A legutóbbi időszakból származó becslések szerint a vészkorszak kezdetén a trianoni Magyarország területén 491 ezer, az 1. és 2. bécsi döntéssel megnagyobbodott ország területén pedig 825 ezer zsidónak minősített ember élt.2 A mai Magyarország területén 119 ezer budapesti zsidó és 11 ezer munkaszolgálatos szabadult fel, a deportáltak közül mintegy 60 ezren tudtak hazatérni. Így a vészkorszak megpróbáltatásait 190 ezer zsidó élte túl, ebből 143 ezer volt felekezeti kötődésű.3 A túlélők jelentős része a budapesti nagy gettó, illetve az ún. nemzetközi gettó lakójaként élte túl a vészkorszakot (1.1.1.9.6.). Közülük nagyon sokan a kivándorlást választották, amikor erre lehetőség nyílt (1945–49 között, illetve 1956 őszén).

A megmaradt zsidóság, illetve leszármazottaik kárpótlására vonatkozóan a Horn-kormány is, majd az 1. Orbán-kormány is hozott határozatokat, de az Országgyűlésnek nem sikerült olyan törvényes megoldást találnia, amely kiállta volna az Alkotmánybíróság szigorú kontrollját.4 Az Országgyűlés 1997-ben kimondta, hogy az élet elvesztéséért azoknak is jár kárpótlás, akik bírósági ítélet nélkül kerültek náci koncentrációs táborba, a Dunába lőtték őket vagy a szovjet Gulágon pusztultak el. Előre sejteni lehetett, hogy az 1997-es törvény szerinti igények száma meg fogja haladni a százezres nagyságrendet,5 a törvénymódosítás mégis úgy intézkedett, hogy a várható összes igény fedezetére 3 Mrd Ft-ot irányzott elő. Végül 295 ezer kérvény futott be az OKKH-hoz, ebből 208 ezret el is fogadtak.6

Sokan félreértették a törvényt, és hadifogságba esett hozzátartozójuk után is szerettek volna kárpótlást kérni. A kárigénylők túlnyomó része (178 ezer fő) a holokauszt magyar áldozatának túlélő házastársa vagy gyermeke volt. Az igénylők 70%-a Izraelben vagy az Egyesült Államokban élt. Hasonló arány alakult ki az elfogadott kárigények tekintetében is: 116 ezerből mindössze 33 ezer volt a magyarországi lakos.7 Az érintettek legnagyobb meglepetésére a Fidesz-kormány a 3 Mrd Ft-os előirányzatot beemelte az 1999. évi költségvetésbe is – ahelyett, hogy a korábbi törvény alapján 1998. október 8-ig önálló törvényjavaslatot készített volna a kárpótlás mértékéről. Így előállt az a helyzet, hogy az elveszett élet kárpótlására kifizethető összeg – itt készpénzről, nem pedig KPJ-ről van szó! – nem lett több mint 30 ezer Ft. Ez meglehetősen nagyarányú eltérés volt az eredeti törvényi rendelkezéstől, ahol 1 millió forintos, készpénzben fizetendő alapösszeget határoztak meg. Ez viszont ismételten alkotmányossági aggályokat vetett fel, hiszen az AB több ízben is úgy foglalt állást, hogy „egységes szempontok alapján történhet minden csoport számára a kárpótlás, annak során egyenlő mércét kell alkalmazni”.8 A 30 ezer Ft-os összeg a holokauszt áldozatait olyan mértékben felháborította, hogy sokan – köztük például Schweitzer József főrabbi9 – visszaküldték a postai úton kifizetett összeget. Mások az Alkotmánybírósághoz fordultak.10 Az AB 2000 decemberében visszamenőleges hatállyal érvénytelenítette a 30 ezer Ft-ra vonatkozó döntést, és új jogszabály megalkotására kötelezte az Országgyűlést.

A Fidesz-kormány azonban nem tudott és/vagy nem akart megegyezni, így az 1998–2002-es ciklusban már nem is nyújtott be új törvényjavaslatot. Egyebek mellett az Igazságügyi Minisztérium arra hivatkozott, hogy a kétéves költségvetés erre amúgy sem adott volna módot.11 Végül 2003 tavaszán a Medgyessy-kormány rendezte ezt a kérdést, amikor 400 000 Ft-ban határozta meg a 64 284 kárpótlásra jogosult személynek kifizethető összeget, és közel 26 Mrd Ft-ot írt be a 2003. évi költségvetésbe az 1939. március 11-e és 1989. október 23-a között életüktől jogtalanul megfosztottak hozzátartozóinak kárpótlására. A sértett áldozatok által visszaküldött 30 ezer forintokat újra kifizették, de a vissza nem küldött összegeket értelemszerűen levonták a 400 000 Ft-ból. A tényleges kifizetés a Hadigondozottak Közalapítványán keresztül 2003 szeptemberében kezdődött meg, de nagyon lassan haladt.12

A későbbi években a havi járadék összegét rendszeresen valorizálták, de a jogosultság terén nem történt változás. 2013-ban viszont a 2. Orbán-kormány rendeleti úton szűkítette a jogosultak körét. Ezt követően nem kaphattak ilyen járadékot azok,