Miután saját pénzügyi vállalatbirodalmat épített ki saját magának, illetve Orbán Viktornak (MKB Bank, Tőzsde, Giro, Optima Befektetési Zrt.), a jogi kiskapukat maximálisra tárva, az MNB 2014-ben 6 alapítványt is létrehozott. Ez a nagyobbrészt állampapírban, kisebb részt bankbetét formájában kihelyezett MNB-vagyon pár hónap alatt átkonvertálódott ingatlanbefektetésekre, illetve további vállalati részesedésekre. Ez nyilvánvalóan szembe ment az EU-s normákkal, s ezen belül azzal a tilalommal, hogy a központi bank közvetlenül állampapírt vásároljon a saját nyereségéből. Ez ellen nem csak az Európai Központi Bank, de az Eurostat is tiltakozott – látszólag eredménytelenül. Technikai értelemben a vásárlások az MNB a 2015-ben kimutatott, 520 Mrd Ft-os számviteli nyereség terhére történtek. Az alapítványoknak juttatott vagyon az alapításkor 259,6 Mrd Ft forint volt, valamint 6,8 Mrd Ft értékű ingatlan. Egy évvel később a Pallas Athéné Alapítványok körébe tartozó 6 alapítvány és az általuk alapított gazdasági társaságok összességében 157,63 Mrd Ft-ot magyar állampapírban, 20,68 Mrd Ft-ot bankbetétben, 73,12 Mrd Ft-ot (újonnan vásárolt) ingatlanban tartottak, 16,9 Mrd Ft-ot pedig vállalati kötvényekbe fektettek be. 2021-ben az Optima Befektetési Zrt. – végső soron a kínai államtól, ismeretlen áron – megvásárolta Budapesti Metropolitan Egyetemet (METU) is,1 majd pedig az egyetem többségi hányadát értékesítette a kínai Eximbank által alapított CEE Equity Fundnak.