Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon I.

Bevezetés

1.1.17.12. A szövetkezeti mozgalom felszámolása 1947-től

A különféle szövetkezetek felszámolása önmagában is milliókat érintett.1 Közülük a legnagyobb, a Hangya 1940 táján még Közép-Európa egyik legnagyobb vállalatcsoportja volt, úgy a tagságát, mint a kereskedelmi tevékenységét illetően: több mint 2000 tagszövetkezet 30 konzervgyárat, 20 ipari üzemet és 4000 boltot üzemeltetett.

1.1.26. táblázat. A mezőgazdaság szövetkezeti mozgalom helyzete az 1947-es államosítás előtt

Név	Alapítás éve	Taglétszám	Államosítás/megszüntetés éve
Hangya Országos Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet	1898	770 ezer	1948
Földműves-szövetkezetek	1945 után	600 ezer	1947-től fokozatosan
Parasztszövetség	1941	190 ezer
Országos Magyar Tejszövetkezeti Központ	1922	100 ezer	1947
Országos Központi Hitelszövetkezet (OKH)	1898		1947
Általános Fogyasztási, Termelő- és Értékesítő Szövetkezet (ÁFOSZ)	1904		1948
„Futura” Magyar Szövetkezeti Központ Áruforgalmi Rt.	1919		1948
Magyar Mezőgazdák Szövetkezete	1891		1948
Gazdák Biztosító Szövetkezete	1899		1948

Forrás: Saját gyűjtés.

A Hangya Szövetkezetek központját, üzemeit, beszerző és értékesítő nagykereskedelmi hálózatát, valamint felszereléseit 1947 tavaszán államosították, s azokat különféle állami vállalatok tulajdonába adták, illetve egyes földműves-szövetkezetekbe olvasztották. 1947 áprilisában alakult meg – koalíciós alapon, a pozíciókat paritásos alapon felosztó – Magyar Országos Szövetkezeti Központ (MOSZK), amely magába olvasztotta – azaz kártalanítás nélkül államosította – a Hangyát és még számtalan, korábban évtizedeken át működő, egymástól független és egyben egymással versengő szervezetet.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1259peam1_2764/#m1259peam1_2764 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1259peam1_2764/#m1259peam1_2764)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1259peam1_2764/#m1259peam1_2764)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

1.1.26. ábra. A Hangya Szövetkezet üzletrésze, 1943

Megalakulásakor 29 termelési és értékesítési kirendeltség, 19 fogyasztási kirendeltség, valamint több mint 4500 tagszövetkezet tartozott a MOSZK-hoz. Így óriási, szükségszerűen bürokratikus szervezet jött létre. A feladatokat 20 főosztály (vezetőik és két-két helyettesük igazgatói rangban voltak) és az alájuk sorolt 120 osztály (ezek vezetői cégvezetői rangban voltak) között osztották meg. Így – például – a terménykereskedelmi főosztályon belül működött a gyök- és gumós növények kereskedelmi osztálya, az ipari főosztályon belül a gyógynövény-értékesítési osztály stb.2

A hitelszövetkezetek központját, az Országos Központi Hitelszövetkezetet az állam a főként vállalatokat finanszírozó és csak nevében szövetkezeti jellegű Országos Szövetkezeti Hitelintézetté alakította át. A hitelfolyósítás mellett feladatává tették a kulákadósságok behajtását, valamint a földműves-szövetkezetek, egyéni gazdák hitel- és pénzgazdálkodásának ellenőrzését. 1952-ben ezt az utódszervezetet is államosították. Országos hálózatát döntő részben az OTP kapta meg.

A földműves-szövetkezetek tulajdonában levő mezőgazdasági feldolgozó üzemek és gépek jelentős részét az 1945-ös földreform során állami gazdaságok vették át.3 A később alakult szövetkezetek vagyona alapjában véve a kisajátított nagybirtokok gépeit, műhelyeit jelentette csupán. Ezeket a gazdák amúgy sem tekintették „saját” vagyonuknak. Ekkor tehát a 600 ezer földműves-szövetkezeti tag még nem érezhette, hogy a földje is veszélyben lenne.

De a folyamat nem állt le. A következő évben felszámolták az Országos Magyar Tejszövetkezeti Központot – cégeit, eszközeit állami vállalatok tulajdonába adták;

az ÁFOSZ budapesti hálózatát – mintegy 400 árudát és feldolgozóhelyet – a Közért vállalatnak4 adták át.
a Magyar Mezőgazdák Biztosító Intézetét – ezt az Állami Biztosítóba olvasztották.

A szövetkezeti mozgalom egyes intézményei nagy értékű budapesti székházakkal és egyéb vagyontárgyakkal is rendelkeztek. Idesorolható a Magyar Köztisztviselők Fogyasztási, Termelő- és Értékesítő Szövetkezete, a Fruktus Gyümölcsértékesítő és Szeszfőző Szövetkezetek Központja, az Iparosok Országos Központi Szövetkezete, a Magyar Országos Takarékszövetkezet, az Országos Lakásépítő Hitelszövetkezet. Ezek túlnyomó többségét is hamar elérte az államosítás.

1	Az önkéntes szövetkezeti mozgalom szétveréséről, illetve a tsz-ek és állami gazdaságok szervezéséről lásd Révész (2018b) tömör összefoglalóját.
2	https://lnyr.eleveltar.hu/mnlquery/detail.aspx?ID=10773
3	Szilvasán–Pál (1994) alapján.
4	Teljes nevén: a Községi Élelmiszerkereskedelmi Rt.