami lakás eladását nem kell megversenyeztetni. Új rendelkezés volt az is, hogy jelentős vagyonvesztésre hivatkozva lehetővé tették a becsült ár alatti értékesítést is.4

 

 

 

Ennek a széles körre kiterjedő vagyonkezelési konstrukciónak lett egy igen fontos – bár a közvélemény számára sohasem tálalt – számviteli következménye. Nevezetesen az, hogy az MNV Zrt. könyvvizsgálója számára ezek a cégek lényegében elérhetetlenek voltak, s így a könyvvizsgáló az MNV Zrt. 8 ezer milliárd forintnyi rábízott vagyonára vonatkozó jelentéseit évről évre korlátozással adta ki. Ez még a 2019. évi jelentésben is így történt.