Bár az Alkotmánybíróság (AB) több határozatban is foglalkozott egy-egy részkérdéssel, de a végső állásfoglalástól a taláros testület elzárkózott. Elfogadta, hogy a kárpótlás szakaszosan zajló folyamat, s ezért csak a kárpótlás lezárása után, az összes jogszabály együttes fényében lehet megítélni, hogy nem történt-e alkotmányellenes diszkrimináció. Így azonban a tulajdoni bizonytalanság addig fennmarad, amíg az AB nem dönt. Bármikor előfordulhat, hogy államosított vagyona visszaszerzése érdekében valaki Magyarországon, Amerikában1 vagy bárhol a nagyvilágban pert indít a magyar állam ellen – mint ahogy ez meg is történt az Andrássy és Herzog család műkincs-hagyatéka ügyében (2.2.6.), és az ún. Somers-ügyben2 is.

Ebből a szempontból mindenesetre nagy jelentősége van annak, hogy a 2. Orbán-kormány által kidolgozott, és 2012. január 1-én hatályba lépett Alaptörvény átmeneti rendelkezései között a 29. cikk (2) bekezdése kinyilvánította, hogy az 1990. május 2-át megelőző sérelmek kárpótlására magánszemélyek számára „pénzbeli vagy más vagyoni juttatást biztosító új kárpótlási jogcím jogszabályban nem állapítható meg”.3 Egy ilyen korlátozás nyilvánvalóan nem való az alkotmányba, de a jogalkotó mindenképpen elejét akarta venni annak, hogy bárki az Alkotmánybírósághoz fordulhasson ellenvéleményével. Az alaptörvénynek ez a rendelkezése azonban csak a jövőbeni újabb törvényalkotás előtt zárta el az utat. Arra vonatkozóan nem adott megnyugtató jogi rendezést, hogy miképpen lehet felhasználni a már birtokba vett kárpótlásjegyeket. Ekkor, vagyis 2012 tavaszán már csak korlátozott közvetlen felhasználási lehetőség maradt: termőföld-rverésen indulni,4 önkormányzati lakást venni, illetve életjáradékot kérni. Részvénycsere utoljára 2006-ban volt. Egy 2014 novemberében kiadott tájékoztatás szerint a fel nem használt KPJ-k értéke 12 Mrd Ft volt, s miután a jegyek 1994 óta nem kamatoztak, így folyamatosan veszítettek értékükből.5

2013-ban Gagyi Pálffy Attila magánbefektető – 100 db összesen 100 ezer Ft címletértékű jegy tulajdonosaként – beperelte a magyar államot kártérítésért, mivel már 8 éve nem biztosít kínálatot a kárpótlási jegyekkel szemben.6 A jegytulajdonos érvelése szerint a kárpótlási törvény folyamatos teljesítési kötelezettséget ír elő az állam számára, amit az elmulasztott, ezért kéri a jegyek névértékét (1742 forint) és annak a legutolsó jegycsere befejezésétől – vagyis a mulasztás kezdetétől – számított törvényes kamatát. A per 2013 szeptemberében kezdődött el a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma előtt,7 de csigalassúsággal haladt előre.8 S miután a kárpótlás folyamata jogi értelemben nem zárult le –kárpótlási jeggyel 2021-ben is folyt a kereskedés a BÉT-en, a bíróságok előtt is folynak perek –, az államigazgatásban is fenn kellett tartani egy apparátust. 2021 tavaszán ezt úgy hívták, hogy Budapest Főváros Kormányhivatala Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály Kárpótlási és Családi Csődvédelmi Osztálya.9