Kövesi György (szerk.)

Orális medicina

15.2.1. Táplálkozási hiánybetegségek

Sok olyan betegség van, ahol bizonyos táplálékok csökkent vagy hiányos bevitele a betegség oka, pl. vitaminhiányok, amiket korábban már tárgyaltunk. Kevés kivételtől eltekintve ezek a betegségek napjainkban Európában nem fordulnak elő (de Európán kívülről jövő betegeknél igen). Emlékeztetünk arra, hogy táplálkozási hiánybetegségek három okból alakulnak ki: 1. csökkent bevitel, 2. hibás felszívódás vagy anyagcserezavar és 3. megemelkedett kiválasztás.

Egyes, elsősorban afrikai országokban a proteinhiányos táplálkozás nagyon súlyos orális tünetekkel szövődhet, amely fiatal gyermekkorban súlyos nekrotizáló stomatitishez vagy akár a bucca teljes gyulladásmentes elhalásához vezet, ami nem más, mint a noma. Szerencsére ilyen betegség Európában ma már ismeretlen.

A másik gyakori táplálkozási hiánybetegség a vashiányos anaemia. Szájbeteg problémákkal foglalkozó szakrendelésen folsavhiány miatt jelentkező betegek is ide sorolhatók, mert a hiány fő oka felszívódási zavar (malabsorptio) és nem a csökkent bevitel. Ne feledjük, hogy a krónikus alkoholizmus alacsony folsavszinttel jár, de néhány gyógyszer, pl. phenytoin szedése is okozhat folsavhiányt. Ritkán, főleg szigorú vegetáriánusokon az alacsony B12-vitaminszint a csökkent bevitel eredménye. Szokatlan diétán élő betegeket fel kell világosítani, hogy betegségük hátterében a diéta okozta csökkent bevitel lehet.

Jelentős figyelmet fordítottak néhány táplálkozási faktor szerepére a szájnyálkahártya integritásának fenntartásában, ezek között a B-vitamin-komplex és néhány nyomelem (elsősorban a cink) voltak a vizsgálat tárgya. A B-vitamin-komplex bármely tagjának hiánya jelentős szájnyálkahártya tünetekkel jár, amely elsősorban atrophiás glossitis, cheilis, cheilits angularis formájában manifesztálódik. Mivela B-vitamin-komplex tagjai fontosfaktorok a nagyon intenzív turnovert mutató orális epithelium megújulásában, már a legenyhébb B-vitamin-hiány szájégést és nyálkahártya-atrophiát eredményezhet. Minden bizonytalan eredetű szájnyálkahártya-panasz esetén soha nem ártunk azzal, ha a betegnek B-vitamin-komplexet rendelünk, amely sok esetben a panaszok megszűnéséhez vezet. A korábban súlyos B1- (tiamin), B3- (nikotinsav), B6- (piridoxin) vitamin hányában leírt beri-beri vagy pellagra ma már ismeretlen hazánkban, de bármelyik B-vitamin-csoportba sorolt vitamin hiánya szájtüneteket okoz, és bevitelükkel a szájtünetek enyhíthetők.

Ma egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a D-vitamin-hiánynak, klinikai vizsgálatok szerint a felnőtt lakosság közel fele relatív vagy abszolút D-vitamin-hiányban szenved. Ma már tudjuk, hogy a D-vitaminnak nem csupán a csontanyagcserében van kulcsfontosságú szerepe, hanem a hatásos immunvédekezés egyik fontos faktora

A szérum cinktartalmát szájégés szindrómában és térképnyelv esetén vizsgálták, de nem találtak meggyőző bizonyítékot a szérum cinkszintjének és a betegségek patomechanizmusa között.

Korábban kimutatták, hogy táplálkozási hiánybetegségben szenvedő egyénekben másodlagos hatások alakulnak ki. Ezek között első helyen az immunválasz képesség szuppressziója szerepel. Ilyen táplálkozási hiánybetegség mindenkinél előfordulhat, aki eltér az ún. nutritionalis standardoktól.

A scorbut nevű betegség a C-vitamin-hiány következtében alakul ki. Ilyen betegséget Európában 250 éve nem láttak, ezért nem foglalkozunk vele, de ha kialakul a parodontalis tünetek koraiak. Azonban a C-vitamin hiányában fokozott mértékben ki vagyunk téve bakteriális és vírusfertőzésnek, és a kötőszövet regenerációja is lassul.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 709 9

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

Az Orális Medicina a fogorvostan-hallgatók számára egy kissé elhanyagolt tárgy, mert elméleti alapjainak ismerete korábbi évfolyamok során történik, mint a tárgy oktatása (anatómia, élettan, immunológia). A könyv bizonyos elméleti ismereteket feltételezve, azokra hivatkozva adhat tájékozódási lehetőséget a fogorvostan-hallgatóknak és alkalmanként a fogorvosoknak is a szájbetegségek felismerésére, a diagnózis felállítására és a betegségek kezelésére. A szerzők célja emellett az is, hogy bizonyos tájékoztatást adjanak az általános betegségek fogászati vonatkozásaira és a fogak mellett a száj egyéb alkotóelemeinek és szerveinek betegségeivel kapcsolatban. Bár az orális medicinát a világ minden részén kissé mostohagyermekkén kezelik, egyre nagyobb jelentőséggel bír az életkor meghosszabbodása és a prevenció miatt a fogazat egyre hosszabb ideig való megtartása eredményeképpen. Vegye hasznát az olvasó mind a diagnosztikus, mind a terápiás módszereknek, tanulmányai, illetve praxisa során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovesi-oralis-medicina//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero