Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon II.

Intézmények, technikák

4.9.4. Privatizáció helyett „kikerülés” és „kivezetés”

2021 tavaszán – egy salátatörvény keretében – a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. vagyonkezelésébe kerültek a birtokában vagy üzemeltetésében lévő, állami tulajdonban álló ingóságok, az ingóságokon e törvény hatályba lépésekor fennálló vagyonkezelői jog egyidejű megszűnésével. A jogalkotó meg is indokolta a döntést. Azért van szükség a változtatásra, hogy „[a] … speciális ingóságok körének állami tulajdonból való kikerülését (kiemelés tőlem – M. P.) megfelelő szakértelemmel bíró szervezet végezze és elkerülhető legyen ezen gyorsan avuló eszközök felhalmozódása”.

Ugyanebben a salátatörvényben a kormány újrafogalmazta a privatizáció célját is. Eszerint „a stratégiainak nem minősülő vagyonelemek állami tulajdonból történő, gyors, költségtakarékos és hatékony (mind ingyenes, mind ellenérték fejében történő) kivezetésének” feladatait egy új szervezet veszi át, a Maradványvagyon-hasznosító Zrt. (MVH). Az MVH olyan egyedi jogosultságokkal rendelkező tulajdonosi joggyakorlói szervezet státuszát nyeri el, amely „egyszerűsített eljárások mentén látja el a vagyongazdálkodási feladatait”. Ennek megfelelően a kétharmados többséggel elfogadtatott törvény bevezetett egy új vagyoni kategóriát, a „kivezetésre szánt állami vagyon” fogalmát. Eszerint ide tartozik „az állami vagyonnak az a része, amely nem tartozik sem a kincstári vagyon, sem az üzleti vagyon körébe, és amely a vagyon jellegére, állapotára, jogi helyzetére vagy egyéb körülményekre tekintettel nem alkalmas a nemzeti vagyon alapvető rendeltetését szolgáló vagyongazdálkodási feladatok ellátására vagy e feladatok ellátására történő igénybevétele nem észszerű.”