Kövesi György (szerk.)

Orális medicina


12.2.2. Fizikális vizsgálat

A nyálmirigyek klinikai vizsgálata az egész cervicofacialis regio vizsgálatát jelenti. Ez alatt a nyálmirigyek extra- és intraoralis megtekintését, tapintását értjük a kivezetőcsövek vizsgálatával együtt.
 
Megtekintés (extra- és intraoralis inspectio)
A beteggel szemben állva megtekintjük az arc szimmetriáját, elszíneződését (fistula esetében látható pulsatiót vagy nyílást is észlelhetünk). A nyálmirigyek megnagyobbodása egy vagy kétoldali lehet, általában a parotis vagy a submandibularis mirigy duzzanatát keressük. A parotis duzzanata a fül tragusát is eltakarhatja, ami a superficialis lebeny esetén igen szembetűnő, de a mély lebeny duzzanata rejtve maradhat.
A submandibularis nyálmirigy duzzanata típusosan a mandibula szöglete alatt, attól mediálisan jelentkezik. Gyakori differenciáldiagnosztikai problémát jelent a nyálmirigy és nyirokcsomó eredetű duzzanatok elkülönítése. Általánosságban a nyálmirigyek egyedülálló, sima felszínű, inkább mélyebben elhelyezkedő duzzanat képében jelentkeznek, de sokszor lehetetlen pusztán klinikai vizsgálat alapján diagnózist felállítanunk. A vizsgálat ezen lépése a szájüregen belül nyíló mirigy kivezetőcsövek megtekintését is jelenti, figyelve elzáródás, aszimmetria, elszíneződés, látható pulsatio és váladékozó sipolynyílás tüneteit.
 
Palpatio
A tapintást az ujjbegyek között végezzük, finom, de határozott rotációs mozgást végezve. Extraoralisan végzett tapintás esetén a vizsgáló a beteg mögött helyezkedik el, akinek feje enyhén előrehajlik. A vizsgálat alkalmával megállapítjuk, hogy a nyálmirigy érzékeny-e, felszíne sima vagy lebenyezett, puha vagy tömör, kötött vagy mozgatható, fluktuál-e, pulzál-e vagy sem. A pajzsmiriggyel vagy gégével kapcsolatos duzzanatok nyeléskor megemelkednek, míg a nyálmirigy vagy nyirokcsomó eredetűek nem. Intraoralisan végzett tapintás esetén általában a submandibularis és fültőmirigyeket, valamint kivezetőcsöveiket vizsgáljuk, de alkalmas a buccalis és labialis kis nyálmirigyek vizsgálatára is.
 
Auscultatio
Segítségünkre lehet vascularis duzzanatok (pl. ectopiás pajzsmirigy és haemangiomák) azonosításában.
 
A kivezetőcsövek nyílásának vizsgálata
A mirigyre gyakorolt nyomással a kivezetőcsövekből nyál préselhető ki, ez normálisan víztiszta folyadék. Krónikus gyulladás esetén törmeléket, gennyet vagy gélszerű váladékot préselhetünk ki. Könnycsatorna szonda vagy tágító segíthet a ductusszűkület vagy -elzáródás (pl. kő) kimutatásában.
 

Orális medicina

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 709 9

Az Orális Medicina a fogorvostan-hallgatók számára egy kissé elhanyagolt tárgy, mert elméleti alapjainak ismerete korábbi évfolyamok során történik, mint a tárgy oktatása (anatómia, élettan, immunológia). A könyv bizonyos elméleti ismereteket feltételezve, azokra hivatkozva adhat tájékozódási lehetőséget a fogorvostan-hallgatóknak és alkalmanként a fogorvosoknak is a szájbetegségek felismerésére, a diagnózis felállítására és a betegségek kezelésére. A szerzők célja emellett az is, hogy bizonyos tájékoztatást adjanak az általános betegségek fogászati vonatkozásaira és a fogak mellett a száj egyéb alkotóelemeinek és szerveinek betegségeivel kapcsolatban. Bár az orális medicinát a világ minden részén kissé mostohagyermekkén kezelik, egyre nagyobb jelentőséggel bír az életkor meghosszabbodása és a prevenció miatt a fogazat egyre hosszabb ideig való megtartása eredményeképpen. Vegye hasznát az olvasó mind a diagnosztikus, mind a terápiás módszereknek, tanulmányai, illetve praxisa során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovesi-oralis-medicina//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave