Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon II.

Intézmények, technikák

6.2.17. A termőföld-tulajdonszerzés alkotmányellenes korlátozása 1994–2024 között

Mint erről már többször szóltunk, a mezőgazdaság és ezen belül a termőföld-, illetve az erdővagyon privatizációja alapjában véve nem tárgya könyvünknek, mert ezzel – a 2008–2010 közötti időszaktól eltekintve – nem a privatizációs szervezetek foglalkoztak. Tekintettel azonban arra, hogy a termőföld tulajdonlásának ügye 1990 óta mindig a közpolitika fókuszában volt, röviden mégis szükséges látszik összefoglalni a történéseket.
 
6.2.9. táblázat. Magyarország földterülete művelési ágak szerint, 1946–2014 (1000 hektár)
Megjegyzés: A termőterület nagyságát a statisztika az EU-hoz történő földtámogatás-bejelentkezések alapján határozza meg. Feltételezések szerint a ténylegesen megművelt termőterület 2014-ben kisebb volt a fentebb kimutatott 7,4 m hektárnál.
Forrás: KSH.
 
Az ország 9,3 millió hektárnyi területéből (≈ 93 ezer km2) mezőgazdasági célra 1990-ben 6,5 millió ha hasznosult, ebből a szántóterület 4,7 millió ha volt. Ezek az adatok 1980-hoz képest lényegében semmi változást nem mutattak, sőt 1970-hez képest is csak minimális, kevesebb mint 7%-os volt a szántóterület csökkenése.1 2014-re a mezőgazdasági terület 5,4 millió hektárra, a szántó 4,3 millió hektárra csökkent.
Ugyanakkor 1990 és 2022 között az erdőterület nagysága valamelyest nőtt, 1,7 millió hektárról 2 millió hektárra. Ez felearányban oszlott meg az állam és a magántulajdonosok között,2 de a magánszemélyek aránya csak 22%, a többi különféle társuláshoz került.3 2007 végén 22 állami tulajdonú erdészeti társaság működött, ebből 19 az ÁPV Zrt., 3 a Honvédelmi Minisztérium tulajdonában. Ezen társaságok az erdővagyon tekintetében csak vagyonkezelői joggal bírtak, az erdővagyon a KVI, illetve a Nemzeti Földalap mérlegeiben volt nyilvántartva. Az erdők földjét az erdészetek jelképes áron – hektáronként 70–100 forintért – bérelték az államtól, miközben a piaci bérleti díjak 13–18 ezer Ft körül voltak.4 A 19 ÁPV Zrt.-s erdőtársaság mérleg szerinti saját vagyona 2006-ban összesen sem érte el a 80 Mrd Ft-ot.5 A 2. Orbán-kormány 2010-ben az erdőgazdaságokat – mind a 22-t – az MFB kezelésébe adta. Hogy erre miért volt szükség, arra soha senki nem adott értelmes magyarázatot. Valószínűsíthetően a vadászati jogok gyakorlása volt a fő szempont. A 3. Orbán-kormány 2014-ben az erdészetek tulajdonjogát az agrártárcához tette át (7.2.4.).6 Hogy ez miért történt így, az sem derült ki.
 
Tsz-ek, állami gazdaságok, nemzeti parkok. A 90-es évek elején a tsz-ek földjét a tagok között szétosztották – ez volt az ún. szövetkezeti földnevesítés.7 Az állami gazdaságokat (ÁG) átalakították gazdasági társasággá – tipikusan részvénytársasággá –, de úgy, hogy a termőföld nem került be az alapítói vagyonmérlegbe. Az egykori 127 állami gazdaság magánosítása, valamint a gazdaságok által korábban használt mezőgazdasági termőföldek kezelése és értékesítése is hosszú időn át a mezőgazdaság ügyeivel foglalkozó szaktárcánál volt. Az esetek többségében az egykori ÁG-ok eszközvagyonát, épületeit, gépeit – a decentralizált privatizáció modellje szerint – a korábbi vezetők, a befolyásos, helyben lakó gazdák és közéleti emberek széthordták, pontosabban szólva kiszervezték kisebb cégekbe, illetve telepenként, eszközönként megvásárolták.
A gazdaságok elvont földvagyona – 418 ezer ha 9000 Ft/aranykorona értéken,8 68,8 Mrd Ft számított értéken – 2002-ig az állami vagyonkezelők könyveiben szerepelt.9 Ekkor alakult meg az agrártárca háttérintézményeként a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA), amely ezeket a földeket átvette. 2010-ben az NFA mintegy 1,8 millió ha állami földdel rendelkezett. Mindeközben persze az állami földek nagy része művelés alatt állt: az állam – a piaci ár 50%-a körüli értéken – bérbe adta az állami gazdaságok és a tsz-ek utódszervezeteinek, illetve újonnan kialakult nagygazdaságoknak.
 
10: Nemzeti parkok
Az ország földterületének kb. 3%-át – 300 ezer hektárt – az egymást követő kormányok védett területté, „nemzeti park”-ká minősítették. Az első 1972-ben jött lére a Hortobágyon. Ezt követően a rendszerváltásig még három park jött létre, majd 1990 és 2002 között további 6 – vagyis összesen 10. A rendszerváltást követően ezek a területek tulajdonjogilag állami tulajdonban maradtak. Az 1996-os természetvédelmi törvény alapján a nemzeti parkok fölé szervezett igazgatóságok lettek a kijelölt vagyonkezelők. A kárpótlás kapcsán, 1993 végén egy törvénymódosítás lehetővé tette, hogy védett területek is bekerüljenek a kárpótlásba. Ezt később az Alkotmánybíróság visszavonatta, majd az állam bizonyos területeket vissza is vásárolt. A mai, „végleges” nemzeti parki földállomány 1996–98 között állt össze.
 
A 300 ezer ha felét a nemzetipark-igazgatóságok pályáztatás útján haszonbérbe adják, ahol a bérlő végzi a természetvédelmi célú területkezelést (legeltet, meghatározott kritériumoknak megfelelően kaszál, hasznosítja a szántóföldet oly módon, hogy az elsődleges cél a természeti értékek megőrzése). A haszonbérbe adott területek utáni bér a nemzeti parkok igazgatóságát illeti. A 300 ezer hektár másik felét az igazgatóságok maguk kezelik, s részben a haszonbérből befolyó összegből biztosítják a kezeléshez, kutatáshoz, adminisztrációhoz és ellenőrzéshez szükséges munkaerő finanszírozását. Ezt egészíti ki az EU-ból automatikusan átutalt, földalapú támogatás, amit a kezelő kap (akár bérlő, akár tulajdonos, akár kezelő), valamint a területtől függően különböző mértékű természetvédelmi előírások betartásának önkéntes vállalásával a bérlőnek, illetve kezelőnek juttatott kompenzáció, illetve agár-környezetgazdálkodási kifizetés. E pénzekből biztosítják a nemzetipark-igazgatóságok a forrásuk 75 százalékát, a maradékot a folyamatosan csökkenő állami támogatásokból kapják.
 
2012-ig a nemzetipark-igazgatóságoknak saját pályázati és elbírálási rendszere volt, a haszonbérleti szerződések különböző fokozatú szigorú természetvédelmi korlátokat tartalmaztak, melyet rendszeresen ellenőriztek, betartattak és nyilvántartottak. 2012 óta a minisztérium egységesítette a pályáztatási szempontokat. A lejárt szerződések után kötött új szerződésekben az igazgatóságok által pályáztatott területeken is az NFA lazább értékelési módszerei váltak dominánssá.10
 
2007 végén az NFA – mint szervezet – megszűnt, a földvagyon átkerült az utódszervezet, az MNV Zrt. könyveibe. Ettől kezdve, három éven át, az MNV Zrt. – tehát az állami vagyonkezelő szervezet – feladata volt a termőföld hasznosítása: az eladás és a bérbeadás. A 2. Fidesz-kormány azonban ismét önállósította az NFA-t. Az NFA által lebonyolított bérleti pályázatok – részben a nevetségesen alacsony, előre rögzített bérleti díjak miatt – erőteljes negatív visszhangot váltott ki. Ekkor került napirendre több egykori állami gazdaság földjének újrahasznosítása is – pontosabban a régi bérleti szerződések felmondása és újak kötése, új feltételekkel, új szereplőknek nyújtva kedvezményeket.11
 
 
Ángyán (2013) számításai szerint a 2. Orbán-kormány 2012 elejétől 2013. augusztus végéig, az NFA és a Nemzeti Park Igazgatóságok által lebonyolított pályázatok útján, 1582 állami birtoktestet adott bérbe, összesen 32,3 ezer hektárt, 555 ezer AK-értékben. Ezeket a területeket 918 érdekeltség12 979 pályázója szerezte meg. Makroszinten tehát jelentéktelen területnagyságot érintettek a sikeresen lezárt pályázatok – az ország szántóterületének 0,7%-át. Sok nyertes pályázó igen kis földterületek, igen kevés nyertes pályázó viszont nagy földterületek bérleti jogához jutott – leginkább ez aggasztotta Ángyánt.13
Ugyanakkor fontos a korábbi mondatban szereplő két megszorítás is (sikeres, lezárt). A pályáztató szervezetek ugyanis jóval több földet hirdettek meg (6561 birtoktestet, közel 200 ezer hektárt, 3 millió AK-értékben), de az eredményesen bérbe adott állami földterület az összes meghirdetett területeknek mindössze 16,3%-a volt. A megpályáztatott terület közel 80%-án – bár a döntési határidő lejárt – nem is hirdettek hivatalos eredményt.14 Az is jelentős politikai visszhangot váltott ki, amikor kiderült, hogy az NFA pályázaton kívül – „kényszerhasznosítás” elnevezés alatt – osztott földeket használatbavételre, ráadásul ingyenesen.15 Ángyán (2013) szerint 25 ezer birtoktest (31 ezer ha) került ily módon új kezekbe.16 Az esetek jelentős részében – a kormányzati propagandával szemben – nem a helyben élő gazdák, hanem Fidesz-közeli vállalkozók és politikusok nyertek a „versenyben”, és nem is maguk művelték a földet, hanem – Ángyán József elemzései szerint – nyomban bérbe adták.
* * * * *
 
Az alkotmányos helyzet. 1990 és 1994 között szinte semmiféle korlátozás nem érvényesült a földtulajdon esetében. Az MDF vezette kormány idején külföldi magánszemélyek a kárpótlás keretében termőföld tulajdonjogához is juthattak. Korabeli becslések szerint 50 ezer ha földterület került külföldi tulajdonba az első ciklusban.17 A föld bérlete esetében egészen 2014-ig nem volt semmiféle korlátozás, éppen úgy, ahogyan kertet, telket, tanyát vagy házat 1990 után mindig is vásárolhattak külföldiek vagy gazdasági társaságok. Magánszemélyek a rendszerváltástól kezdve adómentesen birtokolhattak termőföldet, annak adásvételét az adóhivatal felé még csak bejelenteni sem kellett. 2023 elejétől a helyzet megváltozott: a helyi önkormányzatok jogot kaptak arra, hogy területükön (földalapú) települési adót szedjenek a gazdáktól, illetve a vállalkozásoktól. Egy fél éven belül ezzel a lehetőséggel 55 település is élt. 2023 közepén azonban a Fidesz-kormány ezt a jogot elvette, és rendeletben kötelezte az önkormányzatokat arra, hogy fizessék vissza a földtulajdonosoknak a 2023-ban tőlük beszedett adót.
Egyszerűbben szólva 1990-től Magyarországon nem létezett földadó, de a föld bérbeadása nyomán keletkezett jövedelem után szja-t kellett fizetni. 2002-ben a Medgyessy Péter vezette szociálliberális kormány azonban ezt a jövedelmet adómentessé tette, amennyiben a haszonbérlet legalább 5 éves időtartamra szól, és ez a helyzet fennállt még 2023-ban is.
 
11: „Az Antall-kormány a kitelepített német ajkúakat is teletömte kárpótlási jeggyel”
Egy korabeli agrárszakember visszaemlékezése szerint „[a] német ajkú kitelepítettek többsége itt maradt a magyar határ túloldalán, apjuk, nagyapjuk egykori földje közelében. Ők is licitáltak. Nem feltétlenül saját maguk, hanem főleg ügyvédek közreműködésével. Az egykori Kárpótlási Hivatal dokumentumai szerint 697 osztrák állampolgár licitált 246 ezer aranykorona földre, összességében tehát körülbelül 10-12 ezer hektárt tudtak legálisan megszerezni, melyet a nevükre is írathattak. Ez a földterület az összes magyar szántónak 0,2%-a. Ha ennek még a tízszeresét hozzábérelték – kénytelenek voltak, mert általában három-négy darab, egymástól távol eső, nem összefüggő, átlagosan 15 hektárt tudtak a liciten megszerezni –, akkor is csak 2%-ról beszélhetünk, ami 200 ezer hektár lehet. De aki mást tud bizonyítani, mutassa be az okmányokat!”18
 
Az első szabadon választott Országgyűlés legutolsó munkanapján, 1994. április 6-án különös törvényeket fogadott el.19 Ezek szerint
  • csak természetes személyek, valamint az egyházak lehetnek termőföld-tulajdonosok; gazdasági társaságok, egyesületek stb. nem szerezhetnek termőföldre tulajdonjogot;
  • 1 személynek területmérték szerint maximum 300 ha, érték alapon maximum 6000 aranykorona földje lehet.20
 
Fontos hangsúlyozni, hogy az 1994-es törvény eredeti, benyújtott formájában még nem tartalmazta ezeket a megszorításokat, ezek egyéni képviselő indítványokkal (éppenséggel a Boros-kormány ellenében) kerültek be a végső szövegbe. Már közel voltak a választások, a kormány pedig nem volt elég erős és elszánt, hogy szembeszálljon a megvadult és elvadult koalíciós képviselőkkel. Végső soron a törvény elsősorban a kormányzó pártok rövid távú érekeit szolgálta: meg akarták nyerni a választásokat vagy legalábbis mérsékelni a vereséget. Első ránézésre a törvény elsősorban a külföldiek tulajdonszerzését, másodsorban a földbirtok-koncentrációt kívánta megakadályozni. Ehhez még hozzájött az a tény, hogy a kezdeményező honatyákban dolgozott a tsz-ellenes düh is. Azt a meghökkentő tényt kellett megemészteniük, hogy a politikai átalakulás és az új szövetkezeti törvények ellenére a tsz-tagok 90%-a nem vált ki a szövetkezetekből.21 Amint Juhász Pál találóan megfogalmazta, a fokozatosan radikalizálódó antikommunista honatyák a kormány által beterjesztett törvénytervezetek átfaragásával részben a tsz-tagokon akartak revánsot venni. Ez sikerült is – de ennek nagyon nagy társadalmi ára volt. Stark (2009) találó megfogalmazásával szólva: a szocializmus évtizedei alatt hatalmas ráfordításokkal kiépített magyar nagyüzemi mezőgazdaság szétzüllött,22 és nem épült fel a helyén egy életképes, új rendszer. Az a tiltás, hogy gazdasági társaságok nem szerezhetnek földtulajdont, még 2024-ben is érvényben volt – az EU tagországaiban páratlan módon!
Miközben az egykori állami gazdaságok és tsz-ek átalakultak, csődbe mentek, megbénult a földpiac, mesterségesen alacsonyan maradtak a földárak, ami azután – bár ez nem volt szándék – szinte nullára csökkentette az ágazat hitelképességét. A szétaprózott és hitelképtelen magyar mezőgazdaság teljesítménye megállíthatatlanul zuhant – miközben százmilliárd forintos nagyságrendben ömlött bele a hazai, illetve 2004 óta az EU-s támogatás is.23
Kevéssé ismert, hogy a fentebb említett, 1994-ből származó korlátozásokat az Alkotmánybíróság – Göncz Árpád köztársasági elnök beadványa nyomán – rövid úton alkotmányellenesnek minősítette, és kijelentette, hogy csak átmeneti rendelkezésként tartja elfogadhatónak.24 Ám amikor 1997-ben a Horn-kormány a földtörvény módosítását kezdeményezte annak érdekében, hogy gazdasági társaságok is földhöz juthassanak; a Fidesz, az MDF és a FKgP népszavazási kezdeményezéssel késztette a kormányt meghátrálásra.25 Több mint 300 ezer aláírást gyűjtöttek össze, s ez elegendőnek bizonyult arra, hogy a kormány a népszavazás lebonyolítása nélkül is meghátráljon. Az ellenzék nagy sikerét – minden bizonnyal – leginkább a csalás határát súroló „trükközés”-sel érte el: az aláírásgyűjtés során két „föld”-kérdés mellé betették a NATO-csatlakozásra vonatkozó kérdést is, méghozzá olyan megfogalmazásban, hogy azok három „igen” választ sugalltak. Végül a földre vonatkozó kérdések nem kerültek rá a népszavazási ívre (csak a NATO-tagság kérdése), mert az Országgyűlés – egy korábbi Ab-döntésre hivatkozva26 – 1997 őszén, közel két hónapos vita után ehhez nem járult hozzá.27
 
A szavazásra bocsájtandó kérdések, amelyekhez aláírásokat gyűjtöttek, így szóltak:
  • „Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATO-hoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét?”
  • „Egyetért-e azzal, hogy a hazai szövetkezet és más belföldi gazdálkodó szervezet termőtulajdont szerezhessen, ha tartósan mezőgazdasági tevékenységet folytat?”
  • „Egyetért-e azzal, hogy külföldi természetes és jogi személy továbbra se szerezhessen termőföldtulajdont mindaddig, amíg a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról népszavazás nem dönt?” 28
 
Így tehát 1997. november 16-án csak egy kérdésről, a NATO-csatlakozásról volt népszavazás. Az rendben le is zajlott.
Pár héttel később, 1997 decemberében azonban ismét az Országgyűlés elé került egy földtulajdonlással kapcsolatos népszavazási kezdeményezés, amelyet a kezdeményezők 200 ezer aláírással „hitelesítve” már szeptemberben benyújtottak. A kérdés így szólt:
 
„Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon külföldi sem egyénileg, sem szervezeteken keresztül – annak tagjaként vagy tulajdonosaként, közvetve – és maga a szervezet ne szerezhessen termőföld tulajdont?”
 
Az ezzel kapcsolatos vita 1998 tavaszáig tartott.29 A végső döntés az lett, hogy egy újabb országygyűlési határozat kimondta, hogy a kérdés több eldöntendő elemet tartalmaz, és egyébként is egy ilyen népszavazási kezdeményezés nemzetközi szerződésekbe ütközne.30
Mint ezt a későbbi évtizedek fejleményei – és így különösen a 2006–2009 közötti évek eseményei – bizonyították, a népszavazás intézménye, illetve az intézmény adta jogokkal való visszaélés és zsarolás lehetősége alapjaiban rengette meg a III. Magyar Köztársaság 1989-ben kialakított alkotmányos berendezkedését. Ezért volt fontos esemény, amikor 2006. október 23-án, egy más okok miatt igen kiélezett politikai helyzetben, Orbán Viktor – a vizitdíj és a tandíj eltörlésére vonatkozó javaslatok mellett – a föld ügyében is népszavazást javasolt. Az akkor összeállított 7 kérdés sorában a föld ügye a 6. volt:31
„Egyetért-e Ön azzal, hogy – a 2005. június 15-i állapot szerint hatályos termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény szerint – a családi gazdálkodót első helyen illesse meg elővásárlási jog termőföld vagy tanya vásárlása esetén?”
 
Végül ebben a megfogalmazásban el sem kezdődött az aláírásgyűjtés; a népszavazás – az ún. szociális népszavazás – csak a vizitdíjjal és a tandíjjal foglalkozott.
* * * * *
Magyarországon az 1994-ben bevezetett korlátozásoknak meg kellett volna szűnniük az EU-csatlakozással, de nem ez történt, miután a magyar kormány derogációt kért a földforgalomra, majd azt még meg is hosszabbíttatta. Az egyik, akkortájt gyakran hangoztatott érv az volt, hogy a tőkeerős külföldi vevők felhajtják a termőföldárakat és ezek, beépülve a mezőgazdasági termékek áraiba, élelmiszer-drágulást okoznak. A földdel kapcsolatos kormányzati beavatkozások ettől kezdve leginkább az EU-ból érkező, euróban meghatározott, ún. földalapú támogatás – egyfajta speciális földjáradék – elosztására koncentráltak. 2004 után az emberek többsége ugyanis a hektáronkénti 221 €-s (2023-as érték) támogatásért vett földet. Amennyiben ez az uniós támogatás megszűnne, a föld ára is mérséklődne. Ám amíg a gyenge forint fűtötte a földvásárlási kedvet – ez 2010 után mindvégig így volt –, egyre nagyobb volt a kifizetett támogatási összeg.
2002-ben, 9 nappal azután, hogy az 1. Orbán-kormány elvesztette a választásokat, az április 30-i kormányülésen döntés született arról, hogy heteken belül 400 ezer hektár földet fognak versenytárgyalás útján értékesíteni.32 „Nagyon különbözik az elgondolásunk, ezért nem szeretnénk megadni a következő kormánynak azt a lehetőséget, hogy megnyissa a földszerzés lehetőségét a szövetkezetek számára is” – jelentette ki Orbán Viktor a kormány ülését követően.33 Végül ebből a tervből nem lett semmi.34 Nem világos, hogy csak technikai malőr történt, vagy a szándék változott meg valamiféle politikai alku nyomán.35 Így tehát maradt az a helyzet, hogy még 2023-ban is 1,0-1,0 millió hektár föld- és erdőterület volt az állam, ezen belül a Nemzeti Földalap (NFA) birtokában, vagyis az állam volt az ország legnagyobb föld- és erdőbirtokosa. Ebben a pozícióban az állam meghatározó erővel rendelkezett a földhasználati díjak,36 az erdőgazdálkodás és az utóbbival összefüggő vadgazdálkodás és vadásztatás feltételeinek tekintetében is – ami szükségszerűen vezetett oda, hogy a gazdálkodás alapjait az államhoz, illetve az állam képviselőihez fűződő kapcsolatok határozták meg. Ez a viszonyrendszer szükségszerűen a korrupció irányába tolta el a szereplők érdekeltségét. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy az 1994 után bevezetett korlátozások a földhasználókat arra ösztönözték, hogy kijátsszák ezeket a rendelkezéseket. Falusi zsargonnal szólva sok helyen „szétírták” a földeket.
2004-et követően hamar kiderült, hogy az élelmiszerek árait az erős importverseny inkább lefelé szorítja, a mezőgazdasági árak pedig a világpiaciakkal mozognak együtt – vagyis az élelmiszerárak alakulása csak kevéssé függ a hazai földek tulajdoni viszonyaitól. Ezt a közvélemény is hamar átlátta – a későbbi kormányok már nem is hivatkoztak erre az érvrendszerre. Az viszont kevéssé vált ismertté, hogy amikor az 1. Orbán-kormány a csatlakozási tárgyalásokat folytatta, akkor magyar részről a fő követelés az volt, hogy a növénytermesztés és a nagyüzemi állattenyésztés EU-s támogatása minél gyorsabban elérje a régi tagoknak járó támogatás szintjét. Ezért cserébe a magyar fél belement abba, hogy az EU a termőföldet tőkének minősítse, s ezzel – a tőke szabad áramlásának elve alapján – kivonja a nemzeti hatáskörből. Ezt nem feltétlenül kellett volna megtennie: Ciprus és Szlovénia nem is tette meg.37
 
A 2013/14-es földtörvények. 2012-ben – készülve a földmoratórium lejártára – a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező 2. Orbán-kormány újraírta a földtörvényt, és azt – az egy évvel korábban elfogadott Alaptörvény harmadik módosításával – beemelte az ún. sarkalatos törvények közé.
Az új törvény, amelyet 2013 nyarán – botrányos, és alkotmányossági szempontból is aggályos körülmények között – fogadott el az Országgyűlés, papíron az EU valamennyi polgára számára engedélyezte, hogy a magyar gazdákkal azonos jogokkal juthasson földhöz. Ugyanakkor a földvásárlás engedélyezését az e célból létrehozandó helyi földbizottságokra bízta. Ez nyilvánvalóan nem fért össze az EU-s joggal, s csak idő kérdése volt, hogy ebből mikor fog kialakulni nyílt jogi vita.38 Fennmaradt az a korlátozás is, hogy gazdasági társaság nem lehet termőföld-tulajdonos. A bankok esetében egyetlen kivétel lehetséges: ha egy bukott hitel fedezeteként jut a bank földhöz, akkor azt 1 évig jogszerűen birtokolhatja.
 
12: A Fidesz és az MSZP együttműködése a földtörvény kétharmados elfogadtatásakor
A részt vevő és szemtanú Ángyán József szerint 2013. június 21-én a 385 képviselő közül mindössze 270-en adtak le szavazatot, 253-an mellette, 17-en ellene. „Nem”-mel szavazott a kormánypártok soraiból Ángyán József és Bencsik János, az ellenzék közül 6 MSZP-s és 9 független (közülük 4 LMP-s, 2 a Párbeszéd Magyarországért párthoz tartozó) képviselő. Bár jelen volt a teremben, de nem adott le szavazatot Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László házelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, illetve Wittner Mária fideszes képviselő. Ennek okát az érintettek technikai problémákkal, illetve azzal magyarázták, hogy bár ők ezt a technikai gondot jelezték, a zűrzavarban a levezető elnök nem vette észre. A tény azonban tény maradt, és azt a mai napig nem sikerült megnyugtatóan tisztázni. Távol maradt a szavazástól az MSZP képviselőinek 88%-a, a Bajnaival egyesült PM 75%-a, a Gyurcsány-féle Demokratikus Koalíció képviselőinek 100%-a. A Jobbik képviselői nem szavazhattak, mert előzőleg botrányt generáltak az ülésteremben, aminek nyomán a többség kizárta őket a szavazásból.39 Végeredményben tehát az összes képviselő csupán 65,7%-a szavazta meg a javaslatot, vagyis a szocialisták és szövetségeseik távolmaradása segítette a földtörvény megszületését!
A zárószavazást követően ugyan több szervezet és magánszemély is Áder János köztársasági elnökhöz fordult, hogy az elfogadás körülményei, közjogi érvénytelenség miatt ne írja alá a törvényt, ám miután június 24-én az Országgyűlés elnöke az elfogadott törvényt megküldte a köztársasági elnöknek, ő azt 28-án aláírta, majd június 30-án a Magyar Közlönyben ki is hirdették.40 Többévi jogi csatározás után, 2019 májusában – egyáltalán nem meglepő módon – az EU bírósága a szóban forgó törvényt az Alapjogi Chartával ellentétesnek nyilvánította (10.5.6.).
 
A törvény a földdel nem foglalkozó magyar vagy uniós állampolgároknak csak maximum 1 hektár föld megszerzését engedélyezte. Ennél nagyobb területhez csak földművesek juthatnak. A törvény szerint földműves az, akinek szakirányú végzettsége van, legalább 3 éve gazdálkodik vagy legalább 25 százalékos tulajdonos egy mezőgazdasági termelőszervezetben.41 A törvény szerint csak az élhet a „gazdáknak” járó privilégiumokkal, aki szerepel a „földművesek jegyzéke” elnevezésű nyilvántartásban. 2015 nyarán ebben – az illetékes államtitkár nyilatkozata szerint – 102 189 név szerepelt.42 A szakirányú végzettséget „Aranykalászos gazda”-tanfolyam elvégzése útján is meg lehetett szerezni. Ezek az – érdekeltek által csak „rapid paraszttanfolyam”-nak nevezett kurzusok elvileg is levelező formában működtek, vagyis órára sem kellett járni, elegendő volt befizetni a 200 ezer Ft-os vizsgadíjat. Így nem meglepő, hogy egyetlen év alatt megháromszorozódott a papíron szakképzett földművesek száma, azaz 34 ezerről 100 ezer fölé nőtt.43
Az új törvény a bérlet nagyságát is korlátozta, sőt a korábbi szabályozás által megszabott felső határt is levitte: 2500 hektárról 1200 hektárra. Ezek a korlátozások azonban nem voltak visszamenőlegesek – vagyis akinek érvényes bérlete volt, az megtarthatta a földet a szerződés lejártáig.44 2013. december 21-én – a karácsony előtti utolsó ülésnapon és ismét csak az MSZP támogatásával – megszavazták az Alaptörvény harmadik módosítását, amely beépítette a törvénybe az „integrált mezőgazdasági termelésszervezés” fogalmát is.45
Mindezek a változások nem voltak teljes mértékben előre láthatóak. A piac azt feltételezte, hogy 2014 – az EU-tól kapott derogációs periódus lejárta után – a földpiac felszabadul. Ez a várakozás 2010 és 2014 között csaknem duplájára, 700–800 ezer Ft/ha szintről, 1,2–2,0 millió Ft/ha-ra növelte az átlagos hozamú szántók értékét.46 Az akkori számítások szerint a földvásárlás 8-10 éves megtérüléssel kecsegtetett. Az új törvény hatálybalépésével azonban megváltozott a helyzet, mert a 1,5–2,0 millió földtulajdonossal szemben kb. 80 ezer főre becsülhető azoknak a száma, akik minden szükséges feltételnek megfelelve, elvileg földvásárlók lehetnek. Ez az ország számos területén gyakorlatilag eladhatatlanná tette a földet, ezért lenyomta a ténylegesen realizálható piaci árakat is.
A Fidesz-által újrakreált Alkotmánybíróság mindezeket az intézkedéseket jóváhagyta, pontosabban szólva kimondta, hogy a földtulajdon sajátos természeti és vagyoni jellemzői (pl. a föld véges jószág volta, nélkülözhetetlensége, megújulóképessége, különleges kockázatérzékenysége és alacsony nyereséghozama) a földtulajdon különös szociális kötöttségét testesítik meg, s ezek a körülmények indokolhatják a tulajdonosi jogokkal szemben a közérdek érvényesítését vagy a tulajdonjogszerzés korlátozását.47 Ennek ellenére 2016 őszén egy magyar bíróság – az ún. kishantosi perben – az Alkotmánybírósághoz fordult, mert az eljáró bíró a 2013/2014-es törvényi szabályozást több tekintetben is alkotmányellenesnek vélte.48
2015 áprilisában a Fidesz bicskája meglepő módon beletört egy viszonylag kis jelentőségű kétharmados törvénymódosításba is. A kezdeményezők elvették volna a nemzeti parkok által kezelt állami földeket (≈ 50 ezer ha) és az NFA-nak adták volna azokat. Az ellenzék azt sejtette, hogy az NFA-n keresztül jobban ki lehet mutyizni az állami földeket, a környezetvédők pedig amiatt aggódtak, hogy az NFA nem lesz képes úgy kezelni a védett területeket, mint a nemzeti parkok, amelyek viszont ellehetetlenülnének a haszonbérből befolyó pénzek nélkül. Mindehhez több törvényt is módosítani kellett volna, köztük több olyat is, amihez a jelenlévők kétharmadának igen szavazata kellett volna. Ezekre a részekre viszont csak 125 igen szavazat érkezett, pedig 131 kellett volna ahhoz, hogy átmenjenek a módosítások.49
A privatizációs folyamat eredményeképpen 2015-ben a 8,6 millió hektárnyi külterületen – beleértve a termőterületeket, a művelés alól kivett területeket és a zártkerteket is – kis híján 4 millió darab (!) önálló helyrajzi számú földrészlet volt található, melyek átlagos mérete 2,2 ha volt. Ugyanezt a problémát egy másik dimenzióban szemlélve az adatok azt mutatták, hogy 2,8 millió természetes személy mintegy 6 millió ha mezőgazdasági, illetve erdőterület tulajdonjogával rendelkezett. A földtulajdonosok közül 1,8 millió bérbe adta földjét. Területi bontásban a föld minőségétől és egyéb tényezőktől függően jelentősek voltak a különbségek. Átlagosan a használt területek 42%-át bérlik. Az egyes művelési ágak között jelentős az eltérés, a bérelt földek aránya a szántóterületeknél a legmagasabb, 55%, szőlő- és gyümölcsösök esetén 21%.50
 
6.2.14. ábra. A termőföld tulajdoni struktúrája, 2015 körül
Forrás: Földművelésügyi Minisztérium, 2015. augusztus.
 
A földeladások ellen az MSZP 2016 elején népszavazást kezdeményezett, de nem tudták összegyűjteni a szükséges 200 ezer érvényes aláírást. A kérdés így hangzott: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének a tilalmáról?”
 
A zsebszerződések ügye. A 90-es évek közepe óta visszatérő téma volt az ún. zsebszerződések ügye. Az FKgP, a MIÉP, majd a Jobbik politikusai azt állították, hogy külföldiek, haszonbérleti formában, mintegy 1,0 vagy 1,5 millió hektárnyi termőföldet már megszereztek. Hogy ennek az állításnak van-e valóságalapja, azt több bizottság is vizsgálta, kormányhatározatok is születtek51 – de soha nem találtak olyan bizonyítékot, amely ezt a becslést akár csak közelítőleg is igazolta volna.52 Pontosabban szólva a kárpótlás nyomán bizonyosan születtek olyan szerződések, amelyeket a felek nem mutattak be a hatóságoknak (2.5.2.), de ezek adókerülési céllal születtek, miután a kárpótlás során szerzett földet 5 éven belül csak adózott módon lehetet volna értékesíteni. Ezekben az ügyletekben többnyire mindkét szerződő fél magyar volt, de ha külföldi volt a vevő, az sem volt jogellenes, mert akkor még ebből a szempontból semmiféle eladási korlát nem volt érvényben.
A külföldiekkel kötött feltételezett zsebszerződések ellen a leglátványosabb akciót az 1993-ban még a teljes földpiaci liberalizáció meghirdetésével kampányoló Fidesz kabinetje indította 2001-ben: „Ennek az osztrák vircsaftnak, ami itt folyik, véget kell vetni, minden osztrák gazda, aki Magyarországon földet vásárolt, örüljön, hogy ezt ép bőrrel megússza” – mondta Orbán Viktor a családi mezőgazdasági vállalkozások megsegítéséről, a földhasználati ellenőrzési rendszer kialakításáról, a zsebszerződésekről, a birtokrendezésről és a Nemzeti Földalap felállításáról tartott, kihelyezett kormányülésen a Zala megyei Kálócfán.53 A kampány eredménye siralmas volt: egyetlen felderített eset, ami ugyan eljutott a bíróságig, de ott tárgyalás nélkül, bizonyítottság hiányában gyorsan le is zárták. Mindeközben az állam elköltött erre 2 Mrd Ft-ot, külön hivatalnokokat fizetett, vett száz Land Rovert a „nehezen megközelíthető külső helyszínek külső helyszíni megközelítéséhez”.54
2013 őszén a 2. Orbán-kormány egy egyéni képviselői indítvány formájában törvényt terjesztett elő a zsebszerződések „megakadályozása” ellen. Ezt a törvényt Áder János köztársasági elnök politikai vétóval visszadobta az Országgyűlésnek, miután a 98%-os többséggel, 206:6 arányban megszavazott törvényt nemcsak alkotmányellenesnek, de a nemzetközi jogba ütközőnek is minősítették az elnök szakértői. Miként már korábban többször is, az MSZP most is tartózkodott, és csak a DK szavazott „nem”-mel.55,56 Nem sokkal a választások előtt, 2014 februárjában az Országgyűlés másodszor is megszavazta a zsebszerződések érvénytelenítéséről, illetve a Btk. módosításáról szóló törvényt. A szövegbeli változás magát a bűncselekményt is új névvel látta el: mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld jogellenes megszerzése. A büntetési tétel egytől öt évig terjedő börtön. A zárószavazáson a szocialisták ismét nem vettek részt, így a szükséges kétharmados többség bőven megvolt (257 igen, 2 nem, 16 tartózkodás).
A földdel kapcsolatos új rendelkezéseket – érthető módon – leginkább az osztrák gazdák, illetve az osztrák kormány bírálta. Számukra az volt a leghátrányosabb, hogy az új földtörvény értelmében a haszonbérleti szerződések, amelyeknél a külföldi gazdák előre kifizették a bérleti díjat, a zsebszerződésekhez hasonlóan érvénytelenek, és 2014. május 4-ig, vagyis az EU-tól kapott 10 éves földmoratórium lejártáig meg kellett szüntetni őket. Az osztrák gazdák képviselői Brüsszelhez fordultak, ahol 2014 februárjában ígéretet is kaptak az ügy kivizsgálására.57 Az új törvénnyel tehát kártérítés nélkül, a törvény erejétől fogva megszűnt minden olyan fennálló, határozatlan idejű vagy 2032 után lejáró haszonélvezeti jog, amelyet nem közeli hozzátartozók közötti szerződéssel alapítottak. E szabály, amely csupán négy és fél hónapnyi átmeneti időszakot biztosított a haszonélvezetre jogosultaknak, a korábban bejelentett 20 éves átmeneti időszak helyébe lépett. A befektetők viszont előzőleg arra számítottak, hogy a földet a korábbi átmeneti időszak szerint tovább tudják majd használni, és ennek megfelelően hozták meg beruházási döntéseiket. Egy német gazdákat tömörítő cég, a SEGRO, valamint Günther Horváth osztrák állampolgár azok után fordult a magyar bírósághoz, hogy a magyar hatóságok megszüntették a haszonbérleti jogukat. A magyar bíróság viszont az Európai Bíróságtól kért állásfoglalást, ami 2018 elején a bérlőknek adott igazat.
Mint azt előre is nagyjából biztosan tudni lehetett, a luxembourgi bíróság azt állapította meg, hogy a vitatott szabályozás a tőke szabad mozgásának korlátozását jelenti. Az a követelmény pedig, hogy közeli hozzátartozói viszonynak kell fennállnia a haszonélvezet jogosultja és a földterület tulajdonosa között, állampolgárságon, illetve a tőke eredetén alapuló hátrányos megkülönböztetés. Az ítélet indoklásában külön kiemelték: azokat a külföldieket, akik magyar földet szerettek volna venni, éveken át korlátozásoknak vetették alá, vagy meg is tiltották a vásárlást, így az egyetlen lehetőségük arra, hogy a magyar földekbe befektessenek, a haszonélvezeti jog szerzése volt. Emiatt a vitatott szabályozás nagyobb mértékben sújtotta a nem magyar állampolgárokat. A bíróság szerint az, hogy hozzátartozói viszonyt követelnek meg, nem garantálja, hogy maga a haszonélvező fogja megművelni a földet, és nem spekulatív szándékkal vásárol. Ha tehát a cél a spekuláció visszaszorítása, azt kevésbé szélsőséges intézkedésekkel is el lehetne érni.
2014 novemberében jelentek meg az első hírek arról, hogy a haszonélvezeti jog korlátozása a Balaton-környéki ún. zártkerti ingatlanokat (ezek a települések külterületén lévő, közművesítetlen kertek) is érinti, amennyiben a bérlő külföldi és nem áll közvetlen rokonságban a telek tulajdonosával. Ezt egyébként a jogalkotó is felismerte, és jelezte, hogy emiatt módosítani fogják a törvényt.58
Az Orbán-kormány sokáig húzta az időt, és csak 2021 végén terjesztett be az Országgyűlésnek egy olyan törvénymódosítást az ún. zsebszerződésekről, ami elvileg megfelel az EUB döntésének. Miután ez a törvénymódosítás nem került megszavazásra, 2022 márciusában az EUB – a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kérdésére válaszolva – írásba adta, hogy a magyar bíróságoknak kötelességük az EU-jogok alkalmazása akkor is, ha az Országgyűlés még nem módosította a vonatkozó törvényt.59
 
 
… és a következmények. Mint a 6.2.16. ábrán jól látható, 2000-től egészen 2010-ig, vagyis a 2. Orbán-kormány hatalomra kerüléséig a termőföldárak reálértékben lényegében stagnáltak. Alapvetően megváltozott viszont a helyzet az EU-s csatlakozás közeledtével, illetve azáltal, hogy a piac résztvevői egyre reálisabban számolhattak a Brüsszelből érkező – lényegében feltétel nélküli – földalapú támogatással. Így egy évtized alatt a föld reálára 75%-kal emelkedett.
 
6.2.16. ábra. A korlátozások hatása a termőföldek árára, 2000–2022
 
Földet a gazdáknak? Sokak meglepetésére a kétharmados többséggel, illetve az MSZP támogatásával elfogadott törvények alapján a 3. Orbán-kormány 2015 végén 380 ezer hektár állami tulajdonú termőföldet – kb. 51 ezer parcellát – eladásra hirdetett meg a „Földet a gazdáknak” elnevezést viselő, több évvel korábban, 2013 tavaszán beindított,60 eredetileg a haszonbérbe-adásra kihegyezett program keretében. Ezt a tervet61 – amely az állami tulajdonú termőföld kb. 10%-át érintette62 – a Fideszhez közeli agrárszervezeten, a Magoszon kívül az ágazat szinte minden szereplője támadta, és tiltakozott valamennyi ellenzéki párt, valamint a környezetvédők is.63 Raskó György nagy feltűnést keltő nyilatkozata szerint a kormány valójában arra készült, hogy szubvencionált kamatozású, 300 Mrd Ft-os nagyságú MFB-hitellel64 olyan földeket is eladjon, amelyekre vonatkozóan egy-két évvel korábban kötöttek 20–25 éves bérleti szerződéseket, és ezeket az új tulajdonosok majd kormánytámogatással fel fogják bontani. Ez elsősorban a kormánnyal rossz viszonyban álló hazai agrár-nagyvállalkozókat – így például magát Raskót is – hozza majd igen nehéz helyzetbe.65 Ezt a gyanút kétségtelenül igazolta, hogy az első meghirdetett árverezéseken a Simicska Lajos és Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartozó, 2002-ben privatizált agrárcégek (Lajta-Hanság Zrt., Sárvári Mezőgazdasági Zrt., Szombathelyi Tangazdaság Zrt.) 50 évre bérbe vett földterületei kerültek kalapács alá. Ugyanakkor Csányi Sándor földjeit a kormány „megkímélte”, mondván, hogy azokon „mintaszerű gazdálkodás” folyik.66 A licitek 2015. november közepén indultak, s azon Magyarországon letelepedett, külföldi állampolgárságú agrárvállalkozók is részt vehettek.
A földek tulajdoni lapjára az adásvétel után 20 éves elidegenítési tilalmat jegyeztek be, és csak a törvényes örökös tulajdonába kerülhet majd át a termőföld. Az indoklás szerint ezzel a kormány a spekulációt kívánta megakadályozni. A vonatkozó jogszabályokat 2015 decemberében, 52 ellenzéki képviselő kérésére az Alkotmánybíróság is vizsgálta.67 Alapjában véve mindent jóváhagyott, kivéve egyetlen pontot – nevezetesen azt, hogy mi történjen a privatizációs bevétellel.68 Meglepő módon a testület megsemmisítette azt a kormányrendelkezést, amely lehetővé tette volna, hogy az állam szabadon felhasználhassa az árveréseken beszedett bevételeket. Az Ab elrendelte, hogy a kormányzat csak földvásárlásra költheti az előzetesen 300 Mrd Ft-ra tervezett bevételt – merthogy a Nemzeti Földalapról szóló, kétharmados törvényben ez állt. Ez egyfelől azért furcsa, mert földeladásból származó bevételek már be voltak állítva mind a 2015-ös, mind a 2016-os költségvetésbe, másfelől meg azért, mert valójában ezek a bevételek nem is bevételek, hiszen a földvásárlók túlnyomó többsége állami hitelből fizette ki a megvásárolt parcellákat. Az utólagos számbavétel szerint 2015-ben végül 222 külföldi állampolgár jutott állami földhöz ennek a programnak a keretében. Közülük is kiemelkedik egy holland befektető, Joseph Janssen, akit a politikai hátszél előbb balról, később jobbról segített az előrejutásban.69
A „Földet a gazdáknak” programot végül 2016 októberében egy határozattal zárta le az Országgyűlés, amely az Ab ellenében is elrendelte, hogy a kormány igenis az államadósság csökkentésére fordítsa a bevételeket.70 Ténylegesen 195 ezer hektár privatizációjára került sor71 – ebből 24 ezer ha volt a védett, Natura 2000 terület –, a bevétel 260 Mrd Ft lett, ami persze nem túl jelentős összeg, az államadósság 1%-a – ráadásul a halasztott fizetési konstrukció miatt a bevétel nagyobb része 2017-ben folyt be. A 30 ezer befektető fele 20 hektárnál is kisebb földbirtokhoz jutott, 9%-uk viszont 100 hektárnál is többet vehetett.
Minden valószínűség szerint a program legnagyobb nyertese Orbán Viktor miniszterelnök strómanja, Mészáros Lőrinc volt, aki – családtagjaival együtt – közel 1600 hektár földet vehetett.72 A program lezárásakor73 az is kiderült, hogy a földvásárlók csak 100–120 Mrd Ft államilag támogatott bankhitelre tartottak igényt (szemben a tervezett 300 Mrd-dal).74 Több száz millió forintért vásároltak állami földet a miniszterelnök vejének családtagjai a Fejér megyei Mányon. A két területért több mint 330 M Ft-ot fizetett a Tiborcz család. L. Simon László miniszterelnökségi államtitkár felesége Nadapon és Seregélyesen lett 30 M Ft-ért földbirtokos. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, a földárverések egyik kezdeményezője, a fideszes Győrffy Balázs is vásárolt területet. A kamarai elnök vett egyszer 15 hektárt 22 millióért, majd 42,5 hektárt 67 millióért. Egy szolnoki árverésen a földművelésügyi miniszter unokatestvérének egyik fia 100 és 50 millió forintért vett parcellákat. Lázár János miniszternek és családjának Csongrád megyei földbirtokai a következőképpen álltak: Lázár János: 56 hektár (nincs ár); Lázár János, a miniszter apja: 14 hektár, 37,6 M Ft; Lázár János nagybátyja, Gyapjas Károly, 116 hektár, 180 M Ft; Lázár János unokatestvére, Gyapjas Mária, 141 hektár; a Lázár János unokatestvérével, Gyapjas Máriával egy háztartásban élő Légrádi József: 234 hektár – összesen több mint 500 M Ft.
 
 
 
Szabad a vásár, 2016–2018. A „Földet a gazdáknak program” keretében a köztulajdonban volt termőföldek értékesítése váratlanul és nagymértékben megnőtt – az 1–5 milliárd Ft-os nagyságrendről jóval 100 milliárd Ft fölé. Sokkal nagyobbra, mint bármely korábbi vagy későbbi időszakban. 2010 után a központi költségvetés és a települési önkormányzatok is vásároltak földet, de ennek évenkénti nagységrendje 4 és 25 milliárd forint között volt, a 2010–2022-es időszak nettó egyenlege pedig 252 Mrd Ft volt, vagyis a privatizáció ennyivel haladta meg a visszavásárlást.
 
6.2.19. ábra. Állami földeladások, 2010–2022 (millió Ft)
Forrás: EDP-adatok a KSH szerint.
 
Birtokpolitikai döntések a 2020-as koronavírus-járvány idején. Március 31-én, éjszaka a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nevén benyújtott, számtalan területet érintő salátatörtvényben a részarány-földkiadások lezárását és az osztatlan földtulajdon problémáját próbálta meg a kormányzat jogszabályokba foglalni.75 Az előzmények itt is visszanyúltak a rendszerváltás idejére, és ezt követően több kísérletet is tettek a helyzet értelmes rendezésére, de a változás nagyon lassú volt. Az a földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartás szerint termelőszövetkezeti földhasználati jog volt bejegyezve, 2021. január 1-én a törvény erejénél fogva (bizonyos kivételekkel) az állam tulajdonába és a Nemzeti Földalapba került. Vagyis gyakorlatilag államosították az ilyen földeket.
Az osztatlan közös tulajdon a kárpótlással, a részaránykiadással jött létre, miután a termelőszövetkezetekbe bevont területeket „visszaadták” a korábbi tulajdonosaiknak. Akik nem kapták meg a földjeiket, azok – sorsolással – az eredeti birtokuk aranykorona-értékének megfelelő eszmei részt kaphattak egy-egy birtokon belül. Később ezek a részletek családon belül öröklődhettek, így osztódtak is, még az is előfordult, hogy pár négyzetméteres tulajdonrész jutott egy örökösre. A földet a családtagok vagy egymás között megosztva művelték, vagy egy gazda kezébe került a többiekkel kötött megállapodás szerint. Még 2012-ben is közel 2 millió hektár, 2015 elején 940 ezer hektár termőföld volt ilyen jogi státuszban. Az osztatlan közös tulajdon 2019-ben 272 ezer táblát, mintegy 4 millió tulajdonost érintett (bár ez utóbbiak jelentős része már valószínűleg régen elhunyt). 2012 első felében adódott egy rövid ideig tartó lehetőség arra, hogy egyéni kérelemre a földhivatalok ingyenesen végezzék el a földmegosztást. Ezzel a lehetőséggel akkor 350 ezren éltek.76
 
13: Földek osztatlan közös tulajdonban
Elvben mindenki egyetértett azzal, hogy szükség van a parcellák kimérésére, a tagosításra (1. fejezet, Bevezetés), de ez 2020 végéig mégsem történt meg. Egyrészt azért, mert annak jelentős költsége lett volna, másrészt meg azért nem, mert a hatályban lévő bérleti szerződéseket amúgy sem lehetett volna felmondani. 2015 őszén a mezőgazdasági tárca a földek kimérését és a szükséges tárgyalások lebonyolítását kiszervezte egy 6 tagú ügyvédi konzorciumnak és a ciklus végét jelölte ki határidőnek.77 De semmi előrehaladás nem történt. Sőt, az illetékes agrárminiszter 2019 eleji nyilatkozatában a probléma nagyságrendjét már úgy érzékeltette, hogy az elaprózott birtokok problémája 2,5 millió ha földet és 4,6 millió embert érint, ami „a rendkívül csekély tulajdonrész vagy az elérhetetlen tulajdonosok miatt blokkol mindent”.78 Az előrehaladás érdekében az Agrárminisztérium három ütemben földértékesítési programot hirdetett meg, melynek harmadik etapjára 2020 őszén került sor. Az első két ütemben 5550 ha földterület lelt gazdára.79
2020 nyarán az Országgyűlés 139 igen szavazattal, a baloldal tartózkodása mellett, ellenszavazat nélkül fogadta el az osztatlan közös tulajdon felszámolásáról szóló jogszabályt.80 Ha nem jelentkezik a tulajdonos vagy örököse 90 napon belül, akkor az ingatlan tulajdonjoga a törvény erejénél fogva az államra száll át. Ha valaki szeretné megvásárolni a nem elérhető vagy vélhetően már elhunyt tulajdonostárs tulajdoni hányadát, a törvény hatályba lépése után – értékbecslést követően – az adott tulajdoni hányadra eső pénzösszeget bírósági letétbe kell helyeznie, hogy magához válthassa az adott földrészletet. Ezt a jogszabály „bekebelezés”-nek nevezte el.
Magyarországon 15 év az ingatlan-elbirtoklás ideje. Ezzel szemben áll azonban, hogy a tulajdonjogi igények nem évülhetnek el. Ezért a jogszabály szerint 15 évig kell letétbe helyezni az adott összeget, s ha nem jelentkeznek a tulajdonosok, 15 év után az összeg az államra száll.
 
Emellett azonban más, földhasználattal és mezőgazdasággal kapcsolatos rendelkezések is szerepeltek a járvány idején elfogadtatott javaslatban, például az, hogy a kormány mintagazdasággá minősíthet nagy, integrált mezőgazdasági cégeket, amelyek ennél fogva kedvezőbb feltételekkel bérelhetnek majd állami földeket (pl. 50 évre bérelhetnek földet, korlátlanul túlléphetik a földtörvényben előírt felső birtokméretet, jobb feltételekkel vadásztathatnak). Egy másik rendelkezés újfajta gazdálkodási formát hozott létre, az őstermelők családi gazdaságát. Ez a kategória kedvezőbb adóelbánást kapott, mint az őstermelők, és különleges kedvezményeket a földvásárlások során.81
2022 végén a termőföld árát maximalizálta a kormány. Az ársapka 2023. május 1-től úgy működött, hogy az eladási ár az előző évihez képest legfeljebb 10 százalékkal emelkedhet. Hogy ez konkrétan mekkora összeg, azt az Agrárkamara által véleményezett, hatósági jóváhagyáshoz kötött ügyletek adataiból reprezentativitást biztosító módon határozták meg. Az új rendelkezés célja – látszólag – a kevésbé tehetős gazdálkodók megsegítése volt, a valós szándék viszont az, hogy NER-közeli gazdálkodók tudják áron alul megszerezni az osztatlan közös tulajdonban lévő földeket.82
 
Villámföldárverések, 2023. 2023 nyarán kiderült, hogy a Földet a gazdáknak program még sincs lezárva. Július első felében 22 ezer tételben 12 ezer hektárnyi földterület került árverésre. Elvben a költségvetés ezekből a leegyszerűsített szabályokkal bonyolított licitek nyomán 50–80 Mrd Ft bevételre számított, de az érdeklődés messze elmaradt a várakozástól.83
1 KSH-adatok.
2 Nemzetközi összehasonlításban a magyar helyzet a 2000-es évek elején már nem különbözött érdemben az európai átlagtól: nálunk is nagyjából fele-fele arányban voltak az erdők magán-, illetve állami tulajdonban (UNECE, 2010).
3 HVG, 2022. aug. 25., 9.
4 NSZ, 2016. aug. 1., 2.
5 Lásd Állami erdők Magyarországon. Jelentés az állami erdészeti társaságok 2006. évi tevékenységéről, a Népszabadság melléklete, 2007. jún. 23.
6 A 2014. július 16-án hatályba lépett, az MFB tv.-t (2001. évi XX. törvény) módosító, az egyes törvényeknek a kormányzati szerkezetalakítással összefüggő módosításáról szóló 2014. évi XXXV. törvény 1. számú melléklete alapján az MFB Zrt. tulajdonosi (részvényesi) joggyakorlása ezen társaságok felett megszűnt.
7 Ezt azért lehetett könnyen megoldani, mert a földhivatali-telekkönyvi nyilvántartások a szocializmus 40 éve alatt is viszonylag jól működtek (1.3.11.).
8 A földérték aranykoronás rendszerének bevezetését a földadó-szabályozás keretében az 1875. évi VII. tvc. rendelte el.
9 E főszabály alól három kivétel volt. A bábolnai, az orosházi és a zalaegerszegi állami gazdaság átalakulásakor a termőföld a társaságok tulajdonába került. Minden egyéb esetben a termőföldeket az állam elvonta, és csak az eszközvagyon került be az átalakult gazdaságok könyveibe. A későbbiekben egyébként – a cégek eladása előtt – még e három állami gazdaság földvagyona is kivásárlásra/elvonásra került (3.5.2.).
10 Csanádi (2014), lásd még interjúját Haraszty László környezetvédelmi miniszter-helyettessel (2015. márc. 26.).
11 A piacot jól ismerők szerint a hódmezővásárhelyi, a kaposvári, a baki, a szikszói, a hejőmenti, a gorzsai, a pocsaji, a komáromi és a hidasháti volt állami gazdaságok földjei szerepeltek a tervekben (Kun, 2013).
12 Ezeken a pályázatokon nemcsak magánszemélyek, de cégek is indulhattak.
13 A leghangosabb tiltakozó Ángyán József volt, a 2. Orbán-kormány vidékfejlesztési ügyekben illetékes parlamenti államtitkára, egyben a Fidesz országgyűlési képviselője. Egyet nem értése jelzéseként Ángyán 2012 januárjában lemondott, majd az új földtörvény megszavazásakor, 2013 nyarán kilépett a Fidesz-frakcióból, sőt később saját politikai szervezetet is alapított Tisztesség és Emberség Szövetsége néven. Ángyán a későbbiekben hatalmas munkával összeállította a földbérletpályázatok megyei adatbázisát, s azokat nyilvánosságra is hozta. A piaci szereplők információi szerint 2014 végéig 50-60 ezer ha földet adtak bérbe – 1250 Ft/aranykora tarifával, 20 aranykorona-értékkel számolva – átlagosan 256 ezer Ft/ha értékben. Ez messze jutányosabb volt a piaci 50-70 ezer Ft/ha átlagos díjnál (HVG, 2015. aug. 29.).
14 Id. mű: 320.
15 http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/palyazat-nelkul-nyertek-foldet-a-honatyak-2215823
16 Id. mű: 27.
17 Szoboszlai (1998: 110).
18 Nagy Frigyes agrárminiszter (1996–98) interjúja (NSZ, 2012. dec. 10.).
19 1994. évi LV. törvény a termőföldről.
20

A legtöbb posztszocialista ország úgyszintén nem volt képest liberalizálni a földtulajdonlást és a földforgalmat. A korlátozások a szovjet utódállamokban és Kínában maradtak érvényben a legtovább. Oroszországban a mezőgazdasági földterület több mint 90%-a állami és helyi önkormányzati tulajdonban volt még 2019-ben is. Ukrajnában az egymást követő kormányok már többször megígérték az IMF-nek és a Világbanknak a termőföldforgalom liberalizációját, de 2018 végéig nem mertek belevágni. Egyelőre a föld ugyanolyan szétaprózódott formában van, ahogyan a szovhozok és kolhozok szétesése utáni földosztás nyomán kialakult. Üzbegisztánban a parasztok csak bérleti jogot kaptak a földre, ám ehhez egy kötelező gyapotkvóta is tartozik. Hasonló volt a rendszer Türkmenisztánban és Tádzsikisztánban is. Ha valaki nem teljesíti a kötelező állami megrendelést, attól elveszik a bérleti jogot. Lényegesen más a helyzet Kirgizisztánban, ahol 1991–95 között 262 kolhoz és 190 kolhoz földjét úgy osztották fel, hogy a helyi lakosok 99 évre, elidegeníthető fölhasználati jogot kaptak.

Kínában a mezőgazdasági (falusi) földterület még 2018-ban is a faluközösség tulajdonában volt, a bérleti jogot is csak leszármazási alapon és/vagy házasság útján lehetett megszerezni. De ez a használati jog is csak átmeneti, mert a falu vezetése rendszeres időközönként újraosztja a földeket a családok között. Mindezekből következően a föld bérlése is bizonytalan.

21 Ha ugyanis a tsz-t a tagok feloszlatták volna, akkor nemcsak a földeket, de a vagyon zömét is a kívülállók leszármazottai és a tsz nyugdíjasai kapták volna.
22 Id. mű: 38.
23 A KSH által számított – a növénytermesztést és az állattenyésztést összesítő – bruttó termékindex (1960 = 100 bázison számolva) 1984-ben 188-on állt, ezt az értéket még 2016-ben sem sikerült teljesíteni. Az elmaradás még mindig 19 százalékpontnyi volt. A visszaesés túlnyomórészt az állattenyésztés összezsugorodása okozta, amely 2016-ban az 50 (!) évvel korábbi szintre süllyedt vissza.
24 35/1994 (VI. 24.) határozat.
25 A következő hónapok zűrzavaros történéseinek összefoglalását lásd MaNcs, 2017. nov. 30., 14–15.
26 52/1997. (X. 14.) Ab határozat.
27 Eredetileg az FKgP-től származott az az ötlet, hogy a NATO-népszavazás ügyét kapcsolják össze a földkérdéssel, sőt az energiaszektor privatizációjával is (Szoboszlai, 1998).
28 http://www.parlament.hu/fotitkar/nepszav/nepszav_1989_.htm
29 MaNcs, 1997, 46. szám.
30 23/1998. (III. 11.) OGY határozat.
31 A tágabb politikai összefüggéseket lásd Bauer (2009b). 2007-től 100-nál is több népszavazási kezdeményezést kellett elbírálnia az Országos Választási Bizottságnak, illetve az Alkotmánybíróságnak. Okkal nevezte el a politikai közvélemény ezt a jelenséget „népszavazás-cunami”-nak.
32 http://index.hu/belfold/orban0501/
33 http://index.hu/belfold/fold0430/. Orbán szavainak magyarázataként ehhez Deutsch Tamás a következőket fűzte hozzá: „[A] magyar termőföldet nem a magyar gazdák, a családi gazdaságok tulajdonába szeretnék adni, hanem szeretnék lehetővé tenni azt, hogy a jogi személyiséggel rendelkező társaságok föltulajdon-szerzésén keresztül külföldiek is földet vásárolhassanak.”
34 „Gyorsított eljárással halad az új évezred legnagyobb szabású földosztása. Az idő korlátozott, a menetrend feszes, mindent a legnagyobb pontossággal kell végrehajtani, hogy azon a napon, amikor kezükbe ragadják a hatalmat, már késő legyen […] nekik. Ha Orbán csak egy lépést hibázik, akkor hiába minden, a zsákmány az övék leszen egészen” – írta az Orbán Viktor propaganda-szócsövének számító Demokrata c. hetilap május 9-i számában Bencsik András (idézi: NSZ, 2005. júl. 24.).
35 Ezekben a hetekben zárult – ami akkor már egy éve folyamatban volt –, hogy a 12 állami gazdaságot Fidesz-közeli vállalkozóknak értékesítették. Ez kb. 100 ezer hektár szántó 50 évre szóló, kedvezményes bérbeadását eredményezte.
36 Stark (2009) számításai szerint az MNV Zrt. által 2008-ban haszonbérletbe adott 370 ezer ha földterület a föld értékének mindössze 1,4%-án, vagyis irreálisan alacsony áron került bérbeadásra (id. mű: 143).
37 Romániában az EU csatlakozás nyomán lejáró derogáció problémáját – úgy tűnik – sikerült egy jobb szabályozási megoldással kezelni. A 2014 márciusában kihirdetett törvény szerint más uniós állampolgárok csak annyi földet vásárolhatnak Romániában, amennyit az ő országukban megvásárolhat egy román állampolgár. A törvényben az is szerepel, hogy a határtól 30 km-en belül található földterületet külföldiek csak a védelmi minisztérium jóváhagyásával vásárolhatják meg (Erdélyi Riport, 2014, 10. szám).
38 Az Alkotmánybíróság 2015. június 1-i határozata szerint nincs probléma ezen bizottságok működésével. Lásd Hanák (2015). Később, 2019 őszén az AB lényegében ugyanezt a határozatot hozta (HVG, 2019. okt. 10.).
39 http://hvg.hu/itthon/20130621_parlament_foldtorveny_Jobbik
40 2013. évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról, Magyar Közlöny, 2013, 111. szám; a történet összefoglalását lásd Ángyán (2013: 17–18).
41 A törvény ugyanakkor nem zárja ki az ügyeskedést a birtoknagyságokkal. A korábbi törvény még összeszámította a családtagok kezén lévő földeket, így határozta meg a birtokmaximumokat. Ez az új törvényből kikerült. A törvény lehetővé teszi, hogy egy földműves 300-300 hektárt nem földművelő közvetlen hozzátartozóinak, tehát a helyi iskolában dolgozó feleségének, budapesti informatikus fiának vagy nyugdíjas nagymamájának adjon át.
42 Lásd 38/2014. (II. 24.) Korm. rendelet a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről, valamint a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartás részletes szabályairól. Fazekas Sándor nyilatkozatát lásd NSZ, 2015. aug. 29.
43 Lásd a NSZ, 2015. nov. 6-i riportját, amely „Kapós a rapidparaszt-tanfolyam” címen jelent meg.
44 Az állattenyésztés és a vetőmagterelés felfuttatását a törvény azzal ösztönözte, hogy ilyen esetekben 1800 ha lehet a maximális birtokméret. Decemberben az Országgyűlés egy egész törvénycsomagot fogadott el – kiegészítve a nyári szabályozást. Ez is tartalmazott egy sor kétharmados rendelkezést. Az egyik legfontosabb kiegészítés az volt, hogy az 1800 hektáros felső maximumhoz tartozó kivételes szabályokat tovább szigorították.
45 Az Országgyűlés a következő bekezdéssel egészítette ki az Alaptörvényt: „A termőföld és az erdők tulajdonjogának megszerzése, valamint hasznosítása (1) bekezdés szerinti célok eléréséhez szükséges korlátait és feltételeit, valamint az integrált mezőgazdasági termelésszervezésre és a mezőgazdasági üzemre vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény határozza meg” (P. cikk (2) bekezdés).
46 Figyelő, 2015, 3. szám.
47 17/2015. (VI. 5.) Ab határozat.
48 A földtörvény egy másik szakasza is az Ab elé került. A döntés 2016 októberében született meg: Az Ab megsemmisítette azt a földtörvényi szabályozást, amely meghatározta, hogy az önkormányzati képviselőtestület földforgalmi tárgyú döntéseit kikkel kell közölni. Az Ab a termőföldek adásvételével kapcsolatban találta alkotmánysértőnek, hogy a szabályozás az értesítendők körének szűkítésével sértette a jogorvoslathoz való jogot.
49 http://index.hu/gazdasag/2015/04/14/foldvagyon_nemzeti_park_szavazas_fazekas/
50 https://www.parlament.hu/documents/10181/4464848/Infojegyzet_2020_9_foldtulajdon_viszonyok.pdf
51 Pl. 1088/2001. (VIII. 8.) Korm. hat.
52 Lásd például Medgyasszay László felszólalását az Országgyűlésben 1997. szeptember 9-én a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításának vitájában. A Nemzeti Földalapot 2000/2001-ben ugyancsak a zsebszerződésekre való hivatkozással hozták létre (lásd MTI: „A kormány hadat üzent a zsebszerződéseknek”, 2001. júl. 18.). A későbbi időszakból lásd a jobbikos Hegedüs Lórántné nyilatkozatát 2012 tavaszán (http://kapos.hu/hirek/kek_hirek/2012-05-31/feljelentesek_zsebszerzodes-ugyben.html), a zsebszerződéseket vizsgáló, 2012. március–szeptember időszakban működő tárcaközi bizottság közleményét 2012 júliusában (http://www.portfolio.hu/ingatlan/termofold/lecsap_az_allam_vizsgalat_indul_a_zsebszerzodesek_feltarasara.169675.html).
53 https://index.hu/belfold/vircsaft/, 2001. júl. 17.
54 MaNcs, 2009, 48. szám.
55 HVG, 2013. nov. 16.
56 A külföldiek földvásárlását akadályozó jogszabályok képmutató voltát jól illusztrálta egy kisebb bukaresti diplomáciai botrány. Szabó József Andor, a magyar nagykövetség mezőgazdasági attaséja 2014 elején egy lapinterjúban „elkotyogta”, hogy a magyar kormány Erdélyben meg kívánja vásárolni az idős gazdák „felesleges” földjeit. Ezt követően a diplomatát sürgősen hazahívták. Szabó egyébként korábban, 1998–2006 között a Fidesz országgyűlési képviselője volt (http://www.maszol.ro/index.php/belfold/23597-hazarendeltek-romaniabol-a-kinosan-bakizo-magyar-diplomatat).
57 Az osztrák mezőgazdasági minisztérium szerint 2014 őszén mintegy 200 osztrák paraszt – zömmel haszonbérleti formában – mintegy 200 ezer hektárt művelt Magyarországon (Die Presse, 2014. okt. 3.).
58 http://hvg.hu/enesacegem/20141107_Megjarhatjak_a_balatoni_kulteruleti_ingat?s=hk
59 https://www.napi.hu/ingatlan/fold-ingatlan-kulfoldi-europai-birosag-allam.747959.html
60 http://szegedma.hu/hir/szeged/2013/04/foldet-a-gazdaknak-allami-foldek-haszonberlet-palyazata.html
61 Lásd 1666/2015. (IX. 21.) Korm. határozat a „Földet a gazdáknak!” Program keretében az állami tulajdonú földek földművesek részére történő értékesítéséhez szükséges intézkedésekről, valamint a 1203/2016. (IV. 18.) Korm. határozatot az 1203/2016. (IV. 18.) Korm. határozatot a „Földet a gazdáknak!” Program keretében az állami tulajdonú földek földművesek részére történő értékesítésének folytatásához szükséges intézkedésekről.
62 Egyes vélemények szerint ez a 380 ezer ha szántó közel azonos az állam tulajdonában volt összes forgalomképes területtel. Más források szerint a kormány az eladásra kijelölt birtokok közé olyanokat is betett, amelyekre a Natura 2000 rendszer szabályai védettséget biztosítottak, vagyis az ilyen földek elvben nem kerülhettek volna ki az állami tulajdon köréből (NSZ, 2015. okt. 19., 20.)
63 A program közvetlen szakmai felelőse Bitay Márton földművelésügyi államtitkár volt, aki 2019 februárjáig töltötte be ezt a posztot.
64 A hitel kamata az első 10 évben rögzített, azonos az MNB növekedési hitel kamatával, 1,95%. A második dekádban pedig az akkor érvényes legkedvezőbb konstrukció szerint kerül majd megállapításra a kamat.
65 http://hvg.hu/gazdasag/20151010_Antallkormany_allamtitkara_A_Magosz_szer
66 Lásd Lázár János nyilatkozatát 2015. nov. 5-én (http://www.agrarszektor.hu/foldpiac/lazar_elismerte_az_a_minta_ahogy_csanyi_csinalja_2.5406.html).
67 II/3093/2015 Ab határozat.
68 Konkrétan az 1666/2015. (IX. 21.) Korm. határozat 2. pontját hatálytalanított az Ab.
69 Az üzletember 1992 óta foglalkozott szarvasmarha-tenyésztéssel és kereskedelemmel Magyarországon. 2018-ban elsősorban Pest megyében szerzett magának sok földet. Cége, a Hunland Kft. 2010 után Szijjártó Péter külügyminiszter futsalcsapatának egyik fő szponzora volt. 2018-ban a Janssen család volt – Csányi Sándor és Mészáros Lőrinc után – a direkt EU-támogatások legnagyobb haszonélvezője (https://atlatszo.hu/2016/01/20/tobb-szaz-hektar-foldet-vasarolt-szijjarto-futsalcsapatanak-holland-szponzora/; https://k.blog.hu/2019/08/12/agrar_767).
70 http://www.parlament.hu/irom40/12232/12232.pdf
71 Ez az eredetileg meghirdetett 380 ezer ha-nak a fele csupán!
72 https://atlatszo.hu/2017/07/05/terkepekre-es-abrakra-tettuk-a-foldarveresek-eredmenyeit/
73 Ebben az ügyben az Ab 2017 októberében két határozatot is hozott, de nem hozott visszamenő hatályú döntést.
74 2017 októberében azután az Ab mégis kimondta, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azzal, hogy az NFA-törvény módosításával egyidejűleg nem gondoskodott olyan szabály megalkotásáról, amely biztosítaná az alap kétharmados szabályokkal védett vagyonának hosszú távú megőrzését.
75 A termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról.
76 A korabeli sajtó híreiben a hektáradatok pontos értéke széles sávban szóródott.
77 www.napi.hu, 2015. okt. 12.
78 MTI, 2019. febr. 8.
79 Ez a lehetőség csak a téeszesítéskor bevitt, majd a rendszerváltozás után visszakapott termőföldekre vonatkozott, a kárpótlási termőföldekre és az egyéb módon osztatlan közös tulajdonba került földrészletekre nem (http://www.kormany.hu/hu/videkfejlesztesi-miniszterium/kozigazgatasi-allamtitkarsag/hirek/haromszazotvenezren-kertek-a-junius-1-jei-hataridoig-a-kozos-foldtulajdon-megszunteteset).
80 2020. évi LXXI. tv. a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről.
81 HVG, 2020. nov. 19.
82 https://nepszava.hu/3185205_termofold-arsapka-mezogazdasag-orban-kormany
83 HVG, 2023. júl. 20., 52.
Privatizáció és államosítás Magyarországon II.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 101 6

Politikatudomány

Hivatkozás: https://mersz.hu/mihalyi-privatizacio-es-allamositas-magyarorszagon-2//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave