Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon II.

Intézmények, technikák

5.6.1. Új szerepben az MNB?

Miután saját pénzügyi vállalatbirodalmat épített ki saját magának, illetve Orbán Viktornak (MKB Bank, Tőzsde, Giro, Optima Befektetési Zrt.), a jogi kiskapukat maximálisra tárva, az MNB 2014-ben 6 alapítványt is létrehozott. Ez a nagyobbrészt állampapírban, kisebb részt bankbetét formájában kihelyezett MNB-vagyon pár hónap alatt átkonvertálódott ingatlanbefektetésekre, illetve további vállalati részesedésekre. Ez nyilvánvalóan szembe ment az EU-s normákkal, s ezen belül azzal a tilalommal, hogy a központi bank közvetlenül állampapírt vásároljon a saját nyereségéből. Ez ellen nem csak az Európai Központi Bank, de az Eurostat is tiltakozott – látszólag eredménytelenül. Technikai értelemben a vásárlások az MNB a 2015-ben kimutatott, 520 Mrd Ft-os számviteli nyereség terhére történtek. Az alapítványoknak juttatott vagyon az alapításkor 259,6 Mrd Ft forint volt, valamint 6,8 Mrd Ft értékű ingatlan. Egy évvel később a Pallas Athéné Alapítványok körébe tartozó 6 alapítvány és az általuk alapított gazdasági társaságok összességében 157,63 Mrd Ft-ot magyar állampapírban, 20,68 Mrd Ft-ot bankbetétben, 73,12 Mrd Ft-ot (újonnan vásárolt) ingatlanban tartottak, 16,9 Mrd Ft-ot pedig vállalati kötvényekbe fektettek be. 2021-ben az Optima Befektetési Zrt. – végső soron a kínai államtól, ismeretlen áron – megvásárolta Budapesti Metropolitan Egyetemet (METU) is,1 majd pedig az egyetem többségi hányadát értékesítette a kínai Eximbank által alapított CEE Equity Fundnak.

Az alapítványok létrehozását elrendelő törvény egyértelműen kimondta, hogy az alapítványokba apportált vagyon „elveszti közpénz jellegét,”2 de később ezt a Transparency International magyar tagozata, több hazai bíróság és az Alkotmánybíróság is alaptörvény-ellenesnek minősítette. A Kúria pedig egy konkrét adatigénylési perben mondta ki, hogy az alapítványok közpénzzel gazdálkodnak és közfeladatot látnak el. Hasonlóan döntött a Közbeszerzési Döntőbizottság is. Ennek ellenére a magyar állam kifelé azért még 2019-ig hadakozott az uniós statisztikai hivatallal, kötve az ebet a karóhoz, hogy az a nemzetgazdasági szinten is szabad szemmel látható méretű vagyon nem az államháztartás része. Végül a kormány – a nyilvánosságra hozott állásfoglalás szerint – félig-meddig beadta a derekát, és egy törvénymódosítással elfogadta, hogy ez a vagyon – legalábbis elviekben – továbbra is közvagyon. A gyakorlatban azonban a vagyonelemek folyamatos cseréje, apportálása, műszaki átminősítése stb. útján ennek a vagyonnak a legnagyobb része ún. vagyonkezelő alapítványokhoz került, melynek irányítását olyan kuratóriumok végezték, amelybe Orbán Viktor és a Fidesz klienseit ültették. 2021 tavaszán az Országgyűlés egymás után hozta létre az efféle alapítványokat – az MNB-től teljesen függetlenül is. Így jött létre például a MOL-Új Európa alapítványa is, amelybe a MOL maga és a Magyar Állam 5,24-5,24 %-nyi részvényt apportált – szándéka szerint visszavonhatatlan módon (6.7.17). Nem meglepő módon a gyorsan megvalósított vagyonátcsoportosítási ötleteket sok esetben még 6–10 hónappal később sem sikerült szabályos jogi formába ölteni. Egy oknyomozó újságírói csapat 2022 márciusában 10 olyan milliárdos vagyonnal rendelkező alapítványt talált, amelyeknek akkor még sem saját honlapja, sem e-mail-címe nem volt. Ez volt a helyzet az említett MOL alapítvánnyal is, amely 43 millió db MOL-törzsrészvényt kapott az államtól. Jellemző módon ezek az alapítványok 1 millió Ft/hó körüli díjazást – a minimálbér 5-6-szorosát – biztosítottak a kuratórium vezetőinek.3

Ingatlanbefektetések. 2018 közepére az MNB-alapítványok fokozatosan leépítették állampapír-portfóliójukat, s a pénz a leányvállalatukba, az Optima Befektetési Zrt.-be, illetve az az alá tartozó ingatlanos projektcégekbe került. Méghozzá úgy, hogy a cégek vállalati kötvényeket bocsátottak ki, amelyeket az alapítványok megvásároltak. Az alapítványok könyveiben így jórészt már csak a saját cégeik kötvényei szerepeltek mint befektetések. Az alapítványokat később összevonták, és ezzel párhuzamosan, 2019 közepétől kezdődően több konkrét ingatlanbefektetéstől megváltak, a pénzt pedig még kevésbé átlátható ingatlanalapokba csoportosították át.4

Matolcsy György elnöksége idején az MNB számos olyan nagy értékű ingatlant is megvásárolt, amelyek korábban is köztulajdonban voltak. Így – például a jegybankhoz, illetve a jegybank által alapított 9 alapítványhoz, az ún. Pallas Athéné Alapítványokhoz is kerültek ingatlanok.

5.16. táblázat. Az MNB ingatlanvásárlásai az állami szektoron belülről, 2014–2019

Ingatlan neve (vásárlás éve)	Pontos címe	Előző tulajdonos	Vételár (Mrd Ft)
IPOSZ székház (2014. ápr.)	Bp. Kálmán Imre u. 20.	IPOSZ	0,45
Kecskeméti kórház épülete (2015. máj.)	Kecskemét, Izsáki út. 5.	GYEMSZI	1,8
Régi Budai Városháza, volt Collegium Budapest épülete (2014 eleje) *	Bp. Szentháromság tér 2. (Úri utca 21.)	MTA	2,424
MTA Kémiai Kutatóintézet (2016. júl.)	Bp. Pusztaszeri út 57–69.	MTA	3,325
Balatonakarattyai MÁV-üdülő (2015. nov.)		MÁV Vagyonkezelő Zrt.	2,740

Megjegyzés: * Három hónappal később az MNB az épületet odaajándékozta a PADA alapítványnak, amely azt 4 év alatt 4 Mrd Ft-ért felújította. 2019 novemberében az épületet az MNB 8,7 Mrd Ft-ért visszavásárolta a PADA-tól.

Forrás: Saját gyűjtés, HVG, 2017. febr. 9. (MNB adatok)

Arra is volt példa, hogy az MNB valamelyik alapítványa – egy általa alapított cégen keresztül – a magánszektorban vásárolt egy nagy értékű ingatlant, azt felújította, majd pedig eladta az MNB-nek. Így került 45,3 M €-ért az MNB tulajdonába a Széll Kálmán téren álló volt Postapalota (9.4). A 18 500 m2 alapterületű, hosszú évek óta üresen álló egykori irodaház állaga folyamatosan romlott. A Pallas Athéné Alapítványok vagyonát kezelő Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. 2016-ban vásárolta meg az épületet 22,3 millió €-ért (≈ 7 Mrd Ft), majd megkezdődött az épület felújítása. Ugyanez az alapkezelő telkeket vásárolt, majd haszonnal továbbadta.5 2020-ban pedig az alapkezelő egyik alapja, az Optima Ventures Magántőkealap a varsói tőzsdén jegyzett Globe Trade Center (GTC) ingatlanfejlesztő cég 61,5%-os tulajdonát vette meg. Az MNB egy másik alapítvány egy magyar ingatlanbefektetőtől, Bognár Botondtól a teljesen újjáépített (korában Lónyay és Hatvany (2.2.8) nevet is viselő) Ybl-villát vásárolta meg. Ezt a budai Vár aljában található műemléki épületet 2020 szeptemberében a kormányrendelettel elvette az MNB alapítványától és odaajándékozta a kormányközeli Batthyány Lajos Alapítványnak. Vagyis, itt is tranzitállamosítás történt.6

13: Az MNB műkincsvás árlásai

Matolcsy György nevéhez fűződik az a döntés is, amikor 2014 tavaszán a bank Igazgatósága 90 Mrd Ft-ot különített el az ingatlanvásárlás (50 Mrd) és felújítás (40 Mrd) céljára. 2015 végéig ebből a pénzből vásárlási célra 25 Mrd Ft ment el, de úgy, hogy ebbe nem számolták be az MNB újonnan létrehozott, nagyon hasonló nevű 6 alapítványa által lebonyolított vásárlásokat, mintegy 50 Mrd Ft nagyságrendben.7 Az első nyilatkozatok arról szóltak, hogy ezekben az ingatlanokban az MNB oktatási-képzési intézményei nyernek majd elhelyezést.8 2016 márciusában azonban kiderült, hogy több budai ingatlanban az MNB éttermet, galériát, borüzletet kíván működtetni a szükséges átalakítások után.9 Később felmerült az a gyanú is, hogy valójában az alapítványok és az általuk alapított részvénytársaságok azt a célt szolgálták, hogy ezen a bonyolult csatornarendszeren keresztül az MNB vezetéséhez közelálló személyek vásárolják meg az MNB által szanált, majd privatizált MKB bankot.

A Bank ugyancsak 2014-ben indította el ún. Értéktár programját, melynek célja egyes nagy értékű műkincsek és kisebb értékű gyűjtemények visszavásárlása, illetve megvásárlása a Magyar Állam nevében. Formai értelemben az MNB összes, nem pénzügyi jellegű befektetése és vásárlása a „társadalmi felelősségvállalási stratégiája” (corporate social responsibility – CSR) keretében bonyolódott.10 E cél érdekében az Igazgatóság 100 M €-os (≈ 30 Mrd Ft) keretet különített el 2018 végéig, de csak 13 Mrd Ft került elköltésre.11 2016 elején ismét történt egy nagyobb tranzakció. Az MNB alapítványai közel 3 Mrd Ft-ot költöttek a privatizációra váró MKB Bank patinás festménygyűjteményének részleges kivásárlására.12

Hogy mindez miért történt, azt különböző időpontokban, különböző módon indokolták. Kezdetben – mint említettük – a hosszú távú társadalmi felelősségvállalás volt a magyarázat. 2014-ben egy közleményben a Bank úgy fogalmazott, hogy „a műkincsek megvétele nem adófizetői pénzből valósul meg és nem von el semmilyen költségvetési forrást”. 2016 elején az volt az érvelés, hogy az MNB-nek a Polgári Törvénykönyv által biztosított joga, hogy magánalapítványokat hozzon létre. 2016 tavaszán viszont már az volt az indok, hogy az MNB nyereségorientált befektetéseket végez azzal, hogy egy alacsony kamatozású környezetben ingatlanokba és műkincsekbe fektet: „Ha az MNB tartalékba teszi eredményét, az olyan, mintha 0 százalékos kamatozású bankbetétet nyitna” – nyilatkozta Nagy Márton, az MNB alelnöke. Ha majd az alapítványok teljesítették céljukat, akkor a vagyont visszaadják az MNB-nek – tette hozzá.13

2020 tavaszán ismét felújították a programot, és 1,5 Mrd Ft-ot költöttek kortárs műalkotások vásárlására. Az indok ezúttal az volt, hogy a Covid-19 járvány miatt nehéz helyzetbe került képzőművészeket kell megsegíteni.14 2020 őszén – miután az Értéktár program pénze elfogyott – az MNB egyik leányvállalata, az MNB-Ingatlan Kft. kezdett festményeket vásárolni különféle művészeti aukciókon, összesen 740 M Ft-ért. A hivatalos indoklás szerint az alkotásokat az MNB épületeinek reprezentatív tereiben, irodáiban helyezik el. Ugyanez az MNB-s cég 2021 tavaszán öt Keserű Ilona-képet vásárolt egy debreceni magángyűjtőtől 135 millió Ft-ért.

Mindezek után nem meglepő, hogy az MNB egyre szélesebb frontú terjeszkedése – részben a magánszektor rovására, részben az állami szektoron belül, alapítványok létrehozásával – kiváltotta az Európai Központi Bank (EKB)15 és az Eurostat kritikáját is. 2014 és 2019 között a Magyar Állam – az EKB-vel és az Eurostat-tal szemben – azt az álláspontot képviselte, hogy az MNB alapítványai nem képezik az államháztartás részét.16 Végül, 2019 őszén a Magyar Állam elfogadta a két európai intézmény álláspontját. De ez csak később, 2022 februárjában derült ki. De semmi sem történt; az MNB a koronavírus-járvánnyal magyarázta meg a késedelmet. A következő határidő 2023 közepe volt

Azt is látni kell azonban, hogy az MNB alapítványai – számuk eleinte 6 volt, később 4-re csökkent – maguk is alapítottak cégeket, amelyek formálisan önálló, államosítási döntéseket is hoztak. Így például 2016 nyarán az egyik alapítvány (PADI) saját alapítású kft.-je egy fitneszklubot működtető céget vásárolt egy magánszemélytől. Így tehát az állami szférán belüli tulajdonváltozások a magán és az állami szféra közötti vagyonmozgásokat is érintették.17 Másfelől az alapítványok létrehozásának egyik célja nyilvánvalóan az volt, hogy ezeken keresztül pénzzel lehessen támogatni a Fidesz szellemi holdudvarába tartozó magánszemélyeket, de úgy, hogy a neveket – a személyes adatok védelmére hivatkozva – ne kelljen napvilágra hozni. Ez sokáig így is történt, annak ellenére is, hogy az AB 2018 májusában ezt a gyakorlatot kifogásolta, és utasította az Országgyűlést, hogy módosítsa az MNB-alapítványokra vonatkozó törvényi passzusokat, merthogy az MNB alapítványai közpénzt használnak fel.18

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1265peam2_1657/#m1265peam2_1657 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1265peam2_1657/#m1265peam2_1657)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1265peam2_1657/#m1265peam2_1657)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

5.4. ábra. Az MNB alvállalkozásai

14: Egy MTA-ingatlan vándorélete, 2012–2021

Az 1958–68 között épített Központi Kémiai Intézetet 2012-ben az MTA Pálinkás József elnöksége alatt megszüntetésére ítélte. A Rózsadomb tetején létrehozott, öt épületből álló komplexumot kiürítették, a dolgozókat pedig a BME és a ELTE épületeinek is otthont adó lágymányosi kampuszba költöztették. Több évi gondolkozás után, 2015 januárjában az MTA egy nyilvános árverésen nettó 2,7 Mrd F-ért az MNB Pallas Athéné Domus Innovationis Alapítványnak adta el a 16 ezer m2-nyi területet elfoglaló ingatlanokat.

Az épületegyüttes 2018 januárjában a Domus Innovationis jogutódjához, a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítványhoz került, ahonnan 2019 novemberében a Seven House Ingatlanhasznosító Kft-hez vándorolt tovább. A Seven House néhány héttel korábban még a Magyar Nemzeti Bank megmaradt alapítványát kezelő Optima Befektetési Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt. tulajdonát képezte, majd a Garda Ingatlanfejlesztő Ingatlanbefektetési Alaphoz került. A Garda két ütemben, alig 3½ hónapos különbséggel talált új gazdára: előbb a Capstone Befektetési Alapkezelő Zrt. – aminek jogelődjét, a Primestone-t a korábban a letelepedésikötvény-üzletben is érdekelt magánbefektető, Földvári Gábor tartotta kézben – vette át, majd 2020 februárjában a Matolcsy György fiával jó kapcsolatot ápoló korábbi Origo-tulajdonos Száraz Istvánhoz köthető, az MKB Bankban közvetve komoly részvényhányadot kézben tartó Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt-nek adta tovább.19

1	Az egyetem ekkor kiadott tájékoztatása szerint a METU-n mintegy 7 ezer hallgató tanult.
2	Szó szerinti megfogalmazásban: „Alapítvány létesítése esetén […] a vagyon olyan mértékű elkülönülésére kerül sor, amely alapján az is megállapítható, hogy az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét. Annak ellenére tehát, hogy az alapító korábban közvagyonként gazdálkodott az alapítvány javára juttatott vagyonnal, ez a vagyontömeg – kikerülve az alapító vagyonából és annak felügyelete alól – egy újonnan létrejövő jogi személy tulajdonába kerül, ezáltal pedig köztulajdon jellegét is elveszíti.” A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 2016. évi módosításának indoklása a T/9380 beadványban, 2016. febr. 29.
3	https://24.hu/belfold/2022/03/30/elerhetetlen-allami-vagyonkezelo-alapitvanyok/
4	https://hvg.hu/360/202045_baratnok_kozt
5	A Váci út 160–168. szám alatt található, három telekből álló ingatlanegyüttest 2016-ban vásárolta meg az alapkezelő, a közel 7,5 hektáros terület vételára 17,2 Mrd Ft volt. 2020 januárjában részesedésének 60,4 százalékát tovább értékesítette, ezáltal 3 Mrd Ft nyereséget realizált a befektetésen.
6	HVG, 2020. okt. 22. 17.
7	www.index.hu, 2016. febr. 16.
8	Az ingatlanvásárlások célját és jogi alapját Matolcsy György MNB elnök 2014 őszén – egyéb helyek mellett – egy, az elődjéhez, Bod Péter Ákoshoz intézett nyílt levélben magyarázta el [http://hvg.hu/gazdasag/20140917_Matolcsy_nem_erti_mit_akar_tole_Bod_Peter]. Később kiderült, hogy a 6 alapítványon kívül 5 gazdasági társaságot is alapított az MNB, amelyeket részben a bank, részben a bank alapítványai tulajdonoltak. Legalább egy ingatlan-tranzakció, egy svábhegyi villa megvásárlása ügyében az V. kerületi rendőrkapitányság 2016 elején nyomozást indított.
9	Az MNB ilyenféle befektetéseit az Európai Központi Bank már 2015. évi jelentésében is bírálta.
10	A rendszerváltást követően Járai Zsigmond volt az MNB első elnök, akinek működési ideje során a bank műalkotásokat vásárolt. Járai azonban mindössze 34 műtárgy vásárlását engedélyezte, összesen kb. 60 M Ft-ért. 168 óra, 2016. márc. 24.
11	A megvásárolt 34 műkincs, illetve műgyüjtemény között a legdrágább tranzakció 2015 nyarán történt. A bank 2015 júliusában a „Mária gyermekével és Szent Pállal” című Tiziano-képet vette meg 4,5 Mrd Ft-ért Pintér Gyulától, aki 2005-ben egy magyarországi aukción – egy stróman közbeiktatásával – 140 M Ft-ért jutott hozzá az évtizedek óta Magyarországon, családi tulajdonban tartott, különlegesen nagy értékű képhez. Pintér Gyula a vendéglátásból és a zöldségkereskedelemből szerezte vagyonát. Az utolsó nagy tételek között egy külföldön vásárolt Renoir-festmény is akadt (3,5 Mrd Ft). Jelentős egyszeri tétel volt az, amikor 1,1 Mrd Ft-ért a bank megvásárolta Virág Judit művészettörténész férjétől, Törő Istvántól a vállalkozó erdélyi ezüsttallér gyűjteményét. Ez a tranzakció az összeférhetetlenség gyanúját is felkeltette sokakban, miután Virág Judit más tranzakciók során a bank egyik felkért értékbecslője volt. 168 óra, 2016. márc. 24., HVG, 2016. ápr. 16., 2019. febr. 28.
12	A több mint 400 darabból álló gyűjteményből az MNB alapítványai 224 képet vásároltak meg. A műkincsek többsége egyébként úgy került az MKB-hez, hogy az megalakulásakor, 194x-ban „megörökölte” több államosított bank műkincs-gyűjteményét [HVG, 2016. márc. 5.]. Miután a tranzakció híre kiszivárgott, a szerződéseket az alapítványok visszamondták, mert féltek a botránytól. Mint utóbb kiderült, a bank bajor tulajdonosai a teljes gyűjtemény értékét 1 Mrd Ft-ra becsülték, de ennek a 60%-a is 2,5 Mrd Ft-ért „kelt el”. Ráadásul úgy, hogy a zártkörű aukcióra csak a hat jegybanki alapítványt hívták meg, és az MKB eladásra kínált műkincseit éppen hat, nagyjából egyenlő nagyságú – 36–39 képet tartalmazó – tételre osztották szét. Vagyis az 1 milliárdra becsült értékhez képest a 2,5 Mrd-os vételár (adók és jutalékok nélkül 1,8 Mrd Ft) közel dupla árú vásárlást jelentett. Az a túlárazás az MKB feltőkésítését is szolgálhatta (volna). http://444.hu/2016/05/08/van-egy-uzlet-amitol-meg-az-mnb-alapitvanyai-is-visszahokoltek
13	http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/kiderult_ezert_vesz_az_mnb_festmenyeket_es_ingatlanokat.612196.html
14	HVG, 2020. júl 23. 9.
15	Ezt az EKB 2015. évi jelentésében szögezte le, név szerint említve a PSZÁF és a BÉT bekebelezését, az Értéktár programot stb. HVG, 2016. ápr. 16.
16	Matolcsy György MNB-elnök szállóigévé vált megfogalmazása szerint ez a pénz „elvesztette közpénz jellegét”.
17	HVG, 2016. jún. 30.
18	Mint már fentebb említettük, ez volt az Eurostat álláspontja is.
19	https://24.hu/kultura/2021/01/12/lebontjak-bontas-mta-kemiai-kutatointezet-pusztaszeri-ut-hoka-laszlo-ismeretlen-budapest/