Kövesi György (szerk.)

Orális medicina

12.4.1.1. Akut, purulens sialoadenitis

Az akut, bakteriális fertőzések elsősorban a parotist érintik, sokkal ritkábban a submandibularis nyálmirigyet. A leggyakrabban kimutatható baktériumok a Staphylococcus aureus és pyogenes, Streptococcus viridans. Anaerob kórokozók, mint a Fusobacterium nucleatum, Peptostreptococcus anaerobicus is kóroki szerepet játszhatnak. A nyálelválasztás részleges vagy teljes hiánya tűnik a leglényegesebb kóroki tényezőnek, a nyálösszetétel megváltozása alárendelt szerepet játszik. A leggyakoribb a 60-as, 70-es életévekben.

Klinikai kép. A klinikai képet a nyálmirigy érzékeny, körülírt vagy diffúz duzzanata uralja, a mirigy feletti bőr hyperaemiás. Parotis esetén a fülcimpa oldalirányba elemelődhet, a kivezetőcsőből genny préselhető ki. Időnként fistula képződése is megfigyelhető, melyből purulens váladék szivárog. A tályog áttörhet a fossa pterygopalatinába vagy a külső hallójárat felé (a Santorini-hasadékon át). A nervus facialist általában gyulladásos folyamat nem károsítja, paresis vagy más megbetegedés (pl. tumor) következménye.

A helyi tüneteken kívül általános tünetek is előfordulnak: láz, leukocytosis, fokozott vér sejtsüllyedés, elesettség, amiket az esetleges kísérőbetegség tünetei színesíthetnek.

Diagnózis, differenciáldiagnózis. A kórkép diagnózisa, a klinikai képen alapulva az esetek nagy részében könnyen felállítható. Kiegészítő vizsgálatok ritkán szükségesek, biopsia vagy szialográfia elvégzése kontraindikált akut gyulladás esetén. Szcintigráfián az érintett mirigy fokozott aktivitása látható, abscessus esetén pedig csökkent aktivitás figyelhető meg. A beolvadás ultrahanggal biztosabban kimutatható.

Az elkülönítő diagnózisban a temporomandibularis ízület gyulladását, fog eredetű tályogot, bölcsességfog impactióját kell megemlítenünk.

Terápia. A kezelés alapja a gyors antibiotikus kezelés, melyet a kivezetőcsőből nyert váladék bakteriológiai tenyésztése és a kórokozó antibiogramja alapján végzünk. Párhuzamosan haemocultura vizsgálat is javasolt. Az antibiotikum adása mindig parenteralis legyen. Az előbbieket szükség esetén kiegészítjük a beteg rehidrálásával, a szájhigiéné fokozásával (antiszeptikus szájöblítő), fájdalomcsillapítók adásával, a szekréciót csökkentő gyógyszerek lehetőség szerinti kerülésével.

Tályogképződés esetén óvatos sebészi incisio (a n. facialis ágaival párhuzamos irányban) elvégzése vagy a genny aspiratiója is szükséges lehet.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 709 9

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

Az Orális Medicina a fogorvostan-hallgatók számára egy kissé elhanyagolt tárgy, mert elméleti alapjainak ismerete korábbi évfolyamok során történik, mint a tárgy oktatása (anatómia, élettan, immunológia). A könyv bizonyos elméleti ismereteket feltételezve, azokra hivatkozva adhat tájékozódási lehetőséget a fogorvostan-hallgatóknak és alkalmanként a fogorvosoknak is a szájbetegségek felismerésére, a diagnózis felállítására és a betegségek kezelésére. A szerzők célja emellett az is, hogy bizonyos tájékoztatást adjanak az általános betegségek fogászati vonatkozásaira és a fogak mellett a száj egyéb alkotóelemeinek és szerveinek betegségeivel kapcsolatban. Bár az orális medicinát a világ minden részén kissé mostohagyermekkén kezelik, egyre nagyobb jelentőséggel bír az életkor meghosszabbodása és a prevenció miatt a fogazat egyre hosszabb ideig való megtartása eredményeképpen. Vegye hasznát az olvasó mind a diagnosztikus, mind a terápiás módszereknek, tanulmányai, illetve praxisa során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovesi-oralis-medicina//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero