Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon I.

Bevezetés

3.8.4. Az aligai pártüdülőt nehéz volt eladni

Az egykori pártállam üdülője – mai nevén – Club Aliga, a Balaton kapujában, Budapesttől 90 km-re található. A 40 hektáros terület legnagyobb értéke 10 hektáros strandja, mely 1600 méter hosszan nyúlik el a Balaton partján. A komplexum része még egy 47 hektáros arborétum jellegű őspark is.1

1947-ben a Magyar Ifjúság Országos Tanácsa itt alakította ki első központi üdülőtáborát. 1948-ban Aligán pihente ki fáradalmait Rákosi Mátyás, akkor miniszterelnök-helyettes, Gerő Ernő közlekedésügyi, Rajk László külügy- és Vas Zoltán gazdasági miniszter, valamint Nagy Imre, az Országgyűlés elnöke. Rákosi Mátyásnak megtetszett a terület, és 1948-ban a párt kisajátította a települést. Kitelepítették az embereket, és a legtöbb házat lebontották. A jó állapotú épületeket a párt vezetőinek osztották ki, és senki sem ellenkezett. Ekkor Rajk László és Kádár János is kapott villát a területen. 1952-ben az egész területet államosították.2

Az aligai területet később két részre osztották: Aliga I. néven a pártalkalmazottak vehették igénybe az ingyenes üdülést, míg az Aliga II. géppisztolyos őrökkel védett, elzárt terület volt a párt vezetői számára. A PB-tagok itt ingyenes ellátást kaptak, ha bármire szükségük volt, csak telefonáltak, és biciklivel szolgálták ki őket. A legmagasabb fokú biztonság miatt „felszolgálás előtt” külön orvosok ellenőrizték az ételek minőségét.

Az MSZMP-s pártvagyon felosztásakor a Club Aliga az Állami Fejlesztési Intézethez (ÁFI) került először, majd később több kormányzati szerv és állami hivatal felügyelte.3 A 90-es évek elején a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) diszponált felette, és tárgyalásokat is kezdett a hosszabb távú hasznosításról.4 Az már nagyjából az első pillanattól kezdve világos volt, hogy három speciális ok miatt is nehéz lesz a jó megoldást megtalálni.

A legnehezebb probléma jogi természetű volt. Hiányzott a végleges döntés arról, hogy a Balaton partján megmaradhat-e a vízparti telkek magántulajdona vagy – számos más országhoz hasonlóan – a tó partján folyamatosan biztosítani kell a köztulajdont, vagyis azt, hogy bárki szabadon közlekedhessen, fürödhessen.
Nehéz volt előre látni, hogy mekkora költséget igényel a park területén található, hatalmas löszfal megerősítése. Ez a fal egyfelől jelentős természeti érték, másfelől viszont az állandó omlásveszély miatt balesetveszélyes.
Az akkor már 20 éve elhanyagolt épületek sorsa eleve meg volt pecsételve. Nyilvánvaló volt, hogy mindent le kellene bontani. Ez viszont politikailag – és bizonyos értelemben – műemléki szempontból is aggályos volt.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1259peam1_6736/#m1259peam1_6736 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1259peam1_6736/#m1259peam1_6736)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1259peam1_6736/#m1259peam1_6736)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

3.11. ábra. A balatonaligai üdülőkomplexum

Kapja meg az egészségügy! 1995-ben a Club Aliga része volt az Egészségbiztosítási Alapnak ingyen átadott vagyontömegnek. Vagyonértékelés persze akkor is készült – ez 2,3 Mrd Ft-ra becsülte az akkor már évek óta veszteséges, egyébként 170 alkalmazottat foglalkoztató, költségvetési intézményként működő komplexumot.5 Az alap kezelője, az OEP többször is próbálkozott a komplexum eladásával – sikertelenül. Ekkor az Egészségügyi Minisztérium vette át – ők is megpróbálták eladni, nekik sem sikerült. Végül az ingatlan visszakerült az akkor még önálló állami ingatlankezelőhöz, a Kincstári Vagyoni Igazgatósághoz (KVI). A KVI maga is ötször próbált megszabadulni a pártállami üdülőmamuttól. Először 2004 novemberében, aztán 2005 tavaszán hirdették meg 8 Mrd Ft-ért, de mivel a második ajánlatra senki sem jelentkezett, újra kellett gondolni az irányárat. A következő alkalommal, 2005 szeptemberében már csak 5 Mrd Ft-ot vártak, de irányár nem is lett meghirdetve. A negyedik alkalom is sikertelen volt, pedig ekkor már egy csomagban, de négy részre osztva hirdették meg az üdülőt, melyből a negyedik, a vitatott part menti rész felett csak vagyonkezelői joga lett volna a szerencsés vásárlónak.

Időközben persze több szervezet is bejelentkezett a vagyonért – hátha ingyen is meg lehet kapni. 2004-ben Cser Ágnes, az Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) vezetője kezdeményezte, hogy az üdülő kerüljön az egészségügyi dolgozók tulajdonába, holott – bár a TB és a szakminisztérium is birtokolta – a Club Aliga sosem volt szakszervezeti vagyon. A kísérlet nem is volt sikeres, 2006 januárjában a Veszprém Megyei Bíróság elutasította az üdülőért indított pert.6 2005-ben a balatonvilágosi önkormányzat is felvetette, hogy sikertelen pályáztatás esetén az állam adja át az ingatlant vagy legalább a vitás részt az önkormányzatnak. Ez sikertelen maradt, a KVI nem akart lemondani a pénzről, melyet az – akkori szóbeli ígéretek szerint – az egészségügyre fordítanak majd. (Még a 2006-os év fejleményeihez tartozik, hogy – nyilvánvalóan a folyamatban lévő per miatt – a KVI-nek csak ekkor volt módja arra, hogy átvegye az Egészségügyi Minisztériumtól a Club Aliga Vagyonkezelő Zrt. 160 M Ft névértékű részvényét. A céget végelszámolással szüntették meg, az üdülőkomplexumot ingatlanként árulták.)

Izraeli befektetők nyertek. Végül az 5. pályázat 2006 végén sikeresnek bizonyult: hárman is jelentkeztek, így például a Pólus Péter nevével fémjelzett befektetői csoport, a Pólus Palace.7 A komplexumot a következő év elején a Pro-Mot Hungária Ingatlanfejlesztő Kft. vásárolta meg, és jelenleg is ez a cég a Club Aliga üdülőközpont nagyobb részének tulajdonosa, egy 10 hektáros, kisebb része fölött (pl. a vízparti sáv, a kikötő, stb.) pedig 49 évre vagyonkezelői jogot szerzett.8 A Pro-Mot Kft., az izraeli Solel Boneh International (SBI) csoport magyarországi cége 5,5 Mrd Ft-ért jutott az ingatlanhoz. A terület kezelője a Multibaal Trade Kft. lett. Az új tulajdonos egész településrészt létrehozó fejlesztési tervei között 75 Mrd Ft-os költségvetéssel 1500 szállodai és apartmanférőhely, továbbá több száz új lakóegység megépítése is szerepelt.

Az izraeli befektetők – illetve a tranzakció egésze – ellen a későbbiekben több feljelentés is született. 2009-ben a szomszédos Balatonvilágos polgármestere fordult a Legfelsőbb Ügyészséghez, 2010 nyarán pedig a Jobbik egyik országgyűlési képviselője tett feljelentést az ORFK-nál.9 Az ügyben Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos is vizsgálódott. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) hűtlen kezelés gyanúja miatt 2010 szeptemberében indított eljárást ismeretlen tettes ellen. A beszerzett szakértői vélemények alapján a rendőrség azonban megállapította, hogy a vételár reális volt, ezért a privatizációval az államot nem érte kár. Kiderült azonban, hogy a KVI a természet védelméről szóló törvényt megkerülve, az illetékes miniszter jóváhagyása nélkül kötött szerződést a befektetővel. Az NNI szerint viszont ez nem bűncselekmény, hanem fegyelmi vétség, amelynek kivizsgálása nem a rendőrség hatásköre. Így az NNI a nyomozást 2011 októberében lezárta.10

Vélhetően ez a jogi bizonytalanság is indokolta, hogy a beígért 75 Mrd Ft-os fejlesztés nem kezdődött el. Végül 2017 nyarán a Club Aligát az izraeli befektetők Mészáros Lőrinc egyik érdekeltségének, az Appennin Nyrt.-nek adták el, melyben Mészáros Lőrinc és Orbán Viktor veje, Tiborcz István is tulajdonos volt. A tranzakció csak 2019 elején zárult le, a vételár 4,4 Mrd Ft volt. Ezt követően a Club Aligát a tulajdonosok bezárták, majd kivonták a normál üzleti forgalomból. A 2019-es szezonban a szobákat az Erzsébet-utalványt működtető Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány használta többgyermekes családok szociális üdültetésére. Négy éjszakáért és a teljes ellátásért a kedvezményezett családok 20 ezer Ft-ot fizettek, amihez az Alapítvány 210 ezer Ft értékű Erzsébet-utalványt tett hozzá.11 Az átépítések csak 2020 elején kezdődtek meg, ehhez a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Programtól kértek és kaptak pénzbeli támogatást. A Mészáros–Tiborcz duó később kiszállt a projektből. Helyükre az ismert ingatlanfejlesztő, Jellinek Dániel, majd az ugyancsak Fidesz-közeli üzletemberként ismert ingatlanfejlesztők, Balázs Attila és Török Csaba léptek.12 2023 elején – a helyi közvélemény nyomására – a bíróság elrendelte a Club Aliga parkjába tervezett új kikötőépület építési munkálatainak felfüggesztését.

1	www.balatonaliga.hu, www.hirszerzo.hu, 2006. dec. 24.
2	Megemlítendő, hogy az MSZMP-nek Balatonföldváron, Tihanyban, Balatonőszödön és Balatonfüred arácsi részén is voltak üdülői. A balatonföldvári üdülő egy 72 000 m2-es ősfás parkban helyezkedik el, közvetlenül a vízparton. Elődje 1938-tól szerepelt a település neves villái között, Sellő szálló néven. Miután az épületet műszaki okokból 1979-ben lebontották, helyére egy hétszintes, 316 fő befogadóképességű üdülőt építettek. Ezt a rendszerváltás után privatizálták, majd a szálloda felvette a Riviéra Park Hotel nevet. Az arácsi villa eredeti névadója Brázay Zoltán, a híres sósborszesz-gyáros Brázay Kálmán fia volt. A rendszerváltást megelőzően a villát Grósz-villának is nevezték, mert Grósz Károly többször is ott üdült. A rendszerváltás után az ingatlannak több magántulajdonosa is volt, de közöttük nem akadt ismert személyiség (https://index.hu/i2/#http://toretro.blog.hu/2019/04/30/igy_lett_semmive_az_aracsi_partudulo).
3	Egy nem feltétlenül megbízható lap szerint az üdülőt 1989-ben a Next 2000 Kft. 244 M Ft-ért átvette, majd – mivel kötelezték rá – visszaadta az államnak (https://pestisracok.hu/akiknek-balaton-riviera-az-eltunt-szazmilliardok-nyomaban/).
4	Egyes hírek szerint 1993. január 29-én Gyurcsány Ferenc, mint a Miniszterelnöki Hivatal tanácsadója, szintén részt vett egy ilyen megbeszélésen. A résztvevőknek akkor egy Altus Rt.-s névjegyet adott át, ami utólag is logikusnak tűnik, miután akkortájt az Altus folyamatosan dolgozott a MeH számára (http://www.gondola.hu/cikk.php?szal=39499).
5	Erről az időszakról lásd Vanicsek (1998: 30–32, 42).
6	Saját szavai szerint Cser ezt követően a strasbourgi bírósághoz fordult (MH, 2010. ápr. 15.).
7	Management Fórum, 2007. jan. 11.
8	Az üdülőkomplexum privatizációját leginkább azért támadták, mert a saját parttal alig rendelkező település nem kapott garanciát a szabad bejárásra a vízparthoz, legalábbis ezt – az új tulajdonos ígéretén túl – nem biztosítja számukra szolgalmi jog bejegyzése.
9	www.portfilio.hu, 2010. aug. 3., http://www.jobbik.hu/rovatok/orszagos_hirek/hegedusne_kovacs_eniko_feljelentest_tett_a_club_aliga_eladasa_miatt_a_jobbik
10	MTI, 2011. okt. 15.
11	https://hvg.hu/kkv/20200113_Az_Erzsebetprogramon_is_szazmilliokat_kaszalnak_Meszarosek
12	HVG, 2022. ápr. 28., 72.