Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon I.

Bevezetés

1.1.16.10. Gömbös- és Teleki-földreform tervei

A hitbizományi rendszer korlátozása. A Tanácsköztársaság idején született, kivételes hatalommal felruházó törvény alapján kiadott 5200/1919. sz. minisztertanácsi rendelet 9. §-a az újabb hitbizományok alapítását, a meglévők növelését, ingó hitbizományi javaknak mezőgazdasági ingatlanok szerzésére való fordítását megtiltotta. Meglepő módon ezt a tilalmat viszont az 1929:36. tc. végrehajtása tárgyában kibocsátott 60000/1921. sz. földművelésügyi miniszteri rendelet 250. §-a továbbra is fenntartotta. A KSH szerint ekkor – 1920-ban – a trianoni országhatárok között 1 105 000 hold hitbizományi birtok volt. Ez azonban nem zárta ki, sőt inkább előfeltételezte a bérleti jogviszonyt. Ez idő tájt a hitbizományi birtok 40%-át bérlők művelték.1

1.1.17. táblázat. Hitbizományi birtokok Magyarországon az 1928. évi felvétel szerint

Sorrend	A hitbizomány haszonélvezője	A hitbizomány összes területe (1000 katasztrális hold)
1.	Esterházy V. Pál herceg	221*
2.	Festetics Tasziló herceg**	96
3.	Pallavicini Alfonz Károly őrgróf	56
4.	Fülöp Józsiás Szász Coburg Góthai herceg	45
5.	Frigyes királyi herceg	41
6.	Esterházy Miklós Móric gróf örökösei	40
7.	Károlyi György-féle grófi hitbizomány zárgondnoksága	37
8.	Esterházy Tamás gróf	33
9.	ifj. Festetics Sándor gróf	28
10.	Almásy Dénes gróf	26
…
55.	Andrássy Manó gróf	1,6
…
58.	Széchenyi Károly gróf	0,5
Összesen		984

Megjegyzések: A lista nem teljes, egyébként látható lenne, hogy nem minden hitbizomány kapcsolódott főnemesi családhoz. 1 kh = 0,58 hektár.

* A 163 falura kiterjedő birtoktömeg kataszteri tiszta jövedelme csaknem 1,8 millió aranykorona volt. A birtokhoz mezőgazdasági eszközök is járultak, állat- és gépállomány, élelmiszeripari üzemek, így a teljes vagyon modern kori értéke – Korányi (2008) szerint, 2008. évi árszinten – aligha becsülhető 150 Mrd Ft-nál kevesebbre. Esterházy Pálnak mindezen túlmenően Ausztriában is volt mintegy 60 ezer holdnyi birtoka, valamint számos kastélya és budapesti ingatlana.

** A királyi udvar főpohárnokmestere volt 1895 és 1904 között. 1904-től főudvarmester. Ő volt az első magyar főrend, akit az uralkodó nem birodalmi, hanem magyar hercegi rangra emelt 1911-ben.

Forrás: Athenaeum Közgazdasági enciklopédia, II, 751–754. hasáb, Weis (1930: 92).

Az óriásbirtokok száma az 1920-as évtized reformjai nyomán tovább csökkent: 50 ezer katasztrális holdnál nagyobb méretű birtok mindössze 7 volt az 1929-es év végi összeírás szerint.2,3 A nagybirtokot védő hitbizomány jogi konstrukcióját sem lehetett tovább fenntartani eredeti formájában. 1936-ban – a taxatíve felsorolt nagyszámú esetet kivéve – a törvény minden hitbizományt felszabadított a kötöttségek alól. Mint a jogalkotó megfogalmazta, a „törvény célja, hogy a családi hitbizományt olyan intézménnyé alakítsa át, amely a földbirtok helyes eloszlásához, a népesedés előmozdításához” vezet, s ami „a magasabb társadalompolitikai céloktól irányított nemzeti termeléshez fűződő egyetemes nemzeti érdekkel összhangban van”.4 A felszabaduló rész a hitbizományi birtokosnál maradt, mint ennek tulajdona, de a törvény által felsorolt várományosok várományosi jogával terhelten. A „felszabaduló földek” egyharmadát igénybe lehetett venni birtokpolitikai célokra.5

A Gömbös-kormány által tető alá hozott hitbizományi reform 3000 holdban maximalizálta az egy kézen levő hitbizomány nagyságát, és az addigi kötött forgalmú földeknek mintegy 30%-át kívánta ily módon, meglehetősen hosszú idő – 20–30 év – alatt felszabadítani.6 A reform tulajdonképpen elérte célját: fenn is tartotta a hitbizományt, meg nem is.7 30%-át változatlanul megkötötte, de 70%-át előbb-utóbb megnyitotta a várományosok előtt.8 A felszabadult földekből összesen 420 ezer kat. holdnyi földet kívántak 35 ezer parasztcsalád kezére juttatni, szintén hosszú időtartam, 25 év alatt. A cél a túl kicsi és a túl nagy birtokok számának csökkentése volt. Mivel a földosztást a földhöz juttatottak egy részének más országrészbe való áttelepítésével kívánták összekötni, ezért ez a programcsomag telepítési törvény9 néven vált ismertté. A következő két évben 66 ezer holdat osztottak szét 12 ezer családnak.

1940-ben Imrédy Béla kezdeményezésére, de már Teleki Pál kormányfősége alatt került sor a kis haszonbérleti törvény elfogadására.10 Ez mintegy 1,3–1,5 millió holdnyi föld felosztását tervezte egyfajta tartós bérleti rendszer keretében úgy, hogy az első 10 évben évente legalább 100 ezer hold kerüljön kiosztásra. A parlamenti vita elhúzódott, s amikor ezt többen is szóvá tették, Teleki azt válaszolta, hogy a törvényjavaslat olyan fontos, hogy nem szabad sietni vele.11 Mindenesetre tény, hogy ennek a javaslatnak a végrehajtását a kormányzat – a háborús helyzetre hivatkozva – végül elhalasztotta.

Nem történt érdemi előrehaladás a tagosítás ügyében sem. A korabeli statisztikák szerint az ország 16,15 millió kataszteri hold területére vonatkozóan 11,5 millió birtoktest volt nyilvántartva, vagyis a földrészletek átlagos nagysága alig volt több, mint 1,4 hold. Egy 1935. évi kormányrendelet alapján el is indult a földbirtokrendezés, de mindössze 268 községben történt meg a külterület racionális kialakítása.12

1	Athenaeum Közgazdasági enciklopédia, II, 746.
2	Athenaeum Közgazdasági enciklopédia, III, 897–898. hasáb.
3	Ez az adat azonban némileg félrevezető, mivel a katolikus és a református egyház egységesen kezelt birtokai – mint már említettük – a 19. század közepén a megyés püspökök székhelye szerint szétírásra kerültek (⇓1.1.3., ⇓1.1.7.).
4	1936. évi XI. tvc. a családi hitbizományról és a hitbizományi kisbirtokról.
5	https://hu.wikipedia.org/wiki/Hitbizom%C3%A1ny
6	Püski (2008a), Püski (2008b).
7	A Gömbös által meghirdetett, 95 pontos Nemzeti Munkaterv 53. pontja így fogalmazott: „A hitbizományi rendszert megfelelő korrektívumoknak kívánjuk alávetni. Ki akarjuk azonban terjeszteni ezt a rendszert a kis- és középbirtokra is.”
8	Lukács (2010: 126).
9	1936. évi XXVII. tc. a telepítésről és más földbirtokpolitikai intézkedésekről.
10	1940. évi IV. tc. a kishaszonbérletek alakításának, kisbirtokok és házhelyek szerzésének előmozdításáról s más földbirtokpolitikai rendelkezésekről.
11	Lackó (1966: 195).
12	Agrárgazdasági Kutatóintézet (2004: 16).