A meghiúsult pályázat után az ÁPV Rt. képviselői azt ígérték, hogy hetekben belül új pályázatot fognak kiírni a korábbinál rugalmasabb feltételekkel.1 Erre azonban 1996-ban nem került sor. Ennek elsősorban az volt az oka, hogy a médiatörvény hatályba lépése után és a kváziminisztériumként megalakult Országos Rádió- és Televízió Testület (ORTT) megszületésével az Antenna Hungária ügyeinek intézésébe most már – az ÁPV Rt., a KHVM mellett – az állami médialobbi is bele kíván szólni. Mi több, hónapokig élt az a privatizációs koncepció, hogy az ORTT 25%-os tulajdont szerezzen az AH-ban. Ennek a javaslatnak az árnyékában persze az eredeti koncepció, amely az AH-t második telefontársasággá kívánta volna fejleszteni, „elfelejtődött” – a politikusok szeme előtt csak a médiaháború folytatása lebegett. „Nem időszerű az Antenna Hungária privatizációja” – mondta Horn Gyula miniszterelnök egy 1996. november elején tartott sajtókonferencián. Másfelől persze az ORTT tulajdonszerzési ambíciói eleve irreálisak voltak, hiszen mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy a felügyeleti-regulátori jogokkal rendelkező hatóság nem lehet egyszersmind tulajdonosa is az általa ellenőrzött társaságnak.