Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon I.

Bevezetés


Népszövetségi kölcsönök és a külföldi tőke szerepe

Közgazdasági értelemben az I. világháborút követő valódi „vagyonváltság” a nemzeti valuta, a korona 1915 és 1927 közötti, példátlanul hosszan elnyúló inflációja volt. A felhalmozott pénzvagyonok teljesen értéküket vesztették azáltal, hogy 1914-ben felfüggesztették a forgalomban lévő pénz 40%-os fedezettségét, valamint az Osztrák–Magyar Banknak azt a kötelezettségét, hogy gondoskodjon a korona más aranyalapú valutákkal szembeni értékállóságáról. Az állam növekvő háborús kiadásait a bankóprés gyorsuló működtetésével egyenlítette ki. A forgalomban lévő pénz mennyisége a háborús évek során több mint 13-szorosára nőtt. A Monarchia felbomlása 1918-ban a közös valuta, a korona végét is jelentette. Bár a jegybank szerepét betöltő Osztrák–Magyar Banké volt a bankjegykiadás monopóliuma, ez a háborús zűrzavarban ellenőrizhetetlenné vált. Ráadásul az időközben létrejött utódállamok területén forgalomban lévő koronát is kvázi be kellett fogadni, ami csak tovább növelte az egyre inkább elszabaduló inflációt.1 A békeszerződés aláírásával – természetesen – a pénzügyi zűrzavar nem szűnt meg, és mint láttuk, az államháztartás stabilizációját sem sikerült önerőből végrehajtani. A döntő lökést az 1924 közepétől folyósított népszövetségi kölcsön, illetve a Bank of England hitele adta meg a gazdaságnak. A 307 millió aranykorona névértékű, 20 évre folyósított hitel több mint felét Anglia, a másik felét további hat ország – főként az Egyesült Államok, Olaszország és Svájc – nyújtotta. Magyarország vállalta, hogy gazdasági életét két és fél évre a Népszövetség példátlanul szigorú ellenőrzése alá helyezi. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a kormány minden kifizetését a Pénzügyminisztériumba telepített népszövetségi szakembereknek kellett ellenjegyezni. Ez a konstrukció működött is: az államháztartás egyensúlya már októberben helyreállt, az 1924/1925-ös költségvetés pedig jelentős többlettel zárt.2 1925-ben az 1 főre jutó GDP már lényegesen meghaladta az utolsó békeév (1913) szintjét. Az első pengő bankjegyek 1926/27 fordulóján kerültek forgalomba.

Privatizáció és államosítás Magyarországon I.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 045 3

Hivatkozás: https://mersz.hu/mihalyi-privatizacio-es-allamositas-magyarorszagon-1//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave