Kövesi György (szerk.)

Orális medicina


14.3. Rheumatoid arthritis

A rheumetoid arthritis (RA) szisztémás, krónikus, destruktív, progresszív, saját antigén ellen irányuló autoimmun reakció, ami ízületi T-sejt-válaszhoz vezet. Az ízületekben proliferatív synovitis alakul ki, amely a progresszió során az ízületi porcot, illetve csontot is destruálja, mozgáskorlátozottságot, deformitást és az életminőség romlását okozva.
Gyakoriság: a teljes populációban 1%, nőknél 3–5-ször gyakoribb.
Életkor: bármely életkorban kialakulhat, de előfordulása leggyakoribb 20-40 éves kor között.
 
Etiológia és patogenezis
A RA valószínűleg genetikai hajlammal rendelkező egyénben a CD4+ helper T-sejtek aktivációjával kezdődik. Az aktiváció vagy mikrobára, vagy saját antigénre adott válasz. A T-sejtek citokineket termelnek, melyek aktiválják a macrophagokat és a bontóenzimeket, és ezáltal az ízületekben kialakul a B-sejtek antitest termelése. A TNF odavonza a leukocytákat, az IL1 a synovialis sejtek és fibroblastok proliferációjat idézi elő. A RANK-ligand citokin az osteoclastokat aktiválja. A betegek 80%-ában kimutatható a rheuma-faktor, amely IgM autoantitest és a saját IgG Fc-részéhez kötődik. A RF immunkomplexet képezhet a saját IgG-vel és lerakó dik az ízületekben, illetve más szövetekben. A betegek 20%-a nem rendelkezik RF-fel, tehát ezen antitestek nélkül is kialakul a szövetkárosodás. A genetikai hajlam jelentőségét alátámasztja, hogy egypetéjű ikrekben és egyenes ági rokonoknál gyakori az előfordulás. HLA-DR4 és PTPN22 gén polimorfizmus is összefüggést mutat a RA-val. Fertőző ágensek antigénjei is aktiválhatják a T- vagy B-sejteket; EBV, citomegalovírus, picornavírus, parvovírusok, Borreliák, Chlostridiumok és Mycobacteriumok. A neurotranszmitter glutamát emelkedett plazmaszintje kimutatható rheumatoid arthritisben – ez valószínűleg a thrombocyták aktivációjának köszönhető –, a glutamát és az NMDA-receptor részt vesz a csont destrukciójában. A patomechanizmusban megfontolandó faktor a szexuál szteroid hormonok lehetséges befolyása. Az ösztradiol és a tesztoszteron is immunmoduláló hatással rendelkezik. A menopauza (alacsony szteroidszintek) felelős a legtöbb prevalenciában található különbségért a férfiak és a nők között. Férfi RA-ban szenvedő betegekben magasabb ösztradiolszintet találtak, ezek a szintek pedig pozitívan korreláltak a gyulladásos indexekkel. A csökkent tesztoszteronszint csökkenti a csontképzést és közrejátszik a TMI csontszöveti reszorpciójában is.
 
RA típusos megjelenése
A szimmetrikus arthritis a kezek, lábak kis ízületeiben, valamint a boka, térd, váll, könyök, csukló ízületeiben alakul ki (14.14. ábra). A proximalis interphalangealis és metacarpophalangealis ízületeket érinti, a distalis interphalangealis ízületeket nem.
Korai tünetek: Nem specifikus tünetek, gyengeség, rossz közérzet, hőemelkedés. Ízületi fájdalom, reggeli ízületi merevség. Raynaud-tünet a végtagokat érintő vasculitis miatt.
Előrehaladott stádium tünetei:
  • Rheumatoid subcutan csomók az előrehaladott esetek 20%-ában kialakulnak, főleg negatív rheuma-faktor eseteiben. Tömött tapintatú, fájdalmatlan maximum 2 cm átmérőjű, kerek szövetszaporulat.
  • Ízületi deformitások: a synoviumot bélelő, proliferáló gyulladásos sejtekből és fibrosus kötőszövetből álló pannus miatt, mely a folyamat előrehaladtával kitölti az ízületi üreget, és a fibrosis és kalcifikáció miatt maradandó ankylosis alakul ki.
 
 
Orofacialis érintettség:
  • TMI. Az RA a temporomandibularis ízületben (TMI) is okozhat elváltozásokat (fájdalom, ízületi merevség, szájnyitási korlátozottság, nyitott harapás). RA esetén a TMI érintettsége a szakirodalmi adatok szerint 4,7–88%-ra tehető. A széles skála annak köszönhető, hogy mind a betegek, mind a reumatológusok figyelmen kívül hagyják a TMI-tüneteket, mert a kezelés középpontjában a teherviselő ízületek állnak. A korai diagnózis szükségessége kiemelkedő, a súlyos TMD súlyos szövődményekhez vezet. Akkermann és munkatársai rámutattak, hogy a TMI involváltsága összefügg a RA súlyosságával, a TMI radiológiai változásai a Lussen-metódussal kiértékelve tükrözték a metacarpophalangealis ízület változásait. Ogus vizsgálatai szerint a TMI-érintettség gyakoribb volt a több mint öt éve RA-ban szenvedő betegek esetében. A leggyakoribb TMI-tünet az ízületi reccsenés és fájdalom. A szájnyitási korlátozottság kevésbé jellemző, mint az SLE-ben. Hosszú távon a condylusok eróziója, destrukciója, továbbá subchondralis sclerosis, cystaképződés és osteoporoticus elváltozások alakulnak ki. Gyakran elkeskenyedett ízületi rések figyelhetők meg.
  • Sjögren-szindróma. Az RA-ban szenvedők több mint 40%-ánál csökken a nyálfolyási ráta, és kb. 15%-ban ehhez keratoconjunctivitis is társul. RA súlyossága korrelál a xerostomia valószínűségével. A társult xerostomia következményei a nyelési és beszédnehézség, candidosisra való hajlam, cervicalis carieses léziók kialakulása.
  • Parodontitis és rheumatoid arthritis összefüggése. A kezek állapota illetve az állkapocsízület növekvő immobilizációja nehezíti a szájhigiéniát, ezáltal növeli a caries és a parodontitis rizikóját. A különböző tanulmányok azt mutatják, hogy a rheumatoid arthritises betegeknek magasabb értékeik voltak a plakk-indexben, a gingivalis indexben, az ínyvérzési indexben (BOP) és a klinikai tapadás-vesztésben. A Porphyromonas gingivalis a fő patogén, mely szerepet játszik a krónikus parodontitis kialakulásában. A legújabb kutatások szerint a P. gingivalis által termel peptidil-arginin-deiminináz enzim az arginin aminosavat citrullinné konvertálja. Ez a konvertálás megváltoztatja a fehérjék struktúráját és funkcióját, így próbálva meg kijátszani a gazdaszervezet védekezési mechanizmusát. Ezen citrullált fehérjék ellen autoimmun válasz indul, amely elősegíti a rheumatoid arthritis kifejlődését.
 
Extraarticularis tünetek:
  • Csontelváltozások: Lokális és generalizált osteoporosis, mely részben az alapbetegség gyulladásos citokinjei, részben a csökkent fizikai aktivitás és a tartós kortikoszteroidés/vagy methotrexat terápia következményeként alakulhat ki. A csontvesztés kb. évi 2–5%, mértéke az alapbetegség aktivitásával és a szteroidterápia összdózisának nagyságával korrelál.
  • Izomelváltozások: izomatrophia, myositis.
  • Szemtünetek: keratoconjunktivitis sicca, scleritis.
  • Tüdőelváltozások: interstitialis fibrosis.
  • Szívelváltozások: carditisek.
 
Kórlefolyás
Subszerű, enyhe gyulladásos szakaszok váltakoznak nagyon gyulladt és fájdalmas időszakokkal. Általában progrediáló, ritka a teljes remisszió. Korai intenzív terápia pozitívan hat a betegség lefolyására. Radiológiailag 4 stádium különíthető el:
  1. Még nincs a röntgenen ízületi destrukció, legfeljebb enyhe ízületközeli demineralizáció. Klinikailag szimmetrikus, tapintható ízületi duzzanatok, deformitás nélkül.
  2. Ízületközeli demineralizáció a röntgenen, enyhe porc- és ízületi destrukcióval. Klinikailag nincs ízületi deformitás, de kezdődő mozgáskorlátozottság és izomatrophia, valamint subcutan csomók előfordulhatnak.
  3. Röntgenen kifejezett porc- és csontdstrukció, jelentős demineralizációval, ízületi deformitásokkal, subluxatio, tengelydeviatio, valamint súlyosabb izomatrophia.
  4. Csontos ankylosis az ízületekben.
 
Laboratóriumi leletek: emelkedhet a süllyedés és a CRP (nem specifikus gyulladásos jel). Autoantitestek jelenléte: RF, ANF, ACPA.
Szövettani elváltozások:
  1. Krónikus synovitis az érintett ízületekben:
    • synovialis sejtek hyperplasiája
    • CD4+ sejtekből, plazmasejtekből és macrophagokból álló perivascularis beszűrődés,
    • fokozott vascularitás
    • neutrophil granulocyták és szervülő fibrinaggregátum a synovialis felszínen, –
    • fokozott osteoclastaktivitás a porc alatt fekvő csontban.
  2. Rheumatoid subcutan csomók: centrális fibrinoid nekrotikus góc, paliszádszerűen elhelyezkedő macrophagokkal övezve, melyet granulációs szövet vesz körül.
 
Diagnózis
A diagnózis felállítása a klinikai tünetek, laborok, illetve az ACR kritériumai alapján történik. Négy ACR (American College of Rheumatology) kritérium együttes jelenléte esetén az alábbiak közül, kimondható a reumathoid arthritis diagnózisa.
  1. Reggeli ízületi merevség (>1 óra)
  2. Három vagy több ízületi régió gyulladása
  3. A kéz ízületeinek gyulladása legalább egy régióban
  4. Szimmetrikus ízületi gyulladás
  5. Rheumatoid csomók
  6. Radiológiai elváltozások (eróziók, sávos dekalcifikáció a kézfelvételen, (RTG)
  7. Rheumafaktor jelenléte a szérumban (RF faktor) (Labor)
 
Rheumatoid arthritis terápiája
  • NSAID-ok: Fájdalom- és gyulladáscsökkentés (tüneti kezelés).
  • DMARD (Disease Modifying Antirheumatic Drugs): Cél a gyulladáscsökkentés és a remisszió elérése, az e csoportba tartozó gyógyszerek hatása több hét alatt fejlődik ki: methotrexat, cyclosporin, cyclophosphamid, leflunomid, arany (ritkán), sulfasalazin, penicillinamin, cloroquin, azathioprin.
  • Biológiai terápia:
    • TNFα-antagonisták: infliximab, etanercept, adalimumab,
    • B-sejt-szám-csökkentő monoklonális antitest: rituximab,
    • IL1-receptor-antagonista: anakinra,
    • IL6-receptor-antagonista: tocilizumab.
  • Autológ őssejt-transzplantáció (opcionálisan).
 

Orális medicina

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 709 9

Az Orális Medicina a fogorvostan-hallgatók számára egy kissé elhanyagolt tárgy, mert elméleti alapjainak ismerete korábbi évfolyamok során történik, mint a tárgy oktatása (anatómia, élettan, immunológia). A könyv bizonyos elméleti ismereteket feltételezve, azokra hivatkozva adhat tájékozódási lehetőséget a fogorvostan-hallgatóknak és alkalmanként a fogorvosoknak is a szájbetegségek felismerésére, a diagnózis felállítására és a betegségek kezelésére. A szerzők célja emellett az is, hogy bizonyos tájékoztatást adjanak az általános betegségek fogászati vonatkozásaira és a fogak mellett a száj egyéb alkotóelemeinek és szerveinek betegségeivel kapcsolatban. Bár az orális medicinát a világ minden részén kissé mostohagyermekkén kezelik, egyre nagyobb jelentőséggel bír az életkor meghosszabbodása és a prevenció miatt a fogazat egyre hosszabb ideig való megtartása eredményeképpen. Vegye hasznát az olvasó mind a diagnosztikus, mind a terápiás módszereknek, tanulmányai, illetve praxisa során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovesi-oralis-medicina//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave