6. kísérlet (4. pályázat). A 2005 áprilisában meghirdetett pályázatra az I. fordulóban 14 érdeklődő volt. A II. fordulóba 6 pályázót engedett az ÁPV Rt., s velük kezdődtek meg a tárgyalások – meglehetős titoktartás közepette. A július 5-i határidőig azonban már csak három pályázó adta be ajánlatát. A kiszivárgott hírekből úgy tűnt, hogy a legesélyesebb jelölt az MSZP-s politikai hátszéllel nyomuló orosz Krasnoyarsk Airlines (KraszAir), pontosabban az általuk alapított, magyarországi bejegyzésű AirBridge Magyarországi Vagyonkezelő Zrt. A KraszAir egy orosz mágnás, Borisz Abramovics és testvére birtokában lévő, krasznojarszki székhelyű, Malév-méretű légitársaság volt, amely a Malév megvásárlásával egy időben arra készült, hogy egyesüljön más orosz légitársaságokkal.1 A budapesti akvizíció mögötti üzleti szándék az volt, hogy a zsúfolt és drága moszkvai átszállás helyett Ferihegyen keresztül repüljenek a Szibériából Európába tartó oroszok. Az elképzelés szerint Abramovics orosz cégei Budapestre szállítják, a Malév pedig teríti az EU-ba és a Balkánra az utasokat. Kétségkívül volt ebben fantázia, hiszen a Malév veszteségét a hagyományosan alacsony férőhely-kihasználtság okozta, ami az átszálló utasok miatt megugrott volna