Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon I.

Bevezetés

1.1.16.4. Vagyonváltsági törvények

Az új rendszer redisztribúciós politikájának első intézkedéseihez tartoztak az ún. vagyonváltságtörvények, melyeket 1921 tavaszától kezdve Hegedüs Lóránt pénzügyminiszter terjesztett be a Teleki-, majd a Bethlen-kormány tagjaként, s amelyeket a Nemzetgyűlés meg is szavazott.1 Az elsődleges cél az államháztartás egyensúlyának helyreállítása, majd pedig – erre alapozva – a nemzeti valuta stabilizálása volt.2

A vagyonváltságot alapjában véve a vagyonok minden nemére kivetett, évente fizetendő (tehát nem egyszeri!) vagyonadóként vezették be, amely – az eredeti tervek szerint – elsősorban az I. világháború alatt szerzett vagyonokra vonatkozott.3 Az egyszeri és nagymértékű vagyonváltság ötletét a pénzügyminiszter a korabeli nemzetközi tapasztalatok alapján vetette el, mert úgy tűnt, hogy az efféle tervek már a bejelentés pillanatában a tőkevagyonok külföldre menekítését váltják ki. Az évente fizetendő, erősen progresszív adómértékek a következők voltak, illetve lettek volna:

földbirtokok (15–20%);
betétek, folyószámla-követelések, készpénzletétek (5–20%);
belföldi részvénytársaságok és szövetkezetek részvényei, üzletrészei (15% tőkeemelési kötelezettség, amelyet be kellett szolgáltatni az államnak);
külföldi valuták és külföldi értékpapírok (20%);
magyar államadóssági címletek (20%);
háború előtti kötvények (15%).

A vagyonváltságot – függően az alapjától – többféle módon is teljesíteni lehetett: készpénzben, földterületben, záloglevelekkel stb. A kötelezettség vonatkozott a nagy nemesi hitbizományokra is.4 Az ily módon összegyűjtött állami területekből a kormány földreformot kívánt végrehajtani.

Az adózás új formái nem önbevallásra építettek, az elvonás – a vagyonokat kezelő és nyilvántartó pénzintézeteken keresztül – „automatikus” volt. Az adófizetésre kötelezettek minden lehetőséget megragadtak, hogy mentesítést szerezzenek. A remélt 1,5 millió holdnyi földterület helyett alig 0,5 millió hold került állami tulajdonba, a beadott részvények többsége nem volt forgalomképes stb. A 30 milliárd koronára (≈ 2023. évi áron 408 Mrd Ft) becsült vagyonváltság5 végül 11 milliárdra zsugorodott. Hegedüs Lóránt nagyszabású terve tehát megbukott (bár az első néhány hónapban úgy látszott, hogy sikeres lesz). A miniszter 9 hónapi „szolgálat” után, 1921. szeptember 27-én benyújtotta lemondását.

Maguk a szabályok az 1940-es évek elejéig – legalábbis részben – fennmaradtak, és csak a következő nagy világégés tette semmissé azokat. Az 1921. évi XIII. tvc. létrehozta a hadiváltság intézményét is, amelyet azok a természetes személyek voltak kötelesek fizetni, akik – bár életkoruk alapján – kötelesek lettek volna katonai szolgálatot teljesíteni, de valamilyen okból erre még sem került sor. Ezt a törvényt azonban a gyakorlatban nem alkalmazták.

1	Összesen hat ilyen célú törvény született: lásd 1920. évi XXIX. tvc. halasztást nem tűrő sürgős esetekben házhelyek kijelöléséről és kishaszonbérletek alakításáról; 1920. évi XXXVI. tvc. a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről; 1921. évi XV. tvc. a betétek, a folyószámlakövetelések és a természetben elkülönítve őrzött készpénzletétek, továbbá a belföldi részvények és szövetkezeti üzletrészek, a külföldi pénznemek és a külföldi értékpapírok vagyonváltságáról; 1921. évi XXVI. tvc. a magyar államadósságokról és az azokat terhelő vagyonváltságról; 1921. évi XLV. törvénycikk az ingatlanok, a felszerelési tárgyak, az árúraktárak, az ipari üzemek és egyéb jószágok vagyonváltságáról; 1924. évi VII. tvc. a földbirtok helyesebb megosztását szabályozó rendelkezésekről szóló 1920: XXXVI. törvénycikk kiegészítéséről.
2	Erről részletesen lásd Pogány (2019: 110–113).
3	Valójában a háború alatt is létezett vagyonadó (1916. évi XXXII. tvc.). Az enyhén progresszív adó legkisebb kulcsa kezdetben 1,2 ezrelék, a legmagasabb pedig 5 ezrelék volt. A „vagyonváltság” szakkifejezést a későbbi irodalomban gyakorta „vagyondézsma” elnevezéssel is említették (Szilovics, 2012).
4	Korányi G. Tamás szerint ez nem igaz; a hitbizományok mentesültek a vagyonadó alól (http://www.napi.hu/redirectedbyprint/titleunknown.371805.html).
5	Ez az összeg koronában kifejezve nagyságrendileg megegyezett a magyar állam 1918 végén fennálló háborús adósságával (32–33 Mrd korona) (Tomka, 2019: 61).