Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon I.

Bevezetés

1.1.7. Mária Terézia és II. József állami kezelésbe veszi a szerzetesrendek vagyonát, 1771–1790

„Miután gyűlölőm a babonát és a szaduceusokat,1 miután kivonják magukat a polgári törvények hatálya alul, tehát meg fogom tőlük népemet szabadítani: e célból szélnek eresztem a barátokat, feloszlatom kolostoraikat s őket magukat a kerületi püspököknek fogom alárendelni.”

II. József levele Herzan bíborosnak, a római kúriához akkreditált teljhatalmú követnek2

Mai észjárással gondolkozva nehéz elfogadni, de tény, hogy a 18. század végén senkinek sem volt pontos fogalma az ország népességének nagyságáról. A tudományos közvélekedés az volt, hogy a Szent Korona országaiban legfeljebb 3-4 millióan élnek. Ehhez képest nagy meglepetést okozott az 1784–1785-ös népszámlálás. amely 8,5 millió lakost számlált.3

Romsics Ignác (2018) számításai szerint a 17–18. századi nemesítések következtében II. József uralkodásának vége táján a nemesség létszáma – nők és férfiak együtt – megközelítette a 400 ezret, s ezzel elérte a 4,5%-os arányt.4 A nemesek többsége magyar nyelvű és magyar érzelmű volt – kifejezetten szemben álltak II. Józseffel. A teljes népesség arányában viszont – a Magyar Királyságon belül – a magyarok nem érték el az 50%-ot.

Két évvel a magyar trón elfoglalása után és pár hónappal a katolikus államvallás pozícióit lényeges pontokon gyengítő, nevezetes türelmi rendeletet5 követően, II. József a kor vagyoni viszonyaihoz képest igen nagyarányú államosításba kezdett. Az uralkodó három, egymást követő politikai kampány keretében – nemcsak Magyarországon, de a Habsburg Monarchia egészére kiterjedően is – megpróbálta feloszlatni (abolitio), illetve átszervezni a szerzetesrendeket és vagyonukat az állam céljaira felhasználni. Mindezt az uralkodó rendeleti úton tette, vagyis nem kérte sem a magyar nemesi, sem a birodalmi országgyűlés hozzájárulását. Az ún. szekularizációs rendeletet Magyarországon 1782. január 26-án hirdetették ki.6 Az uralkodó egyébként a református egyház jogait is korlátozta: uralkodása idején nem építhettek templomot az utcafrontra, tilos volt a torony és a harang is.7

1	A római hódítás idején, Palesztinában a szadduceusok a társadalmi elit egyik csoportját alkották, akik nagy vagyonnal rendelkeztek és befolyásos címeket birtokoltak. Köztük voltak a vezető papok és maga a főpap is, és többségében belőlük állt a Szanhedrinnek nevezett 70 fős irányító tanács is. A „szaduceusok” kifejezést itt II. József kb. a „népnyúzó főpapok” értelemben használta.
2	Idézi Pallmann (1914: 17).
3	HVG, 2024. jan. 18., 26–27.
4	Ez Franciaországhoz (1%) képest magasnak, Lengyelországhoz és Spanyolországhoz (8-10%) viszonyítva alacsonynak mondható.
5	Az 1781. október 25-én kiadott rendelet (Toleranzpatent) a református, az evangélikus és a görög-keleti vallásúak számára Magyarországon és Erdélyben szabadabb vallásgyakorlást engedélyezett, egyúttal pedig engedélyezte számukra a hivatalviselést is. Ezt az intézkedést, miképpen a jobbágyokra és az alsópapságra vonatkozó rendeleteit, József halálos ágyán sem volt hajlandó visszavonni (Molitor, 1987: 219–231). Ugyanez a rendelet, illetve a végrehajtása tárgyában két évvel később kiadott, Systematica Gentis Judaicae Regulatio címet viselő szabályozás az akkor 80-90 ezer főre becsült magyarországi zsidóság jogállását is módosította. Így – például – engedélyezett bizonyos, korábban addig általában tiltott tevékenységeket: a földvásárlást, a földművelést és az iparűzést. Lehetővé tette továbbá, hogy a zsidók a szabad királyi városokba is beköltözhessenek (http://www.magyarpaxromana.hu/kiadvanyok/soa/haraszti.htm).
6	Az 1.1.2. alfejezet megírásához nyújtott értékes tanácsaikért és segítő gondolataikért köszönettel tartozom Csorba László történésznek, Halmos Károly gazdaságtörténésznek és Velladics Márta művészettörténésznek. A szakirodalom alapforrásai: Csorba (1999), Velladics (1999), Velladics (2000), Velladics (2001), valamint http://lexikon.katolikus.hu/S/szerzetesrendek%20f%C3%B6loszlat%C3%A1sa.html és http://www.uni-miskolc.hu/~egyhtort/cikkek/velladics.htm. A jelen fejezet rövidített formában lásd Mihályi (2015c) és Mihályi (2016).
7	Huszár (2020).