Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon I.

Bevezetés

1.1.19.2. … és városon

Az 1968-as reform nem csupán a nagyvállalatok és a nagyvállalati menedzsment számára jelentett cezúrát, egyre tágabb teret kapott mindenféle magánkezdeményezés is. Olyanok is, amelyek már kivételes, elszórt formákban korábban is léteztek. Előbb ezrek, majd tízezrek választották a kisiparosságot, a szellemi szabadfoglalkozású státuszt, a maszek életformát, miközben százezrek ingáztak az alkalmazotti és a félalkalmazotti lét határán. Fusizás.1 fizetővendéglátás,2 gebin,3 önelszámoló vendéglátóipari egység,4 ktsz,5 pjt6 – aki ezt a kort átélte, annak aligha szükséges ezen fogalmak bemutatása. Nagyságrendekkel bővültek a legális külföldi munkavállalás lehetőségei. Kétoldalú államközi megállapodások alapján szakmunkások tízezrei vállaltak munkát – a magyarországi fizetések többszöröséért – a Szovjetunióban7 és az NDK-ban.

39: Vgmk és gmk – két elfelejtett rövidítés

A 80-as évek reformjainak egyik fontos fejleménye volt, hogy az állami nagyiparban is megjelenhettek a vegyes tulajdonosi formák.8 Gyorsan nőtt a vállalati gazdasági munkaközösségek (vgmk) és a gazdasági munkaközösségek (gmk) száma.9

A vgmk-t a vállalaton belül, egy alegységében (brigádban, műhelyben stb.) dolgozók alapították. Munkaidő után többnyire ugyanazokon a gépeken, berendezéseken ugyanazokat a termékeket állították elő, ugyanazokat a szolgáltatásokat végezték, mint munkavállalóként a főmunkaidőben. A vállalattal azonban nem mint bérmunkások, hanem mint a vállalkozók közössége szerződtek. Nem munka-, hanem üzleti (bérleti) szerződést kötöttek. Vállalkozásuk hasznát a termelés, a szolgáltatás bevétele és a bérleti díj különbsége adta. Számuk igen gyorsan nőtt: 1981-ben alig néhány tucat ilyen szervezet működött az iparban, 1986-ban – ez az év volt a tetőpont – már több mint 14 ezer vgmk-ban 184 ezer ipari munkás 11,8 Mrd Ft bruttó termelési értéket állított elő. A gyors növekedés ellenére szerepük marginális volt. 1986-ban az állami iparban foglalkoztatottak 1,4%-a az állami ipar termelésének 0,9%-át állította elő. Az építőiparban is jelentős számú vgmk alakult. 1986-ban 2682 ilyen szervezetben 29,6 ezren dolgoztak és 1,8 Mrd Ft bruttó termelési értéket, az évi építőipari termelésnek mintegy 2%-át állították elő.

A kiegészítő tevékenységek végzésére vállalatokon kívül alapított gazdasági munkaközösségek (gmk) száma is gyors növekedést mutatott. Az első ilyen szervezetek 1981–1982-ben jöttek létre, 1986-ban 3369, 1987-ben 3590 gazdasági munkaközösség működött az iparban. 1987-ben a 22 ezer tag 5,8 Mrd Ft bruttó termelési értéket (az állami ipar az évi termelésének kb. 0,5%-a) hozott létre. Az építőiparban még népszerűbb volt ez a vállalkozási forma. Itt 1987-ben 2700 gmk működött, 23 700 taggal; a gmk-k az állami építőipar évi termelésének mintegy 7,7%-át, 8,1 Mrd Ft bruttó termelési értéket állítottak elő.

1.1.30. táblázat. Magánvállalkozási formák az 1980-as évek végén

Működési forma	Szervezetek száma	Létszám* (1000 fő)
Egyéni vállalkozó	–	321
Vállalati gazdasági munkaközösség (vgmk)	15 338	286
Mezőgazdasági háztáji vállalkozás és önálló mezőgazdasági gazdálkodó	–	240
Kisszövetkezet	2 847	171
Ipari szövetkezet	400	80
Gazdasági munkaközösség (gmk)	6 473	80
Szövetkezeti szakcsoport	1 995	50
Polgárjogi társaság (pjt.)	…	15
Szerződéses üzlet, vendéglátóhely	kb. 10 ezer	n. a.
Összesen	-	kb. 1,1-1,2 millió

Megjegyzés: * Fő- vagy mellékállásban, kisegítő családtagként. A táblázat adatai megbecsülhetetlen arányú halmozódást is tartalmaznak.

Forrás: A szerző becslése, KSH-adatok, Tellér (1991: 424), Stark (2009: 33), www.index.hu 2009. nov. 29-i adatai, Dezső (2020: 133) és egyéb források alapján.

1	Főállású munka mellett, (illegálisan) mellékállásban vagy titokban folytatott munka, amelynek végzője gyakorta saját munkaadóját is (erkölcsileg és/vagy anyagilag) megkárosítja. A szó német eredetű, alapesetben a gyáriparra volt jellemző ebben a korszakban.
2	A belkereskedelemről szóló 1978. évi törvény nyitotta meg az utat a legális szoba- és lakáskiadás előtt, amely a nagyvárosokban és az üdülőkörzetekben 100-120 ezer család számára tette lehetővé a „Fizetővendéglátó igazolvány” kiváltását. Először a monopolhelyzetben lévő IBUSZ, később az Express és a Cooptourist koordinálta, illetve ellenőrizte ezt a hálózatát. Ezen a körön kívül még kb. 200 ezer család illegális szobakiadással is foglalkozott (Kozei, 2010).
3	A gebines rendszer az 1957-től 1981-ig kivételezett személyek (pl. élsportolók) számára engedélyezett bérleti konstrukció volt. A szó eredete a német „Gewinn” (nyereség) kifejezésre vezethető vissza. A rendszer hivatalos neve „szabadkasszás rendszer” volt. A gebin olyan presszó, cukrászda, étterem, lángossütő, zöldségbolt stb. volt, ahol az üzletvezetőt nem terhelte szoros elszámolási kötelezettség. A bérlő a feltételezett vagy bevallott nyereség alapján fizetett bérleti díjat. Jellemzően ezek a kedvezményezettek nem rendelkeztek szaktudással, azonban szükség esetén folyamatosan jelentettek a belügynek. A gebines konstrukció egy másik nagy előnye volt, hogy az üzleteket a Belkereskedelmi Minisztérium vagy a felettes nagyvállalat nem ellenőrizte. Budapest első gebines presszója a Belvárosban, a Bárczy István utcában működött. Az olimpiai vívóbajnok, Kovács Pál kapta jutalomként a „szocialista” államtól. Gebines vállalkozás volt a jelentős forgalmú hűvösvölgyi Hársfa vendéglő is. 1981 után a gebinest szerződéses üzletvezetőnek hívták (Burget, 2008: 88; Havadi–Majtényi, 2011; Dezső, 2020: 132–133).
4	Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy egy versenytárgyalás (későbbi kifejezéssel: aukció) után, egy előre rögzített szerződés alapján az adott étterem közvetlenül érdekeltté vált bevételeinek növelésében. Innen a korabeli hivatalos elnevezés: szerződéses üzem. A 60-as években már számos reprezentatív vendéglátóipari egység (pl. a Gundel étterem) így működött. Az étterem vezetői ennek megfelelően építették fel a vállalat „üzletpolitikáját”. A nyári hónapokban, amikor megsokszorozódott a forgalom, felduzzasztották a személyzetet, a szezon végén azonban elbocsátották az alkalmazottak jó részét, mivel a téli hónapokban alig volt vendég. A szerződéses konstrukció a 80-as évek elején terjedt el igazán, nagyjából a gebines rendszerét helyét foglalta el a vendéglátóiparban (Tamás, 1988; Havadi–Majtényi, 2011).
5	A kisipari termelőszövetkezeti (ktsz.) és a háziipari szövetkezeti formát a 96/1951, (IV.17.) MT rendelet engedélyezte.
6	A Ptk. módosítása 1978 márciusától tette lehetővé, hogy polgárjogi társaságok nagy számban kerüljenek bejegyzésre. Az elsőként bejegyzett pjt.-k között volt a Rolitron Pjt. (4. helyen), amely a későbbiekben Synergon Informatikai Zrt. néven működött. A 16.-ként jegyzett Cortex Pjt. volt a Graphisoft elődje (http://archiv.ringmagazin.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2245&catid=90&Itemid=72 ).
7	Így – például – 1986-tól a Vegyiműveket Építő és Szerelő Vállalat (a későbbi Vegyépszer) egyidejűleg 5-6 ezer munkást vitt ki a kazahsztáni tengizi kőolaj- és gázmezőkre vezetéket építeni.
8	Laki (1998) alapján.
9	Az ún. kisvállalati reform államigazgatási feladataiban – mások mellett – fontos szerepe volt Csillag Istvánnak. Nevéhez fűződik a kisvállalkozások (gazdasági munkaközösség, vállalati gazdasági munkaközösség, kisszövetkezet, szövetkezeti szakcsoport stb.) kidolgozásának és pénzügy szabályozásának pénzügyminisztériumi és tárcaközi koordinációja. Részt vett az előkészítésben, majd a jogi szabályozás tervezetét ő is alkotta meg a leányvállalat, az állami kisvállalat, a vállalati tanács és a közgyűlés által irányított állami vállalatokra vonatkozóan. Lásd Csillag (1986), Csillag (1988b).