Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon I.

Bevezetés

1.1.17.5. A szlovákok kitelepítése, 1946-–1949

A II. világháborút követően a csehszlovák kormány kezdeményezte a „lakosságcserét”.1 Számításaik szerint Magyarországon mintegy 450-500 ezer szlovák élt.2 A kétoldalú lakosságcsere-megállapodás alapján 1947 áprilisától 1949 júniusáig Magyarországot 17 805 szlovák család (71 215 személy) hagyta el. A Magyarországról kitelepített szlovákok 33 ezer holdnyi mezőgazdasági területet és sok tízezer ingatlant hagytak hátra.

Az ellenkező irányú mozgás két évvel korábban kezdődött: közvetlenül a harcok lezárulása után Csehszlovákia egyoldalúan, teljes jog- és vagyonfosztás mellett 31 184 személyt utasított ki, akik „anyaországi magyarok”-ként a bécsi döntés után települtek át a felvidéki magyar többségű területekre. Őket később sem számították be a lakosságcsere összesített adataiba (és soha semmilyen jóvátételben nem részesültek.) Különféle megfontolások alapján 327 ezer magyar viszont felvette a csehszlovák állampolgárságot – és maradt.

Ezt követően a lakosságcsere államközi megállapodás alapján folyt. A felvidéki magyarok szervezett kitelepítése 1947 áprilisában kezdődött. 50 691-en a tényleges csere keretében érkeztek Magyarországra. További 26 925 személyt pedig, akik többnyire a csehországi deportálások, illetve a pozsonyi és kassai magyarüldözések elől menekültek el, a csehszlovák hatóságokkal való megegyezés alapján számoltak be a cserekeretbe. (Összesen tehát kb. 110 ezerre tehető a szlovák területekről kitelepített magyarok száma.) A szervezett lakosságcsere keretében érkezők többségét dunántúli, Pest-környéki és Bács-Kiskun megyei német településekre, az onnan kitelepített vagy ott összetelepített németek helyére költöztették. A lakosságcsere-egyezményben a csehszlovák állam a kitelepített magyarok 50 hektárt meg nem haladó területű ingatlanjaiért kártalanítási kötelezettséget vállalt azzal, hogy a kártalanítás mértékéről megállapodik a magyar állammal.

1.1.24. táblázat. Kisbirtokok létrehozására irányuló állami akciók a 19. és 20. században

Időszak	Felparcellázott földterület (1000 kat. hold)	Kedvezményezett családok száma (1000 család)	Megjegyzés
1893–1898	192	n. a.
1905–1913	920	n. a.
1919	38	n .a.	Károlyi Mihály birtokain
1920	6,5	4	A Vitézi Rend tagjai kapták
1920-as évtized	1000	427	Nagyatádi-féle földreform (kisbirtokok + házhelyek)
1930-as évtized	66	12	A Gömbös-kormány reformjai
1945	3000	642	Az MKP és az SZDP által szervezett földosztás

Megjegyzés: A trianoni Magyarország földterülete: 16,13 millió kat. hold volt.

Forrás: A szerző gyűjtése.

1	A lakosságcsere 70. évfordulóján megjelent Szarka László-tanulmány alapján (https://index.hu/belfold/2022/04/12/meg-mindig-nagypolitikai-lezarasra-var-az-egykori-csehszlovak-magyar-lakossagcsere/).
2	Érdemes másképp is számolni. Az 1941-ben még csaknem 76 ezer főnyi szlovák anyanyelvű és mintegy 200 ezer szlovák nyelvismerettel rendelkező személyből az 1949-es népszámlálás tanúsága szerint a magukat szlovák anyanyelvűnek vallók száma 26 ezerre csökkent.