Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon II.

Intézmények, technikák


Fordulat: a nagy bankokat is el kell adni!

Hosszú tanulási folyamat eredménye volt az az 1994 közepére megerősödött felismerés, hogy a bankok privatizációja során is törekedni kell a többségi részesedés értékesítésére, és nem kell félni a külföldi többségi tulajdonlástól sem. „Ahhoz, hogy mind a szakértelem, mind a felelősség, mind pedig a cselekvőképességhez szükséges technikai és tőkeellátottsági feltételek javuljanak, nem halogatható a kereskedelmi bankok privatizációja, méghozzá úgy, hogy a stabil hírnevet szerzett tőkeerős külföldi szakmai partnereket vonzzon” – olvashatjuk e felismerés óvatos megfogalmazását a Kék Szalag Bizottság (1994) jelentésében.1 Mint láttuk, korábban ezt az álláspontot szinte senki sem fogadta el. Egyfelől a bankot mindenki különleges üzemnek tekintette. Másfelől sokan úgy gondolták, hogy Magyarország számára az angolszász banki modell nem lesz megfelelő – célszerűbb lenne, ha a magyar bankok és a magyar vállalatok között német mintára szoros lenne a tulajdonosi összefonódás.2

Privatizáció és államosítás Magyarországon II.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 101 6

Hivatkozás: https://mersz.hu/mihalyi-privatizacio-es-allamositas-magyarorszagon-2//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave