Kövesi György (szerk.)

Orális medicina


11.2. Bullosus mucocutan szájnyálkahártya-betegségek

Gera István
A maxillofacialis régióban több, különböző etológiájú és patomechanizmust mutató autoimmun kórkép fordul elő. Ezek között említhető a Sjögren-szindróma, a szisztémás lupus erythematosus, a discoid lupus erythematosus és még számos egyéb, ritkábban a maxillofacialis régióba manifesztálódó kórkép.
Jelen fejezetben azonban kizárólag azokkal a kórképekkel foglalkozunk, amelyek a szájnyálkahártya hólyagos lézióival társulnak. Ezeknek a kórképeknek többsége nem lokális szájbetegség, hanem autoimmun dermatológiai betegségek vagy különböző szisztémás immunológiai bőrbetegségek részjelensége. Ebbe a csoportba tartozik a pemphigus, a pemphigoid benignus mucosae és a hegesedő pemphigoid, valamint az erythema exsudativum multiforme szindróma csoport. Ezek a kórképek az ún. vesiculobullosus betegségek nagy családjába tartoznak. A szájüregben nagyon sok egyéb vesiculobullosus betegség is előfordul, így a leggyakoribb a bullosus lichen, a herpes oris, herpangina, valamint a genetikai hátterű epidermolysis bullosa. Ezek azonban nem immun- vagy autoimmun kórképek. A bullosus lichen esetében ugyanakkor bizonytalan az irodalom a patomechnizmus tekintetében és felmerül az esetleges genetikai háttér és bizonyos autoreaktív proteinek szerepe is, ezért differenciáldiagnosztikai okok miatt röviden ebben a fejezetben is tárgyalásra kerül.
A bullosus autoimmun kórképek közös tulajdonsága, hogy az autoimmun válasz a hámsejteket szorosan összetartó szubcelluláris képletek, illetve a hámréteget a bazális membránhoz rögzítő struktúrák ellen irányul. Mielőtt rátérnénk az autoimmun bullosus kórképek részletes taglalására, röviden foglalkoznunk kell a szájnyálkahártya integritását biztosító szubcelluláris kapcsolatok morfológiájával és funkciójával.
 

Orális medicina

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 709 9

Az Orális Medicina a fogorvostan-hallgatók számára egy kissé elhanyagolt tárgy, mert elméleti alapjainak ismerete korábbi évfolyamok során történik, mint a tárgy oktatása (anatómia, élettan, immunológia). A könyv bizonyos elméleti ismereteket feltételezve, azokra hivatkozva adhat tájékozódási lehetőséget a fogorvostan-hallgatóknak és alkalmanként a fogorvosoknak is a szájbetegségek felismerésére, a diagnózis felállítására és a betegségek kezelésére. A szerzők célja emellett az is, hogy bizonyos tájékoztatást adjanak az általános betegségek fogászati vonatkozásaira és a fogak mellett a száj egyéb alkotóelemeinek és szerveinek betegségeivel kapcsolatban. Bár az orális medicinát a világ minden részén kissé mostohagyermekkén kezelik, egyre nagyobb jelentőséggel bír az életkor meghosszabbodása és a prevenció miatt a fogazat egyre hosszabb ideig való megtartása eredményeképpen. Vegye hasznát az olvasó mind a diagnosztikus, mind a terápiás módszereknek, tanulmányai, illetve praxisa során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovesi-oralis-medicina//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave