Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon I.

Bevezetés

1.1.16.2. Lex Károlyi

Vagyoni bosszúállás csak Károlyi Mihállyal szemben történt.1 A trianoni békeszerződés aláírása előtt négy nappal, 1920. május 31-én a budapesti királyi főügyész zárlatot rendelt el az akkor már egy éve emigrációban élő Károlyi „bárhol Magyarországon fellelhető minden vagyonára”. Az indoklás szerint a volt köztársasági elnök „ellenséges országbeli kémekkel érintkezett”, ellenséges nagyhatalommal folytatott tárgyalásokat, s ezzel egyebek mellett felségsértést, hűtlenséget, zendülést követett el. Egy évvel később, a teljes vagyonelkobzást szorgalmazó, 1921. június 2-ára keltezett irat egy az évi törvény paragrafusaira hivatkozott. A beadvány megszövegezői azonban átsiklottak afölött, hogy az igazságügyi tárca a jelzett törvénynek akkor még a javaslatát sem nyújtotta be a Nemzetgyűlésnek. A kínos malőrt a honatyák gyorsan helyrekalapálták, s a július 20-i beterjesztés után egy hónappal már törvénybe is iktatták a hazaárulók vagyoni felelősségéről rendelkező 1915-ös jogszabály kiegészítését – ez volt a „Lex Károlyi”.2

Jogerős kúriai döntéssel a vagyonelkobzási per csak 1924 végén zárult le. Az egyik jogi akadály az volt, hogy a három évvel korábban felosztott Károlyi-földek nagy része (37 ezer hold) családi hitbizomány volt (1.1.1.), amelyet a tulajdonos családfő nem idegeníthetett el a többi családtag elől. De az sem lett volna bűncselekmény, ha megtette volna, hanem családon belüli jogsérelem, amiért a rokonok beperelhették a szabálytalanul eljáró családtagot. Ezt azonban az ügyészek nem akarták firtatni, hiszen, ha tagadták volna, hogy Károlyinak joga volt felosztani földjét – lévén az az egész Károlyi nemzetségé –, akkor nem lett volna jogalap elkobozni ezt a vagyont, hiszen nem volt Károlyi Mihályé. Felállították tehát azt a formulát, hogy Károlyi jogtalanul ajándékozta el saját vagyonát, ezért a felosztott föld visszaszáll az ő tulajdonába, amelyet az állam elkobozhat tőle, amennyiben ítéletileg kimondják, hogy hazaáruló.

Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter a jogerős ítélet után szemet vetett az elkonfiskált Károlyi-vagyonra. Indoklását a nemzetgyűlés költségvetési vitájában adta elő 1925. február 20-án: „A trianoni béke következtében lefegyverzett Magyarországban a kultusztárca voltaképpen honvédelmi tárca is. Honvédelmi tárca olyan értelemben, hogy most elsősorban a szellem, a művelődés fegyvereivel kell védeni hazánkat, és ezekkel az eszközökkel kell mindig újból és újból bizonyítanunk a világ nemzetei előtt, hogy a magyar viszontagságos életének második ezer esztendejében is életképes, erős és hogy bántani nagy történelmi igazságtalanság.”

Ám az alapellentmondást később sem sikerült feloldani: az egyebek mellett 25 ezer hold erdőből, 35 ezer hold legelőből és szántóföldből, szénbányából, a parádi és a budapesti palotákból álló, 36 millió pengőre (≈ 2023. évi árszinten 41 Mrd Ft) értékelt birtok teljes elkobzása végül is nem sikerült. A kiebrudalt Károlyi Mihály helyébe ugyanis jogos hitbizományosként belépett féltestvére, Károlyi József. Az államnak tőle méltányos módon kellett megváltania a nehezen osztható földvagyon 40%-át. A méltányos ár 10,5 millió pengő (≈ 12 Mrd Ft) volt, ami után a családnak, még adóznia sem kellett.3 A Károlyi család egyéb ágait ez a per nem érintette: összességében 350 ezer holdnyi birtok érintetlenül megmaradt.4 A Károlyi-vagyon története ezzel nem zárult le. Amikor 1947-ben Károlyi a háború után első ízben visszatért Magyarországra, a Nemzetgyűlés törvénybe iktatta történelmi érdemeit, elkobzott birtokai és vagyona jóvátételeként 60 millió forintot kapott (≈ 2023. évi áron 19 Mrd Ft).5,6

1	A perről részletesen lásd Gali (2019) tanulmányát.
2	1921. évi XLIII. tvc. a hazaárulók vagyoni felelősségéről szóló 1915:XVIII. törvénycikk kiegészítéséről.
3	HVG, 2012. dec. 10.
4	Püski (2013).
5	Hatos (2018: 421).
6	Mindennek ellenére a magyar jobboldal Károlyit még 100 évvel később is bűnbaknak tette mindazért, ami Trianonban történt. Ennek cáfolatát lásd – egyebek között – Ungváry (2020b).