Kövesi György (szerk.)

Orális medicina

12.4.5.1. Mucokelék

A mucokele sphaericus, fájdalmatlan, körülírt nyálkahártya-duzzanat, mely nyákot tartalmaz. Két típusát ismerjük: az extravasatiós és a retenciós mucokelét.

Extravasatiós mucokele (mucosus granuloma)

Az elváltozások nagy része (több mint 80%) ebbe a csoportba tartozik. Átmérőjük kb. 1–5 cm, előfordulásuk a 2. évtized során a leggyakoribb, és inkább férfiakban (60%). Az 50. életév után egyre ritkábban láthatók. Kialakulási helyük döntően az alsó ajak (kb. 80%), majd a buccák és a szájfenék (15%), ritkábban a palatum, nyelv, felső ajak.

Szövettanilag létrejöttében három lépcsőt különböztetünk meg. Az initialis szakaszban a nyák kilép a ductusból, és az interstitiumbaés a parenchymába penetrál. A nyákot néhány leukocyta és histiocyta veszi körül. A következő, resorptiós szakaszban kialakul a nyák granuloma, mely histiocytákat, macrophagokat, óriássejteket tartalmaz. Ez utóbbiak cytoplasmájában nyákrészecskéket lehet kimutatni.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1350orme_1471/#m1350orme_1471 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1350orme_1471/#m1350orme_1471)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1350orme_1471/#m1350orme_1471)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

12.13. ábra. A mucokelék kialakulásának vázlata

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1350orme_1473/#m1350orme_1473 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1350orme_1473/#m1350orme_1473)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1350orme_1473/#m1350orme_1473)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

12.14 ábra. Az alsó ajak mucokeléje

A végső fázisban egy nyákkal teli pseudocysta jön létre. A kötőszöveti tok veszi körül a nyákmasszát, melynek nincs saját hámtokja. Két tényező döntő a patogenezisben: a kijutott nyál mennyisége és az a sebesség, mellyel a nyákot a granulatiós szövet bekebelezi. Az alsó ajak predilekciós helyzete a mikrotraumák oki szerepére utal (12.13. ábra–12.14. ábra).

Retenciós mucokele

Kevésbé gyakori, mint az előző típus, és inkább idősebb korosztályban (80-as életévekben) fordul elő. Eloszlása a különböző lokalizációjú kis nyálmirigyek között egyenletes. A szövettani képre a retinált nyák, hámbélés, és kötőszövetes tok jellemző. A patogenezisben a ductusrendszer részleges elzáródása (microlithek, megtöretés) játszhat fő szerepet.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 709 9

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

Az Orális Medicina a fogorvostan-hallgatók számára egy kissé elhanyagolt tárgy, mert elméleti alapjainak ismerete korábbi évfolyamok során történik, mint a tárgy oktatása (anatómia, élettan, immunológia). A könyv bizonyos elméleti ismereteket feltételezve, azokra hivatkozva adhat tájékozódási lehetőséget a fogorvostan-hallgatóknak és alkalmanként a fogorvosoknak is a szájbetegségek felismerésére, a diagnózis felállítására és a betegségek kezelésére. A szerzők célja emellett az is, hogy bizonyos tájékoztatást adjanak az általános betegségek fogászati vonatkozásaira és a fogak mellett a száj egyéb alkotóelemeinek és szerveinek betegségeivel kapcsolatban. Bár az orális medicinát a világ minden részén kissé mostohagyermekkén kezelik, egyre nagyobb jelentőséggel bír az életkor meghosszabbodása és a prevenció miatt a fogazat egyre hosszabb ideig való megtartása eredményeképpen. Vegye hasznát az olvasó mind a diagnosztikus, mind a terápiás módszereknek, tanulmányai, illetve praxisa során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovesi-oralis-medicina//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero