Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon II.

Intézmények, technikák

5.6.5. A devizahitelesek ingatlanainak visszavásárlása, 2011–2022

2011-ben a 2. Orbán-kormány azzal a céllal hozta létre a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-t (NET Zrt.), mint az MNV Zrt. egyik leánycégét, hogy az megvásárolja a törleszteni képtelen devizahitelesek lakóingatlanait.1 Az első lépésben itt is államosítás történt, hiszen állami közbelépés hiányában az érintett ingatlanok a jelzáloghitelt nyújtó bankok kezébe kerültek volna, illetve sok esetben már ott is voltak, amikor a NET közbelépett.

A folyamat lassan indult. Csak 2018 novemberére sikerült elérni a többször is módosított, jogszabályban rögzített, 36 ezres felső határt. Hogy ezután mi fog majd történni, hogy az állam miképpen lesz képes értelmes módon gazdálkodni az ország különböző részeiben található hatalmas mennyiségű ingatlannal, arról hosszú ideig semmiféle tájékoztatást nem kapott a közvélemény.2 Miképpen és meddig fog gazdálkodni ezzel az irdatlan ingatlanvagyonnal egy bankszerűen működő pénzügyi apparátus? Létrehoznak egy országos IKV-t, egy Ingatlankezelő Vállalatot, olyat, mint amilyen a szocializmus idején működött? És akkor ennek a hatalmas IKV-nak minden városban és minden kerületben lesznek kirendeltségei? Vagy Budapestről fognak lejárni Nyíregyházára az alap képviselői, hogy részt vegyenek a vegyes tulajdonú társasház lakógyűlésén? Ha a vihar ledönti a kéményt, az állam fogja megcsináltatni? Vagy az állam csak névleges tulajdonosa lesz az ingatlanoknak, és hagyja, hogy a bérlő vagy bárki más a házat téglánként széthordja? Ezekről a kérdésekről a nyilvánosság előtt semmiféle vita nem folyt. Nem is lett működőképes ez az elképzelt, 36 ezer lakást működtető szociális lakáskezelő.

17: Privatizáció Ócsán

A NET Zrt. működtette a Pest megyei Ócsán, a fővárostól 25 km-re létrehozott, 66 hektáros ún. szociális lakótelepet is, amelyet a szó szoros értelmében a semmiből építettek meg 2,7 Mrd Ft költségvetési forrásból, s ahol 2012/13 fordulóján rekordsebességgel ténylegesen felépített 80 épület átlagos bekerülési költsége elérte a 34 millió Ft-ot. Az eredeti tervek 500 ócsai házról szóltak, továbbá arról, hogy a modellt a kormány más településeken is meghonosítja majd! Mint az előre is látható volt, a program észszerűtlenül drága lett, s bár az első lakók mind szociális rászorulók voltak, végül egyetlenegy devizahitel miatt kilakoltatott károsult sem költözött oda.3 Az utolsónak épült házakat csak három évvel az átadás után sikerült kiadni; a második ütem építése el sem kezdődött. 2016 októberében mindezt a kormány is belátta és a vonatkozó 2011-es határozatát – csöndben, sajtóbejelentés nélkül – hatályon kívül helyezte,4 majd az egész telepet 2019 elején „rálőcsölte” az ócsai önkormányzatra. Megkapták a tulajdonjogot, a bérmegállapítás jogát stb.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1265peam2_1759/#m1265peam2_1759 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1265peam2_1759/#m1265peam2_1759)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1265peam2_1759/#m1265peam2_1759)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

5.5. ábra. Az ócsai szociális lakótelep látképe

A NET-programba bekerült családok átlagosan 10 ezer Ft/hó bérleti díjat fizettek a lakhatásukért. 2018 végéig a program mintegy 137,1 Mrd Ft-jába került a költségvetésnek. Ezzel a befektetéssel 324,4 Mrd Ft visszafizetésétől kímélték meg a bajba került adósokat. Az mindenesetre tény, hogy 2017 végéig NET Zrt. nem vonta magára a média figyelmét – amit akár úgy is lehetett értelmezni, hogy botrányok nélkül, jól végezte a dolgát. Ehhez képest váratlan volt a bejelentés 2018 végén, hogy a NET meg fog szűnni, amint sikerül a visszavásároltatni a pórul járt devizahitelesekkel saját lakásaikat.5 (Elvben a NET-programba bekerült családok addig is kedvező áron vásárolhatták volna vissza ingatlanjaikat, de 2016 végéig 200-nál is kevesebb ilyen „privatizáció” történt.) A reprivatizáció érdekében a kormányzat 2018/19-ben sorra hozta a kedvezményeket biztosító rendeletmódosításokat – így sikerült 2019 végéig közel 30 ezer ingatlant visszavásároltatni, bruttó 75 Mrd Ft-os elszámolási áron. Többségüket (22 ezer házat) részletfizetési kedvezménnyel adták el. 2020 májusában a kormány beadott egy törvénymódosítást a NET megszüntetéséről. A társaság megmaradt feladatait – mint például a részletfizetések nyomon követése és a fennmaradó közel 5 ezer bérleti szerződés kezelése – az MNV Zrt. vette át. Mint később kiderült, ez is csak egy átmeneti állapot volt.

Azt a maradék 4620 lakást, amely a devizahitelesektől az államhoz került és a tulajdonosok nem tudták vagy nem akarták visszavásárolni, 2022. január 1-jei hatállyal egy új szervezet, az MR Közösségi Lakásalap Nonprofit Kft. (MR) kapta meg. Ennek a több ezer lakással rendelkező „kvázi magán” cégnek a tulajdonosa pedig a Magyar Máltai és a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány lett.6 A lakások mellé az MR működési finanszírozást is kapott, első körben 3-3 Mrd Ft-ot két évre elosztva. Az 1200 település között szétszórva található, rossz állapotban lévő ingatlanok átlagos értéke mindössze 3 M Ft volt. A bennük lakó, az MR által „megörökölt” bérlők nagy része idős ember volt, anyagi és munkaerőpiaci értelemben korlátozott lehetőségekkel.

1	2011. évi CLXX. törvény a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról.
2	Ld. a szerző ironikus, de nagyon is komolyan végiggondolt, „Bazi nagy IKV” címmel megjelent írását (ÍMihályi 2010).
3	HVG, 2018. febr. 29., ÉS, 2018. márc. 2.
4	http://www.napi.hu/ingatlan/itt_a_vege_nem_ment_meg_tobb_bedolt_devizahitelest_a_kormany.622609.html
5	HVG, 2018. nov. 29.
6	https://hvg.hu/360/202122_mr_kozossegi_lakasalap_felallami_szocialis_halo, 2021. jún. 6.; https://telex.hu/gazdasag/2021/09/07/mr-kozossegi-lakasalap-kft-lakasugynokseg-maltai-es-reformatus-szeretetszolgalat-nemzeti-eszkozkezelo-szocialis-berlakas