Kövesi György (szerk.)

Orális medicina

7.4. Az aphthás betegek menedzselése

Az aphthás szájgyulladás korrekt diagnózisához részletes és pontos anamnézis, valamint a fekélyek hasonló klinikai vizsgálata szükséges. Amit az anamnézis felvétele során mit kell megtudni a betegtől, mutatja az 7.5. táblázat.

Szájfekélyes beteg vizsgálata során nem szabad megfeledkezni a nyaki nyirokcsomók megtapintásáról, a szájnyálkahártya fekélyes területeinek palpációját is beleértve.

7.5. táblázat. Mit kell az orvosnak megtudni az anamnézis felvétele során

A beteg kora az első fekély megjelenésekor
Van-e a családban másnak is hasonló betegsége
A fekély kialakulásának gyakorisága
A fekély fennállásának időtartama
A fekélyek száma egyidőben
A fekély helye (el- vagy el nem szarusodó hám)
A fekély nagysága és formája
Van e kapcsolódó orvosi probléma (vas, folsav B12-vitamin)
Van e bőrelváltozás
Gastrointestinalis problémák
Gyógyszerszedés

A 7.6. táblázat mutatja, mire kell figyelni aphthás beteg vizsgálata során.

7.6. táblázat. Mire figyeljen a fogorvos az aphthás betegek vizsgálata során

A fekélyek száma
A fekélyek nagysága és formája
A fekély helye
A fekély alapja
A fekély széle
Hegesedés

Az aphthás betegek klinikai vizsgálata magába foglalja magába az inspekciót és palpációt. A fekély alapja lehet necroticus, purulens vagy nyákkal fedett. A fekély alapjának konzisztenciája (lehet puha, de lehet kőkemény is), valamint az alatta lévő szövethez kötődése tapintással állapítható meg. A fekély széle (pereme) lehet szabálytalan, egyenes vagy alámenős és tapintásra keményebb, mint a környező szövetek. Ez utóbbi főleg Sutton-aphthánál fordul elő és mivel a pereme is kissé felhányt (tumorszerű), infiltrált néha elkülönítéséhez biopsiára is szükség lehet.

A fekélyt övező szövet lehet: fehér, foltos (speckled) erythemás, de normál is.

Az aphthás szájgyulladás diagnózisa általában nem nehéz, a jó anamnézis és részletes klinikai vizsgálat sokat segít.

További szükséges vizsgálatok szájfekélyekben. Az olyan betegeknél, akiknek perzisztens vagy nagyon kínzó szájfekélye van, vizsgálni kell az esetleges vérképző szervi hiánybetegségeket ezért laborvizsgálat szükséges (7.6. táblázat).

7.7. táblázat. Hosszan fennálló szájfekélyek esetén végzendő laborvizsgálatok

Teljes vérkép, hemoglobin
Sülyedés, CRP
Szérum-B12-vitamin
Szérumfolsav
Anti-gliadin autoantitest

Az olyan aphthás betegeket, akiknél a szájfekély valamilyen általános betegséggel kapcsolódik, küldjük specialistához a betegség további vizsgálatára és kezelésére. Amennyiben felmerül coeliakia lehetősége – egyrészt az anamnézis, másrészt a táplálkozási probléma miatt kell erre gondolni – a megfelelő IgA-autoantitest szerológiai kimutatása, néha endoszkópos vizsgálat, de ritkán biopsiás anyagvizsgálat biztosítja a diagnózist.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 709 9

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

Az Orális Medicina a fogorvostan-hallgatók számára egy kissé elhanyagolt tárgy, mert elméleti alapjainak ismerete korábbi évfolyamok során történik, mint a tárgy oktatása (anatómia, élettan, immunológia). A könyv bizonyos elméleti ismereteket feltételezve, azokra hivatkozva adhat tájékozódási lehetőséget a fogorvostan-hallgatóknak és alkalmanként a fogorvosoknak is a szájbetegségek felismerésére, a diagnózis felállítására és a betegségek kezelésére. A szerzők célja emellett az is, hogy bizonyos tájékoztatást adjanak az általános betegségek fogászati vonatkozásaira és a fogak mellett a száj egyéb alkotóelemeinek és szerveinek betegségeivel kapcsolatban. Bár az orális medicinát a világ minden részén kissé mostohagyermekkén kezelik, egyre nagyobb jelentőséggel bír az életkor meghosszabbodása és a prevenció miatt a fogazat egyre hosszabb ideig való megtartása eredményeképpen. Vegye hasznát az olvasó mind a diagnosztikus, mind a terápiás módszereknek, tanulmányai, illetve praxisa során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovesi-oralis-medicina//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero