Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon I.

Bevezetés

1.1.19. Magánvagyonok halmozódnak, 1953–1989

Egy igen-igen szűk, statisztikailag nem is mérhető társadalmi körében alig egy évtizeddel a II. világháború után megkezdődött a gazdagodás.1 Az 50-es és 60-as évek szocialista hiánygazdaságában (1.2.4.)

a maszek, 2
a kis boltok (pl. trafikok és butikok3) tulajdonosai,
a borravalós/hálapénzes állások (fodrász, kozmetikus, taxis, benzinkutas, felszolgáló, szállodaportás, autószerelő, orvos, nővér stb.) szaporodása,
a Nyugaton élő rokonoktól kapott IKKA-ajándékcsomagok,4 IKKA-utalványok5 és ajándékautók kiárusítása,
a szűk körben engedélyezett, másodállásként gyakorolt magánorvosi praxis,
a kiemelt gázsival honorált művészi teljesítmény,
az élsport s ezzel szoros összefüggésben a seftelés,6 valamint az arany- és a műkincs-csempészet

volt a szabad szemmel is látható, relatív gazdagodás útja. Ezzel párhuzamosan még az állampárt elitjéhez való tartozás jelentett átlagon felüli életszínvonalat pár tízezer családnak – főként természetbeni juttatások (bérlakás, szolgálati lakás, üdülés, gyógykezelések stb.), de nem pénz formájában.7

A Kádár-rendszer hangulatjavító intézkedéseként 1957 márciusában vezették be a mai ötös lottót, majd többfajta szerencsejátékot, melyekkel zömmel tárgyi nyereményeket sorsoltak ki (üdülő, öröklakás, gépkocsi). A köznyelvben „bolondok adójaként” meghonosodott lottó első öttalálatos szelvényére csupán hat hetet kellett várni. Egy idősebb asszony 855 ezer Ft-ot nyert (≈ 2023. évi áron 146 M Ft-ot), az akkori 1442 forintos havi átlagfizetés majdnem 600-szorosát. Egy darab lottószelvény ára 3 forint 30 fillér volt, pontosan ugyanannyi, mint a totójáték esetében, amely akkor már közel 10 éve működött. Hangulatjavító intézkedés kapcsolódott a lottójátékhoz a 2024-es szja-törvény módosításával: eltörölték a nyeremények személyijövedelem-adóját. Az új szabályrendszerben 2024 februárjában az 5 találatos szelvény jutalma rekordösszegű volt, 6,3 Mrd Ft,8 a havi bruttó átlagkereset közel 12 ezerszerese (!).

Kiugró vagyonok és vagyoni különbségek nagy számban azonban ekkor még nem léteztek. Az anyagi elit gazdagodásának inkább csak olyan jelképei lehettek, hogy ki lakhat a budai nagypolgári lakásokban, ki ehet déligyümölcsöt és ki kóstolhat francia konyakot. A 70-es és 80-as években a sport és a kiküldetés mellett/helyett már vállalkozói, ezen belül is főleg kisvállalkozói gazdagodási utak is megnyíltak. Olyan körök vagyonosodtak, amelyeket a politikai, de az értelmiségi elit is kicsit lesajnált, a butikos, a zöldséges, a sikeresebb gmk-k alapítói vagy éppen a balatoni lángossütő. Jelentős részben ez a társadalmi réteg volt a tulajdonosa annak a 94 ezer üdülőnek, amely 1970 után épült.9

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1259peam1_3058/#m1259peam1_3058 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1259peam1_3058/#m1259peam1_3058)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1259peam1_3058/#m1259peam1_3058)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

1.1.31. ábra. Lángossütő a Balatonon az 1970-es években

Forrás: Fortepan

1	Erről részletesebben lásd Mihályi (2023).
2	A „maszek” kifejezés eredetileg a „magánszektor” ironikus rövidítése volt, amit az 50-es és 60-as évek népszerű konferansziéja, Kellér Dezső honosított meg nyelvünkben.
3	Az első, közfigyelmet keltő butikot a 70-es években egy magánlakásban nyitotta meg Bácskay Kitty, aki egy külkereskedelemi vállalat tolmácsa volt. Ennek a folytatása volt a Kitty Lauro butik, amely ruhaboltként a Régiposta utca 2. szám alatt üzemelt a 80-as évektől kezdve. Őt közvetlenül Pataky Ági követte, aki a modellkedést cserélte fel egy Váci utcai butik vezetésével. A rendszerváltás után mindketten áttértek az ingatlanbizniszre (Kóczián, 2021).
4	Az IKKA (teljes nevén IBUSZ Külföldi Kereskedelmi Akció) ajándék-, illetve segélyközvetítő intézmény volt, amelynek segítségével 1956 után nyugati rokonok és ismerősök ajándékcsomagot vagy pénzt küldhettek Magyarországra, a megajándékozottak a pénzt egy nyugati fogyasztási cikkek importjára specializált bolthálózatban költhették el. Ezt a bolthálózatot a Konsumex Külkereskedelmi vállalat üzemeltette. A csomagok után nem kellett sem vámot, sem kezelési költséget fizetni. A budapesti megajándékozottak az V. kerületi Tükör utca 4. szám alatti csomagkiadóban vehették át az „ajándék”-ot, a vidékieknek a Magyar Posta kézbesítette a pakkot (https://infovilag.hu/az-ujsagiro-archivumabol-ikka-csomagot-kaptam/). A rendszerváltás idején az IKKA megszűnt.
5	Ehhez dollárt, német márkát és hasonló konvertibilis fizetőeszközt kellett átutalni egy magyar lakos IKKA- számlájára, megnevezve a küldeni szánt ajándékot (pl. Marlboro cigaretta).
6	Az 1960-as évektől kezdve, közel négy évtizeden át sok ezer vállalkozó szellemű polgár azzal tudta kiegészíteni jövedelmét, hogy a hiánygazdaság létét kihasználva az egyik országban olcsón hozzáférhető árucikkeket (pl. Trapper farmert és Fecske cigarettát Magyarországon, nejlonharisnyát, zsilettpengét, orkánkabátot Ausztriában) „szolgálati” célú vagy turista utazás alkalmából egy másik országban eladott és ott olyan árucikkeket szerzett be, amit otthon lehetett a feketepiacon jó áron értékesíteni (pl. orosz kaviárt vagy Szovjetunióban gyártott Junoszty televíziót). A 80-as években a seftelés egyik fő formája a COCOM-listás termékek féllegális importja volt. Számos későbbi magyar milliomos ezen a módon kereste meg az első egymillió forintját (Szakonyi, 2021a).
7	Konrád–Szelényi (1978).
8	https://www.economx.hu/magyar-gazdasag/otoslotto-nyeremeny-gyoztes-6-milliard-szerencsejatek-zrt.785755.html
9	KSH-adatok alapján, HVG Ingatlan Plusz, 2019, 10.