2019. július 1-i hatállyal egy új jogi konstrukció, a vagyonkezelői alapítvány6 – későbbi nevén: közérdekű vagyonkezelő alapítvány – kialakításával, afféle pilotprogramként, a kormány privatizálta a Budapesti Corvinus Egyetemet (BCE).7

Később a Corvinus-modellt az orszsággyülés törvénymódosítással kiterjesztette 7 további egyetemre is, és megnyitotta a jogi lehetőséget arra, hogy állami tulajdonú részvények helyett termőföldvagyont kapjanak az alapítványi egyetemek a Nemzeti Földalaptól.11 Ezen keretek között született döntés 2021 augusztusában arról, hogy A Rába Járműipari Holding Nyrt. részvényeinek 20% ellenszolgáltatás nélkül a Széchenyi István Egyetemért Alapítványhoz kerül (vagyis a győri egyetemhez).12

2020 végén úgy módosították a felsőoktatási törvényt, hogy alapítványi konstrukciókban működtetett egyetemeken a költségvetési támogatásra vonatkozó szerződést a Magyar Állam nem az egyetemmel, hanem a fenntartó alapítványokkal köti meg. Így 2021 őszén 64 egyetem és főiskola közül már csak 6 maradt meg költségvetési intézményként,13 a hallgatók 2/3-a alapítványi, magán- vagy egyházi felsőoktatási intézménybe került.14

Ehhez képest már kisebb tétel volt egy sor Fidesz-közeli alapítvány 5-10-20 milliárdos feltőkésítése ingatlanokkal (Batthyány Alapítvány, Alapjogokért Központ, Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány stb.). Arra is volt példa, hogy az állami vagyon köréből kiemelkedő jelentőségű műemlékeket adott át a kormány egy alapítványnak: például a gödöllői királyi kastélyt a gödöllői Szent István Egyetemet fenntartó alapítványnak, a hidegkúti Klebelsberg-kastélyt a Polgári Művelődésért Alapítványnak. A veszprémi Pannon Egyetemért Alapítvány működéséhez a kormány már induláskor 1,1 Mrd Ft-os forrást és ennél is jelentősebb ingatlanállományt biztosított: az alapítvány hét, korábban állami tulajdonú ingatlant kapott Balatonalmádin – közöttük üdülőket, hajóállomást, sporttelepet –, valamint 17 veszprémi és hat zalaegerszegi ingatlant, utóbbiak között pedig kollégiumi, egyetemi épületek, kutatóintézetek is találhatók. A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) 2020 végén az egykori NIKEX székházat (4.2.3.4) kapta meg. A 2007-ben bezárt Lipótmezői pszichiátriai intézet (OPNI) műemlékingatlanát és 18,3 hektárnyi erdőt a Közép-európai Oktatási Alapítvány által tervezett tandíjas középiskola kapott meg.15 Két egyetemi alapítványnak, a Testnevelési Egyetemnek és az Óbudai Egyetemnek összesen 13 római-parti ingatlant adott át az állam.16

Az átruházott ingatlanokat az új tulajdonosok bizonyos korlátozásokkal el is adhatták. 2021 áprilisában az Országgyűlés átírta a két évvel korábbi törvényt és új nevet is adott a rendszernek: közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelői alapítvány (jogszabályi rövidítéssel: KEKVA), és mindezt beírta az Alaptörvénybe is.17 Látható, hogy Orbán Viktor jogászai körültekintőek voltak. Ha az alapítványoknak történt vagyonátadásról nem hoztak volna törvényt, csak egyszerűen átadják a vagyont, akkor ezt bármely bíróság akár hűtlen kezelésnek is tekinthette volna. Így nem. Ha a régóta létező, a Polgári Törvény szabályai szerint működő alapítványokat hoztak volna létre, akkor csak nonprofit szervezetként működhettek volna, amiből a nyereséget nem lehet kivinni. Arra is ügyelt a jogalkotó, hogy a KEKVA-intézmények magántulajdonát deklarálják, ami azután lehetőséget adott volna a közbeszerzés mellőzésére.18

Ugyanakkor a jogalkotó nem tulajdonított jelentőséget azoknak a kritikai megállapításoknak, amelyeket Brüsszel már 2022 áprilisában írásban rögzített. Pedig a Bizottság a kezdettől fogva világossá tette, hogy „olyan magánjogi gazdálkodó egységek létrehozása, amelyeket az állam jelentős közvagyonnal ruház fel, azzal járhat, hogy e gazdálkodó szervezetek működése és irányítása kikerül az állami ellenőrzés alól. Úgy tűnik, hogy az állam elveszíti az említett közérdekű vagyonkezelő alapítványok feletti ellenőrzés minden formáját azt követően, hogy az illetékes miniszter az alapítói jogokat átadja a kuratóriumnak.”19

Első lendületből 33 ilyen alapítványt hozott létre az Országgyűlés. Két hónappal később – egy 127 oldalas salátatörvényben elbújtatva – úgy módosították az MRP-szervezetekre vonatkozó 1992. évi törvényt; a vagyonkezelő alapítványok ún. Különleges Munkavállalói Résztulajdonosi Programot (KMRP) hozhatnak létre20 – ezzel is erősítve az alapítványok magántulajdonosi jogosítványait. Sőt, a munkavállalók a KMRP-szervezet megalakítása mellett a KMRP kezelésére a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti vagyonkezelő alapítványt is alapíthatnak. Hogy kinek volt az ötlete az egyetemek és más kulturális-, tudományos stb. intézmény alapítványi formába történt átszervezése, azt máig nem lehet tudni. A 2014-ben Palkovics László minisztersége idején elkészített, a 2015–2030 közötti időszakra szóló Felsőoktatási stratégia21 még csak nem is utalt ilyen tervekre.

Leginkább az a feltételezés tűnik hihetőnek, hogy a MOL jogászai fundálták ki ezt a koncepciót – kezdetben csakis a Corvinus egyetemre szabva a feltételeket és a körítésként feltálalt kommunikációt (pl. az egyetemek és az ország nemzetközi versenyképességének javítása). A MOL vezetői ugyanis pontosan tudták, hogy a nem magénkézben lévő MOL-részvények akkor érnek a legtöbbet, ha részvénykönyvileg nem egy kézben vannak, hanem egymással informális szövetségben lévő csoportoknál. Ez azért volt így, mert a MOL alapszabályában a 90-es évek vége óta benne volt egy 10%-os szavazati határ, ami azt jelentette, hogy egy tulajdonosnak akkor sincs több szavazati joga, mint 10%, ha ténylegesen ennél több részvényt birtokol. Vagyis, bármely tulajdonos csak 10%-nyi szavazattal rendelkezett, függetlenül a tényleges tulajdoni aránytól – és ezt a szabályt, vagyis magát az alapszabályt csak 75%-os többséggel lehet megváltoztatni! Ez a konstrukció gyakorlatilag leválthatatlanná tette a cég menedzsmentjét (6.7.; 6.7.17).

Később, megint csak nem világos, hogy kinek a kezdeményezésére, ezt az alapítványi konstrukciót Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, illetve Stumpf István miniszteri megbízott általános modellé alakította át. Vagyonértékelést és mindenféle szokásos számviteli eljárást mellőzve, a törvény erejénél fogva került át egy – valójában felbecsülhetetlen értékű – vagyontömeg az alapítványokhoz. Külön bonyolította a helyzetet, hogy az alapítványok külön-külön is sokféle eszközt kaptak: készpénzt, forgalomképes tőzsdei részvényeket, kft. üzletrészeket, ingatlanokat és természetesen egy hatalmas anyagi értéket képviselő szellemi vagyont.22

Hogy a kiszervezés tulajdonváltást jelentett-e, az kezdetben értelmezési kérdés volt. Stumpf például ezt kerek perec cáfolta: „Nem privatizáció történik (…), hanem modellváltás, ahol egy közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelői alapítvány veszi át az állam korábbi alapítói és fenntartói jogosítványait.”23 Az összes ellenzéki párt az egyetemek és az egyetemek mögött álló alapítványok tulajdonába adott ingatlan- és értékpapírvagyon privatizációjáról beszélt. Az érintett egyetemek – kisebb vita és ellenállás után – mind beleegyeztek az átalakításba, mert a kormány azt ígérte, hogy az EU ún. Helyreállítási Alapjából Mrd Ft-tal részesül majd a felsőoktatás. Miután az Országgyűlés a vonatkozó törvénycsomagot elfogadta, a kormány megváltoztatta álláspontját és közölte Brüsszellel (és indirekt módon az egyetemekkel is), hogy nem tart igényt arra a 3300 Mrd Ft-nyi hitelre, amiből ezt a bizonyos 1500 milliárdot a kormány fedezte volna.24

A pénzen túlmenően is, az ellenzék aggodalma teljesen jogos volt. Kikerült a köztulajdonból a

Minden szempontból különös történet a kínai Fudan Egyetem működtetése érdekében létrehozott alapítvány sorsa. A Fudan Hungary Alapítványnak elvileg az volt a feladata, hogy államtól kapott közel 14 Mrd Ft-ból a Fudan Egyetemet működtesse. Csakhogy az Egyetem építése el sem kezdődött, nemhogy a működése. Viszont az alapítvány mint szervezet nyomtalanul eltűnt azokból az irodaházakból, ahova korábban be volt jelentve. Az alapítványnak egyébként kuratóriuma és felügyelőbizottsága is volt. A kuratórium elnöke Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter, aki nem vett fel fizetést ezért a tisztségéért, viszont az öt kuratóriumi tag fejenként havi 811 ezer forint, a három felügyelőbizottsági tag pedig 740 ezer forint megbízási díjat kapott.28

2023 szeptemberében három modellváltó egyetem hat állami kórháznak, valamint azok ingatlanjainak lett az új fenntartója – mindezt ingyen és tehermentesen. Név szerint a következő kórházak kaptak új tulajdonost: a Debreceni Egyetemé lett a berettyóújfalui Gróf Tisza István Kórház 3 ingatlannal; a Szegedi Tudományegyetemé lett a Csongrád-Csanád Megyei Mellkasi Betegségek Szakkórháza és a Csongrád-Csanád Megyei Dr. Bugyi István Kórház 5 ingatlannal; a Pécsi Tudományegyetemé lett a Komlói Egészségcentrum, a Mohácsi Kórház és a Szigetvári Kórház, valamint a Siklósi Kórház Nonprofit Kft. 8 ingatannal.