Kövesi György (szerk.)

Orális medicina

4.3. A nyálkahártya-immunitás funkcionális és strukturálisviszonya

Az antigénnel először az induktív területen találkozik a szervezet, majd a lymphocyták elvándorolnak a nyálkahártya effektor területeire (homing).

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1350orme_294/#m1350orme_294 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1350orme_294/#m1350orme_294)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1350orme_294/#m1350orme_294)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

4.3. ábra. Induktív régió a béltraktusban

Vannak olyan molekulák, melyeket az emlős szervezet nem képes előállítani (vitaminok, növekedési faktorok). Ezeket az anyagokat a béltraktus (jejunum) dómjaiban lévő „M” sejtek vehetik fel. Hogy mire van a szervezetnek szüksége, azt az „M” sejtek alatt fekvő lympoid szövet dönti el (4.3. ábra–4.5. ábra).

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1350orme_297/#m1350orme_297 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1350orme_297/#m1350orme_297)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1350orme_297/#m1350orme_297)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

4.4. ábra. Az „M” sejt elektronmikroszkópos képe

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1350orme_299/#m1350orme_299 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1350orme_299/#m1350orme_299)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1350orme_299/#m1350orme_299)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

4.5. ábra. Az „M” sejt elvi képe

A nyálkahártya lamina propriájában főleg IgA-termelő plazmasejtek vannak, kevesebb Tés B-lymphocyta, de macrophagok (Langerhans- sejtek) is előfordulnak. Ezek a hámban lévő antigénprezentáló sejtek. Az IgA-nak a transzcelluláris vándorlása során enyhe antivírus hatása is van (4.6. ábra).

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1350orme_302/#m1350orme_302 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1350orme_302/#m1350orme_302)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1350orme_302/#m1350orme_302)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

4.6. ábra. Az IgA transzcelluláris vándorlása

A szekretoros IgA-t a nyálkahártya és mirigyszövetek hámjával kapcsolatban lévő plazmasejtek termelik. A szekretoros komponens a nyálkahártya hámsejtjeiben (főleg nyálmirigyek) intracellulárisan az endoplazmatikus retikulumban termelődik. A szekretoros komponenshez a terminális szénhidrát a Golgi-apparátusban kapcsolódik. Ezután a szekretoros komponens a sejt distalis, lateralis oldalán, mint receptor jelenik meg. Ehhez kapcsolódik a dimer IgA-molekula, amelyet majd endocytosissal a sejt bekebelez. A sejten belül vesiculákban vándorló IgA eljut a sejt mesialis-luminalis oldalára, ahol exocytosissal a sejt felszínére kerül. A szekretoros komponens megvédi az sIgA molekulát a proteolitikus enzimek hatásától. Az IgA-nak a gyulladás folyamatában, csak escort funkciója van (nem aktivál komplementet, így nem okoz bacteriolysist és sejthalált. A sIgA, ellentétben az IgM, IgG típusú ellenanyagokkal, az opsonisatiót sem támogatja, és így nem támogatja a phagocytosit sem.

A száj és más nyálkahártyák között a legnagyobb különbség a fogak jelenléte. A junctionalis hámon könnyen jutnak át szérumfehérjék, de ugyanakkor a bakteriális hatásoknak is jobban kitett a terület. A nyálban ml-enként kb. 100 millió baktérium van, és kb. 400 700 különböző baktérium tenyészthető ki a szájból, illetve a gingivalis sulcusból.

A szájnyálkahártya az első találkozási pont az évente elfogyasztott kb. 460 kg élelmiszerrel. Az egészséges szájnyálkahártya képes ennek a nagy mennyiségű antigénnek a kezelésére, azaz ezek normális körülmények között nem károsítanak. Az ép nyálkahártya állandóan antigénben fürdik, sérülés vagy betegség esetén ezek átjutnak a felszínen. Az átjutó antigének vagy mikroorganizmusok „B”-sejt mitogének, melyek a B- és T-lymphocytákból citokinek felszabadulását eredményezik.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 709 9

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

Az Orális Medicina a fogorvostan-hallgatók számára egy kissé elhanyagolt tárgy, mert elméleti alapjainak ismerete korábbi évfolyamok során történik, mint a tárgy oktatása (anatómia, élettan, immunológia). A könyv bizonyos elméleti ismereteket feltételezve, azokra hivatkozva adhat tájékozódási lehetőséget a fogorvostan-hallgatóknak és alkalmanként a fogorvosoknak is a szájbetegségek felismerésére, a diagnózis felállítására és a betegségek kezelésére. A szerzők célja emellett az is, hogy bizonyos tájékoztatást adjanak az általános betegségek fogászati vonatkozásaira és a fogak mellett a száj egyéb alkotóelemeinek és szerveinek betegségeivel kapcsolatban. Bár az orális medicinát a világ minden részén kissé mostohagyermekkén kezelik, egyre nagyobb jelentőséggel bír az életkor meghosszabbodása és a prevenció miatt a fogazat egyre hosszabb ideig való megtartása eredményeképpen. Vegye hasznát az olvasó mind a diagnosztikus, mind a terápiás módszereknek, tanulmányai, illetve praxisa során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovesi-oralis-medicina//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero