Kövesi György (szerk.)

Orális medicina


9.2.7. Térképnyelv (glossitis migrans)

A nyelv egyes (változó) területeinek depapilláltsága a betegség jellemző tulajdonsága, melyet térkép nyelvnek vagy vándorló nyelvgyulladásnak nevezünk. A depapilláltság képe jellegzetes, mert a terület vörös (hyperaemiás) foltként jelenik meg, melyet fehéres határ vesz körül. A nyelvháton lévő foltok térképszerűek és változtatják helyüket (9.13. ábra).
 
 
A betegek nagy részének egyetlen panasza a nyelv klinikai képe, de panaszkodhatnak enyhe fájdalomra, különösen, ha erősebben ízesített ételt fogyasztanak. Ez az állapot gyakran idegesíti a beteget, mivel látható étkezés vagy beszéd közben. A betegek életkora változó, bármely korban előfordulhat. Sok irodalmi adat utal a térképnyelv és a psoriasisegyütt előfordulására. A betegség egyik variánsa a stomatitis migrans, ha az elváltozás az ajak és a palatum nyálkahártyáját is érinti (9.14. ábra).
 
 
A betegség etiológiája még nem teljesen tisztázott, bár leírták gastrointestinalis eredetű IgE-szint emelkedését, néha valamilyen általános háttérbetegséget is sikerült kimutatni, de pl. anaemiában enyhe nyelvfájdalmat panaszolhat a beteg. A diagnózis egyszerű, mert a klinikai kép egyértelmű. Ha szubjektív panaszt okoz, érdemes a beteget laborvizsgálatra küldeni az esetleges hematológiai hiánybetegség kizárására.
Néhány eset nem egyértelmű, mert a depapillált terület körül csak részlegesen van demarkáció. Nagyon kevés az olyan eset, amit nem lehet a klinikai kép alapján diagnosztizálni. Idős a betegségben szenvedő személyeken, amikor az emésztő enzimek mennyisége csökken, előfordul, hogy az „M” sejtek nemcsak aminosavak, hanem rövid polipeptidláncok felszívódását is lehetővé teszik, amelyek testi fehérjékhez kapcsolódva hapténként működnek, allergiás reakciót indukálva.
A diagnózishoz ritkán szükséges biopsia, általában elég a klinikai kép, csak akkor, ha valamilyen malignus kórképet feltételezünk. A fájdalmas térképnyelv kezelésére kevés sikeres kezelési módszer állrendelkezésre, érzéstelenítő hatású szájöblítők javítanak a beteg állapotán.
A betegség kezelésére az irodalomcink adását javasolja. Jóeredményeket kapunk, ha a beteg egy hétig antihisztaminokat (Zyrtek, Caradonel tabl. vagy Fenistil kapszulla) szed, majd utána folyamatosan emésztő enzimszubsztitúciót (Kreon kapsz. 10 000 és 25 000 NE, Mezym, NeoPampúr stb.) kapjon.
 

Orális medicina

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 709 9

Az Orális Medicina a fogorvostan-hallgatók számára egy kissé elhanyagolt tárgy, mert elméleti alapjainak ismerete korábbi évfolyamok során történik, mint a tárgy oktatása (anatómia, élettan, immunológia). A könyv bizonyos elméleti ismereteket feltételezve, azokra hivatkozva adhat tájékozódási lehetőséget a fogorvostan-hallgatóknak és alkalmanként a fogorvosoknak is a szájbetegségek felismerésére, a diagnózis felállítására és a betegségek kezelésére. A szerzők célja emellett az is, hogy bizonyos tájékoztatást adjanak az általános betegségek fogászati vonatkozásaira és a fogak mellett a száj egyéb alkotóelemeinek és szerveinek betegségeivel kapcsolatban. Bár az orális medicinát a világ minden részén kissé mostohagyermekkén kezelik, egyre nagyobb jelentőséggel bír az életkor meghosszabbodása és a prevenció miatt a fogazat egyre hosszabb ideig való megtartása eredményeképpen. Vegye hasznát az olvasó mind a diagnosztikus, mind a terápiás módszereknek, tanulmányai, illetve praxisa során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovesi-oralis-medicina//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave