Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon I.

Bevezetés

1.1.17. A szocialista tulajdon fokozatos kiépülése 1945-től

„Üt a tőkés magántulajdon végórája. A kisajátítókat kisajátítják.”

K. Marx: A tőke1

A Horthy-korszak utolsó éveiben az ország területe a két bécsi döntés, illetve Kárpátalja és Bácska–Bánát katonai megszállása nyomán – Csehszlovákia, Ukrajna, Románia és Jugoszlávia rovására – jelentősen gyarapodott.2 A Trianonnál elvett terület 35%-át Horthy visszakapta (1.1.19. ábra és 1.1.20. ábra). Magyarország összességében csaknem 5,5 millió lakossal és több mint 80 ezer km2-nyi területtel gyarapodott. Ehhez persze kellett Hitler segítsége és a teljes elköteleződés a fasiszta Németország oldalán.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1259peam1_2334/#m1259peam1_2334 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1259peam1_2334/#m1259peam1_2334)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1259peam1_2334/#m1259peam1_2334)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

1.1.19. ábra. Magyarország határai, 1938–1945

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1259peam1_2336/#m1259peam1_2336 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1259peam1_2336/#m1259peam1_2336)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1259peam1_2336/#m1259peam1_2336)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

1.1.20. ábra. Magyarország területének változásai, 1869–1945 (km2)

Megjegyzés: Az 1869-es és az 1910-es adatok Horvát-Szlavónország területével (42 541 km2) együtt. 1941–42-ben Magyarország tárgyalt Németországgal arról, hogy a Keleti-Kárpátokon túl is kap egy 3250 km2-nyi, kb. 50 ezer lélekszámú, magyarok által egyáltalán nem lakott területet, de végül ezek a tárgyalások nem vezettek eredményre. Lásd Maruzsa (2015).

A Trianon utáni területre számítva3 a II. világháború okozta veszteségek hasonlóak voltak, mint az I. világháború veszteségei. A katonai veszteségek közel 100 ezer főt tettek ki.4 A Német Birodalom területén, illetve Magyarországon működtetett megsemmisítő táborokban meghaltak, valamint az orosz hadifogságban és kényszermunkán elpusztult civilek számát is figyelembe véve az emberveszteség együttesen nagyjából 500 ezer fős lehetett. Ugyanakkor a bécsi döntések miatti megnagyobbodott országterületen az emberveszteség ennek duplája is lehetett, azaz 900 és 1100 ezer közé tehető.5

A négy évig tartó háborúban az 1944. évi nemzeti vagyon 40%-a pusztult el6 annak következtében, hogy az ország hadszíntérré vált. Ha a magánháztartások veszteségeitől eltekintünk, akkor a mezőgazdaság és a közlekedés volt az a két ágazat, amely a legsúlyosabb károkat szenvedte el. Különösen nagy volt az állatállomány csökkenése, amely számosállatban kifejezve az állomány közel 56%-át tette ki.7 Jelentős termelőkapacitásokat szereltek le, mert a győztes Szovjetunió így próbálta enyhíteni saját veszteségeit. A gazdaság éves teljesítménye még 1950-ben is elmaradt az 1938-as szinttől, ami még az ausztriainál is rosszabb adat. Kevéssé ismert tény, hogy – miként az I. világháború után, úgy 1945-ben is – az általános anarchia közepette több kérészéletű helyi államalakulat jött létre, mindkét esetben a Tiszántúlon, vagyis az ország elsőként felszabadított területein. Ilyen volt a vésztői és a dévaványai „köztársaság”.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1259peam1_2346/#m1259peam1_2346 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1259peam1_2346/#m1259peam1_2346)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1259peam1_2346/#m1259peam1_2346)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

1.1.21. ábra. Az 1 főre jutó GDP alakulása néhány fontos országban, 1938–1950 (%-os változás)

Forrás: Saját számítás a Maddison Project (2018) rgdpnapc jelű táblázata alapján.

1	K. Marx (1867/1967: 713).
2	Ritkán kerül említésre a határváltoztatások kapcsán, hogy 1941. április 16-án a túlnyomórészt horvátok lakta Muraközt (729 km2) is a Magyar Királysághoz csatolták a jugoszláv államtól, ahogy a szomszédos Muravidékkel (948 km2) is történt. A Muraköz egykor a Zrínyiek katonai, politikai tevékenységének bázisa volt. 1941–45 között a Muraköz Zala vármegyéhez tartozott.
3	A II. világháborút lezáró párizsi békeszerződés 43 km2-rel kisebb területet hagyott meg Magyarországnak, mint az I. világháborút lezáró trianoni béke. Ez három falut érintett, amelyek Csehszlovákiához kerültek. A következő egy-két évben erre a különbségre a „béketerület” kifejezés használatával utaltak. A későbbiekben a „béketerület” kifejezés eltűnt a magyar köznyelvből. A szerződés aláírása után az Ausztriával való összeköttetés biztosításának ürügyeként mintegy 50 ezer fős szovjet katonai állomány maradt Magyarországon.
4	KSH (2020: 515).
5	KSH (2020: 515).
6	Csikós-Nagy (1996: 108).
7	Honvári (2003: 431).