A hallgatást végül László Csaba pénzügyminiszter törte meg. 2002 szeptemberében a BÉT-en tartott sajtóértekezletén jelentette be, hogy az 1998-ban alapított Forrás Rt.-t (7.4.2.) fogja az ÁPV Rt. felhasználni a címletértéken kb. 11 Mrd, befogadási értéken 18-19 Mrd Ft-ra becsült KPJ-tömeg felszívására. A módszer a régi: a jegytulajdonosok a feltőkésítendő Forrás Rt. részvényeire cserélhetik be jegyeiket, majd a Forrás Rt.-t bevezetik a BÉT-re. Az 1:1 arányú beváltásra 2003 nyarán egy hónapot biztosított az ÁPV Rt.

Az ÁPV Rt. 2003. július 20-án zárta le a részvénycserét. A részvények többsége – 2,761 millió részvény – 140 intézményi befektetőhöz került. Magánszemélyként mindössze 23 ezer természetes személy jegyzett részvényt a – saját tőke szerint – 16 Mrd Ft-os értékre feltőkésített Forrás Rt.-ben. E két tulajdonosi csoport összesen a 4,6 Mrd Ft névértékű, szavazati jogot biztosító „A” részvénynek közel 90%-át jegyezte le. Az alanyi kárpótoltaknak szánt, osztalékelsőbbségi „B” részvény iránti kereslet megdöbbentően alacsony volt, a felajánlott 4 millió részvénynek csak 15%-a került cserére, minthogy alanyi kárpótoltaktól mindössze 13 ezer igénylés érkezett. Átlagosan egy-egy igénylő 30-40 ezer Ft címletértékű kárpótlási jegyet cserélt be. Mint az korábban is szokásos volt, a szervezők a jegycserével összefüggő kommunikációt úgy szervezték meg, hogy a hírek elsősorban a sorban állásról szóljanak, így az a látszat keletkezzen, mintha tömeges érdeklődés lenne.

A jegycsere során a mintegy a 13 ezer alanyi kárpótolthoz és még további 10 ezer magánszemélyhez összesen 1,323 millió db részvény került. Nyilvánvaló tehát, hogy a 18-19 Mrd Ft nagyságrendű fennmaradt KPJ-re vonatkozó korábbi becslések sokszorosan eltúlzottak voltak. 10 nappal a tranzakció lezárása után fény derült arra is, hogy az Arago Befektetési Holding Rt. volt a legnagyobb KPJ-cserélő – egymaga megszerezte a Forrás Rt. szavazó részvényeinek 30,4%-át és ezzel a társaság irányítását is!3 Ennél valamivel kisebb, de szintén jelentős – 17,86%-os szavazaterőt biztosító – pozíciót szerzett a cégben a DonaDöme4 Kft., az ismert pénzügyi befektető, Nobilis Kristóf vállalkozása.5 Az akció tehát leginkább ennek a két cégnek az érdekeit, illetve a lebonyolítást végző tanácsadók, vagyonértékelők, jogászok stb. érdekeit szolgálta. Az ÁPV Rt. kezében maradt 50,2%-os csomag gyakorlatilag elértéktelenedett, miután a szavazati joggal rendelkező törzsrészvények legnagyobb tulajdonosa az Arago lett, és az ÁPV Rt. kezében felhalmozódott, ún. elsőbbségi részvények a közgyűlésen nem szavazhatnak. Némi leegyszerűsítéssel azt mondhatjuk, hogy az Arago 1,5-2,0 Mrd Ft befektetéssel jutott hozzá a Forrás Rt. 16-18 Mrd Ft értékű portfóliójához, valamint a cégben tartott 7,1 Mrd Ft értékpapírhoz is.6 Ilyen előzmények után nem csoda, hogy a Forrás Rt. részvényeinek bevezetése a BÉT-re nem sok örömmel szolgált a kisbefektetők számára. A 2003. augusztus 15-én indított kereskedés 930–940 Ft közötti, tehát valamelyest névérték alatti árfolyamot produkált. Néhány napon belül az árfolyam még ennél is mélyebbre, 890 Ft-ra, onnan pedig néhány hét alatt 750 Ft alá süllyedt. Ezután az ÁPV Rt. – váratlanul – ismét kényszerhelyzetbe került, amikor kiderült, hogy a KPJ-k kezelésével foglalkozó szervezet, a BÉB Rt. utódaként működő SBB Solution Szolgáltató Rt. felmondta az ÁPV Rt.-vel kötött szerződését. Ez azért volt fontos fejlemény, mert a KPJ őrzésének hiányában nem lehet elszámolni a tőzsdei tranzakciókat, így tehát kereskedni sem. Így vetődött fel az a gondolat, hogy a még mindig szabadon forgó KPJ-ket az ÁPV Rt. vásárolja fel, esetleg a maradék Forrás Rt. részvényeivel cserélje be. Végül nem ez történt: az ÁPV Rt. a Kelerrel és az Erste Bankkal kötött megállapodást a jegyek ügyében. S bár a tőzsdei kereskedést 2004 júliusában két napra fel kellett függeszteni, a megállapodást követően minden maradt a régiben.