A Wizzair által benyújtott panasz nyomán az Európai Bizottság 2012. január 9-én adta ki azt a határozatot, amely a Malévnak 2007–2010 között nyújtott állami támogatásokat jogtalannak minősítette. Ezt a dokumentumot a kormány hosszú ideig elhallgatta. Január 30-án jelent meg az a kormányrendelet, amely a Malévot stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítette. A rendelet alapján a Malév vonatkozásában így a csődtörvény 65–67. §-át, illetve a 68–70. §-át kellett alkalmazni a csődeljárás általános szabályainak 2011 végén történt módosítása szerint (4.9.). Az új szabályok alapján ilyen szervezetek esetében vagyonfelügyelőként, illetve felszámolóként a kormány által rendeletben kijelölt állami felszámoló jár el. A törvény értelmében a kormányrendelet kihirdetésétől kezdve a gazdálkodó szervezet ellen a hitelezők csődeljárást nem kezdeményezhetnek, a kérelmet a bíróság soron kívül elutasítja. Továbbá rendkívüli moratórium illeti meg a kiemelt fontosságú céget a vele szembeni követelések teljesítésében. Az első hírek szerint a kormány azért volt kénytelen ehhez a megoldáshoz folyamodni, mert a Malévnek új kérője akadt a spanyol Iberia fapados leányvállalata, a Vueling személyében. Az is lehetséges, hogy a speciális csődeljárás meghirdetésével a magyar kormány csak időt akart nyerni.

 

 

De már nem volt idő. 2012. február 2-án a bíróság kihirdette a Malévet érintő rendkívüli moratóriumot és rendkívüli vagyonfelügyelőként kinevezte a Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft.-t. Másnap, hajnali 6 órakor a Malév igazgatósága leállította a cég üzemszerű működését; Malév-gép többet nem szállt fel Budapestről. Sőt, mint utólag kiderült, a különleges jogi helyzet meghirdetése inkább ártott, mint segített. Mint az ágazat ügyeiért felelős államtitkár a csőd napján maga is elismerte: „Mindent megtettünk a Malév életben tartása érdekében, de a kiemelt állami státuszról szóló szabályozás, úgy látszik, nem erősítette a társaság pozícióját.”1 Pontosan az történt, ami ilyen esetekben történni szokott, a pánik elkerülése érdekében kihirdetett rendkívüli intézkedések maguk generálták a pánikot. Amint ugyanis a Malév külföldi hitelezői megértették, hogy mit jelent az új jogi helyzet, azonnali készpénzfizetést igényeltek, illetve a külföldön tartózkodó Malév-gépek azonnali zár alá vételével fenyegettek.2

 

Új nemzeti légitársaság – hatalmas blöff. A Malév csődjét követő hetekben, hónapokban számos – egymásnak is ellentmondó – hír jelent meg a sajtóban arról, hogy mégis lesz utóda a nemzeti légitársaságnak.6 Végül a leginkább hihetőnek tűnő kezdeményezés 2013 nyarán adott hírt magáról a kormánypárti Magyar Nemzet hasábjain. Eszerint piros-fehér-zöld lesz a festése és Sólyom lesz a neve az új cégnek, amely egy hónapon belül már 6 géppel működne is, és 2014-től a tengerentúlra is repülne. A cég megnevezett vezetője Vágó József, aki eredeti szakmája szerint a Szovjetunióban kiképzett katonai pilóta volt, majd a rendszerváltás utána nemzetbiztonsági szervezetek légügyi szakértőjeként dolgozott.7 Egyes hírek szerint a Sólyom mögött emirátusi és ománi befektetők is álltak8. A tervek szerint a cég 2014-re elérte volna a Malév utolsó évi utasforgalmát, azaz a 3 milliót, 2017-re pedig már 8 milliós szám állt a tervekben. A Sólyom nem a fapadosok versenytársa kívánt lenni, hanem a prémium kategóriában versenyzett volna a Turkish Airlinesszal vagy épp az Emiratsszel – nyilatkozták a cég vezetői. Október elején azonban kiderült, hogy a projekt mögött nem áll semmilyen külföldi befektető, a felvett 73 dolgozók bérét sem tudják kifizetni a társaság magyar tulajdonosai.9 Könnyen lehet, hogy azoknak a forrásoknak volt igazuk, amelyek eleve iráni befektetőket sejtettek a Sólyom mögött. Iránnak ugyanis elemi érdeke volt a nemzetközi embargó kijátszása, és az, hogy állampolgárait Budapesten keresztül tudja utaztatni Európába. 2013 őszén azonban – tulajdonképpen mindenki számára váratlanul – enyhülni kezdett az amerikai–iráni viszony, s ettől kezdve már a magyar befektetés sokkal kevésbé volt vonzó.10 Pár héten belül a cég tulajdonost váltott. A cég új tulajdonosa egy bissau-guineai–uruguayi–magyar hármas állampolgárságú üzletember lett, Welsz Tamás, akiről viszont hamarosan kiderült, hogy csalás miatt több országban is körözés alatt áll. Welsz első nyilatkozata szerint a titkos ománi befektetők helyett – rajta keresztül – titkos magyar befektetők vették meg a céget, és fél évig tudják biztosan finanszírozni a két meglévő gépet. Ezt a teóriát azonban az iparág szakemberei kétkedve fogadták. Jelek szerint Welsz feladata inkább lett volna, hogy „eltemesse” a becsődölt fantom-légitársaságot.11 Később még tovább nőtt a botrány, amikor kiderült, hogy (i) a Sólyom 26, hazai viszonylatban nagy és közepes cégtől (pl. T-System, Magyar Telekom, UPC, Invitel) egyenként félmillió forintot csalt ki azzal az ígérettel, hogy a működés beindulása után preferált beszállítók lehet;12 (ii) a fiatal és egészséges Welsz Tamás – akit ekkor már egy egészen más bűnügyben tartottak koronatanúnak13 – 2014 márciusában, rejtélyes körülmények között, egy rendőrautóban halt meg. A cég másik alapítója, Hurtyák Róbert még 2021-ben is fenn volt a NAV legnagyobb adótartozással bíró magánszemélyek listáján.14 Jogi értelemben a Sólyom Airlines még 2021 nyarán is működő cég volt, de valójában csak papíron létezett.15

 

Az észteknek ugyanez sikerült. Három és fél évvel később a Malév története megismétlődött az észt nemzeti légitársasággal. Azt követően, hogy az Európai Bizottság felszólította, hogy fizessen vissza összesen 91 M € állami támogatást, 2015. november 7-én (szombaton) csődöt jelentett az Estonian Air, és a következő naptól, vagyis vasárnaptól leállította összes járatát. Ám az észt kormány – bizonyára tanulva a Malév tapasztalataiból is – addigra már kész volt a B tervvel. Nordic Aviation Group (NAG) néven új, állami kézben lévő légitársaságot hoztak létre, amely vasárnaptól az Estonian Air legalább 8 fő célállomására máris indított járatokat. Induláskor a NAG-nak nem volt saját flottája, sem személyzete, a járatok működési feltételeit más légitársaságokkal kötött szerződések révén biztosították. És természetesen a csődbe ment cég adósságait sem vette át.

 

… és a Wizz Air-nek is. Leállásakor a Malév 22 gépből álló flottája összesen 50 városba indított járatokat. Öt évvel később, 2017-ben a lényegében magyar irányítású Wizz Air 74 gépet birtokolt, az úti célok számában pedig 2016-ban érte utol a Malévot. A cég 2017-ben 65 célállomásnál tartott, és a Malévvel ellentétben még nyereséget is termelt. A népszerű turistahelyek mellett a keleti nyitásra és a Balkánra is figyeltek: 2016 végén kaptak 4 Mrd Ft-ot a kormánytól, hogy pótolják a Malév Budapest és Podgorica, Pristina, Szarajevó, Szkopje, valamint Tirana közötti járatait.