Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon II.

Intézmények, technikák


A Fidesz másképp látja…

De térjünk vissza az 1998. évi kormányváltás pillanatához! Az Orbán-kormány által felére csökkentett kapacitástenderen nem az RWE/EVS konzorcium nyert. Ezután 1999 júliusában összeállt egy új energiapolitikai koncepció. A Gazdasági Minisztérium (GM) által jegyzett dokumentum szerint 2004-ig egyáltalán nincs szükség újabb erőműre, minthogy az országnak már 1999-ben is 5–7%-os áramtermelő feleslege volt. Ezért a GM úgy döntött, hogy érvénytelennek tekintik a Mátrai Erőmű német tulajdonosaival 1995-ben kötött megállapodást, a Tiszai Erőmű rekonstrukciójára vonatkozó még korábbi ígéretet, sőt a Bakonyi Erőmű magyar befektetőivel kötött 1997-es megállapodást is, amely az ajkai és inotai erőmű felújítására adott engedélyt. Ennek alapján tehát az ÁPV Rt. nem adott engedélyt arra, hogy az MVM az érintett társaságokkal megkösse az áramvásárlási szerződéseket. A minisztérium szerint ezzel 110–150 Mrd Ft-ot lehet megtakarítani a következő 10 év villanyszámlájából. Az érvelés szerint a bükkábrányi, az ajkai és az inotai erőmű megépítése 180 Mrd Ft veszteséget okozna az országnak – ennyivel kerülne majd többe ez az áram, mint az import. Ezzel az összeggel szemben 30–70 Mrd Ft-os kártérítés állt csupán …1

Privatizáció és államosítás Magyarországon II.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 101 6

Hivatkozás: https://mersz.hu/mihalyi-privatizacio-es-allamositas-magyarorszagon-2//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave