Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon I.

Bevezetés


3.3.5. Menedzsmentszerződés

Ennek a privatizációs technikának a kidolgozása éveken keresztül folyt az ÁVÜ Közgazdasági Igazgatóságán, majd az ÁPV Rt.-ben. Ez a vagyonkezelésnek és az értékesítésnek lett volna sajátos ötvözete, amelyet olyan cégek esetében lett volna célszerű alkalmazni, amelyek a kezdés időpontjában még a lízingtörlesztés nagyságának megfelelő tőkekivonást sem bírták el. A gyakorlatban mindössze egyetlen társaság esetében alkalmazták.
 
A Baranya-Tégla Ipari és Kereskedelmi Kft. 1994 elején jött létre átalakulással azt követően, hogy az 1000 fős jogelőd megyei vállalat részeire hullott. A Baranya-Tégla kis cég volt: 84 fővel és 39 M Ft alaptőkével kezdte meg működését a mohácsi és az alsómocsoládi üzemben. A társaság az első évet közel 300 M Ft veszteséggel zárta, míg a korábbi évekről áthozott veszteség az 500 M Ft-ot is meghaladta. Ilyen körülmények között a felszámolás elkerülhetetlennek tűnt. 1993-ban azonban egy új vezetés sokat javított a társaság helyzetén, a folyó termelés nyereségessé vált, s a veszteségek ledolgozása is megkezdődött. Így és ezért került be a társaság az ÁVÜ által vezényelt adóskonszolidációba, mely a cég számára 1994 tavaszán zárult le. Az akkori 400 milliós tartozásból 147 milliót a hitelezők elengedtek, további 253 milliót pedig sikerült átütemezni. Miután a konstrukcióval minden hitelező egyetértett, az ÁVÜ 1994 októberében hagyta jóvá a menedzsmentszerződés szövegét. Az aláírás 1995 márciusáig húzódott. A szerződés keretében a cég vezetői – 4 fő, illetve az őket tömörítő Agade Kft. – vállaltak kötelezettségeket a hitelezőkkel és az ÁVÜ-vel szemben, s ezek teljesítése fejében a kft. fokozatosan – legkorábban 1998-ban – 50%-os tulajdoni részt szerez a társaságból. Az ÁPV Rt. a reorganizációs program megvalósításáért reorganizációs díjat fizetett a kft-nek. A kft. viszont köteles volt 3,5 M Ft készpénzben történő tőkeemelésre. A tárgyalások során felmerült, hogy célszerűbb lenne a menedzsmentszerződést nem egy korlátolt felelősségű társasággal, hanem a 4 fővel mint magánszeméllyel megkötni. Ebben az esetben ugyanis a menedzsment a reorganizációs program végrehajtásáért korlátlanul felelt volna magánvagyonával is. Ez az elképzelés azonban irreálisnak bizonyult. Az ÁVÜ belátta, hogy a menedzsment nem tudja és nem is akarja saját magánvagyonát egy 400 milliós állami/társasági adósság mögé állítani. Különösen akkor nem, amikor ezt az adósságot nem ők, hanem elődeik szedték össze, másrészt az egyik hitelező az állami tulajdonú MHB volt.

Privatizáció és államosítás Magyarországon I.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 045 3

Hivatkozás: https://mersz.hu/mihalyi-privatizacio-es-allamositas-magyarorszagon-1//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave