MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Privatizáció és államosítás Magyarországon II.
Intézmények, technikák
Az egyetemek kváziprivatizációja, 2019–2023
„Az állam nem engedheti át, ami nem az övé, és nem mondhat le arról, ami kizárólagosan őt illeti.”1
Tartalomjegyzék
- PRIVATIZÁCIÓ ÉS ÁLLAMOSÍTÁS MAGYARORSZÁGON II. • Régmúlt, közelmúlt, jelen idő
- Impresszum
- II. Intézmények, technikák
- 4. Az állam privatizációs és vagyonkezelő intézményei
- 4.1. Kell egy szervezet!
- 4.2. A kezdet kezdete
- 4.2.1. Az ÁVÜ megalakulásának körülményei
- 4.2.2. Az ÁVÜ döntési mechanizmusa, szervezeti felépítése
- 4.2.3. Az ÁVÜ által kezdeményezett privatizációs programok
- 4.2.3.1. Az Első Privatizációs Program
- 4.2.3.2. A Második Privatizációs Program
- 4.2.3.3. A belvárosi irodaház program
- 4.2.3.4. A külkereskedelmi vállalatok átalakítása
- 4.2.3.5. Kastélyprogramok, 1993–2023
- 4.2.3.6. A sportpálya-program
- 4.2.3.7. Az ÁVÜ-re rákényszerített ágazati minisztériumi programok
- 4.2.3.1. Az Első Privatizációs Program
- 4.2.4. Az ÁVÜ döntési mechanizmusai
- 4.2.5. Az ÁVÜ igazgatótanácsának működése
- 4.2.6. 1992: változik a szélirány
- 4.2.1. Az ÁVÜ megalakulásának körülményei
- 4.3. Két szervezet egymás mellett
- 4.4. A privatizációs törvény születése és az ÁPV Rt. felállítása
- 4.5. Az ÁPV Rt. működése
- 4.6. A vagyonkezelő intézmények alvállalkozásai
- 4.7. A kincstárivagyon-kezelő szervezet(ek)
- 4.8. A vagyontörvény és az MNV Zrt. megalapítása
- 4.8.1. Minisztériumi háttérintézmény – társasági formában
- 4.8.2. A vagyon mégsem került egy kézbe
- 4.8.3. Visszavont kísérletek a privatizáció felgyorsítására
- 4.8.4. Egyre bonyolultabb, egyre átláthatatlanabb szervezet
- 4.8.5. A vagyontörvény első három évének tanulságai
- 4.8.6. A 2. Orbán-kormány újra szétszedte az MNV Zrt.-t
- 4.8.1. Minisztériumi háttérintézmény – társasági formában
- 4.9. A 2012-es Alaptörvény és következményei
- 4.10. FÜGGELÉK: Nemzetközi kitekintés
- 4.11. FÜGGELÉK: Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a kastélytörvényt
- 4.1. Kell egy szervezet!
- 5. Kvázitulajdonosok megjelenése
- 5.1. Privatizáció verseny és Pénz nélkül
- 5.2. A települési önkormányzatok
- 5.3. A társadalombiztosítási önkormányzatok
- 5.4. Alkalmazotti tulajdonszerzés
- 5.5. A mezőgazdasági termelők tulajdonszerzése az élelmiszeriparban
- 5.6. Kiszervezések alapítványi formában 2014-től
- 5.1. Privatizáció verseny és Pénz nélkül
- 6. A legértékesebb cégek eladása külföldi befektetők részére
- 6.1. A „kemény mag” privatizációja
- 6.1.1. A tortaszeletelés analógiája
- 6.1.2. Pénzügyi vagy szakmai befektetőkre építsük a privatizációs stratégiát?
- 6.1.3. Többségi vagy kisebbségi csomagot adjon el a magyar állam?
- 6.1.4. Az aranyrészvénytől a lex Molig
- 6.1.5. Egyben vagy külön értékesítsük a „kemény mag” vállalatait?
- 6.1.6. Az állami tulajdon felhígulása privatizáció előtt
- 6.1.7. Eladás és/vagy tőkeemelés?
- 6.1.8. Milyen szerepet kapjanak a minisztériumok a privatizációban?
- 6.1.9. Nyílt vagy zárt, egy- vagy többfordulós pályázat?
- 6.1.10. Vezetőváltás privatizáció közben
- 6.1.11. Az állami tulajdonban maradt nagy cégek csúcsvezetői
- 6.1.12. Mire fordítsuk a privatizációs bevételeket?
- 6.1.13. Blue chip-részvények elzálogosítása
- 6.1.14. Suchman Tamás szerepe
- 6.1.15. FÜGGELÉK: Kína és Oroszország külön útja
- 6.2. A szabályozási környezet megteremtése
- 6.2.1. Privatizáció és reguláció
- 6.2.2. Az ún. természetes monopóliumokról
- 6.2.3. A vertikálisan integrált rendszerek szétválasztása
- 6.2.4. A vezetékes szolgáltatások sajátosságai
- 6.2.5. A vasút mint elméleti közgazdasági probléma
- 6.2.6. A tulajdonosi jogosítványok megoszlása az állam és az önkormányzatok között
- 6.2.7. Az Európai Unió és a piacok liberalizációja
- 6.2.8. A független szabályozó szervezetek összeolvasztása 2021-ben
- 6.2.9. Koncesszió és a profitok szabályozása
- 6.2.10. A villamosenergia-ipar hosszú távú megállapodásai
- 6.2.11. Árszabályozás és liberalizáció az oligopolisztikus piacokon, 1990–2010
- 6.2.12. Választások előtt nem emelkednek az árak
- 6.2.13. Rezsicsökkentési kampány, 2010–2023
- 6.2.14. A pénzügyi piacok liberalizációja
- 6.2.15. Mi lett a szerencsejáték-üzlet monopolhelyzetével?
- 6.2.16. A lakossági hulladékszállítás szabályozása 2013–2023
- 6.2.17. A termőföld-tulajdonszerzés alkotmányellenes korlátozása 1994–2024 között
- 6.2.1. Privatizáció és reguláció
- 6.3. A légi közlekedés privatizációja
- 6.3.1. A történet eleje és vége
- 6.3.2. A Malév kétszeri eladása és kétszeri visszaállamosítása
- 6.3.2.1. A Malév tőkeemeléses eladása
- 6.3.2.2. Válás magyar módra
- 6.3.2.3. Jönnek az angolok?
- 6.3.2.4. Négy évig senkinek sem kellett ….
- 6.3.2.5. Kínai, orosz vagy magyar vevő jön?
- 6.3.2.6. Orosz befektető magyar strómanon keresztül
- 6.3.2.7. A Fidesz strómanját Demjánnak hívták
- 6.3.2.8. A Malév csődje speciális szabályok szerint
- 6.3.2.1. A Malév tőkeemeléses eladása
- 6.3.3. A Budapest Airport eladása – 75 éves vagyonkezelési szerződés keretében
- 6.3.4. A Malév csődjét a repülőtér meglepően könnyen túlélte
- 6.3.5. A Covid-válság után ismét támad a kormány
- 6.3.1. A történet eleje és vége
- 6.4. A Matáv privatizációja három szakaszban
- 6.5. A villamosenergia-ipar privatizációja
- 6.5.1. Mérleg: áttörés és visszarendeződés
- 6.5.2. MVM – egykor az ország legnagyobb társasága
- 6.5.3. A kétszintű társasági rendszer problémái
- 6.5.4. A privatizáció első kísérlete
- 6.5.5. Sikeres privatizáció 1995-ben
- 6.5.6. Lassú víz partot mos …
- 6.5.7. Robbannak az aknák
- 6.5.8. Szabálytalan alku a szakszervezetekkel
- 6.5.9. Titkos megállapodások a befektetőkkel
- 6.5.10. A Fidesz másképp látja…
- 6.5.11. Liberalizáció magyar módra
- 6.5.12. Küszködés a Vértesi Erőművel
- 6.5.13. A menedzsment visszavág
- 6.5.14. Kocsis-korszak az MVM-ben
- 6.5.15. Teljesen átrendeződnek a nyugat-európai piacok
- 6.5.16. Paks 2 – nem kellett volna még dönteni róla
- 6.5.17. A Fidesz mindent visszacsinált
- 6.5.1. Mérleg: áttörés és visszarendeződés
- 6.6. A regionális gázszolgáltatók privatizációja
- 6.7. A Mol eladása – vegye bárki, csak ne az oroszok
- 6.7.1. Bevezetés
- 6.7.2. Egy integrált nemzeti vállalat
- 6.7.3. Átalakulás – vagyonértékelés nélkül
- 6.7.4. Részvényosztogatás – koncepció nélkül
- 6.7.5. Lenyeljen-e mindent a Mol?
- 6.7.6. A privatizációs koncepció változása
- 6.7.7. Másodszorra jobban ment
- 6.7.8. A tőzsdei értékesítés harmadik üteme
- 6.7.9. A gázár-vita és az ÖMV első lopakodó hadművelete
- 6.7.10. Egymilliárd dolláros regionális expanzió
- 6.7.11. Liberalizáció
- 6.7.12. A gázüzletág értékesítése és a negyedik tőzsdei menet
- 6.7.13. A Mol saját magát veszi…
- 6.7.14. Az ÖMV utolsó rohama
- 6.7.15. Mégis orosz kézbe kerül a cég?
- 6.7.16. Mennyit is kaptunk a Molért?
- 6.7.17. Az állam eldugta a maradék Mol-részvényeket
- 6.7.1. Bevezetés
- 6.8. Antenna Hungária: privatizáció a médiaháború fogságában
- 6.8.1. Bevezetés
- 6.8.2. Mit kínáltunk eladásra?
- 6.8.3. Sorozatos vezetési válság
- 6.8.4. Az első privatizációs stratégia
- 6.8.5. A pályázat
- 6.8.6. A privatizáció nem aktuális?
- 6.8.7. Próbálkozások a tőzsdén
- 6.8.8. Tíz év után végre siker
- 6.8.9. Mégis a franciák nyertek
- 6.8.10. A franciák visszaadták
- 6.8.11. Újra magánkézben az AH
- 6.8.1. Bevezetés
- 6.9. Privatizáció a biztosítási és a bankszektorban
- 6.9.1. Úttörő szerepben
- 6.9.2. A két nagy biztosító diszkrét privatizációja, 1986–1990
- 6.9.3. A külföldi tőke első megjelenése a bankszektorban
- 6.9.4. Privatizáció helyett konszolidáció, 1991–1994
- 6.9.5. Fordulat: a nagy bankokat is el kell adni!
- 6.9.6. Bankprivatizáció pályázat nélkül – az MKB esete
- 6.9.7. Az OTP és Csányi Sándor siker örténete
- 6.9.8. A Budapest Bank kínkeserves eladása
- 6.9.9. Gyors siker: az MHB privatizációja
- 6.9.10. Végre verseny: a Takarékbank, a K&H Bank és a Mezőbank privatizációja
- 6.9.11. A kis és közepes méretű bankok megszűnése
- 6.9.12. FHB – a fölösleges állami bank, 1997–2018
- 6.9.13. A Postabank és Princz Gábor kudarca
- 6.9.14. Az MNB-bankok privatizációja, 1993–2001
- 6.9.15. Tanulságok
- 6.9.16. FÜGGELÉK: A magyar banki és biztosítási szektor áttekintő adatbázisa, 1975 – 2015
- 6.9.1. Úttörő szerepben
- 6.10. Kit érdekel a víz és a szennyvíz?
- 6.11. A vasút privatizációjának kezdetei
- 6.11.1. MÁV: A 156 éves óriásvállalat
- 6.11.2. Működhet-e nyereségesen a MÁV?
- 6.11.3. A vasút szerepe a gazdasági növekedésben
- 6.11.4. Ami a tisztánlátást zavarja...
- 6.11.5. Két lehetséges stratégia
- 6.11.6. A MÁV Cargo privatizációja
- 6.11.7. Merre tovább?
- 6.11.8. A MÁV megkapta a Volán-vállalatokat, 2021
- 6.11.1. MÁV: A 156 éves óriásvállalat
- 6.12. A gyógyszeripar privatizációja
- 6.12.1. Bevezetés
- 6.12.2. Chinoin – „igen” az első kérőnek
- 6.12.3. Human – először kanadai kézbe
- 6.12.4. Richter – önállóan és egyedül
- 6.12.5. Egis – kanyargós út a szakmai befektetőhöz
- 6.12.6. Biogal – nem ők döntöttek
- 6.12.7. Alkaloida – ötödszörre sikerült
- 6.12.8. Reanal – végül magyar kézbe került
- 6.12.9. Összegzés
- 6.12.1. Bevezetés
- 6.13. A MAHART szétesése és eltűnése
- 6.13.1. A magyar hajózás története a II. világháború után
- 6.13.2. Holdingstruktúra a vagyonfelélés szolgálatában
- 6.13.2.1. A belföldi folyami személy- és áruszállítás privatizációja
- 6.13.2.2. A tengerhajózás felszámolása
- 6.13.2.3. A balatoni hajók ingyenes és törvénytelen átadása az önkormányzatoknak
- 6.13.2.4. Mi lett az ingatlanpiaci cégekkel?
- 6.13.2.5. Az Interlightert nem sikerült eladni
- 6.13.2.6. A kiüresített holding megszűnése
- 6.13.2.7. Az MNV Zrt. lemondott az állami tulajdonú hajózási cégekről
- 6.13.2.1. A belföldi folyami személy- és áruszállítás privatizációja
- 6.13.1. A magyar hajózás története a II. világháború után
- 6.14. A Posta állami tulajdonban maradt
- 6.15. A Volánt lenyelte a MÁV
- 6.16. FÜGGELÉK: A Magyar Köztársaság kormányának privatizációs stratégiája, 1994–1998
- 6.16.1. Bevezetés
- 6.16.2. Az új privatizációs törvény alapelvei
- 6.16.3. Az új privatizációs szervezet
- 6.16.4. Döntési mechanizmusok és privatizációs technikák
- 6.16.5. A kárpótlás folytatása és lezárása
- 6.16.6. A társadalombiztosítási önkormányzatoknak történő vagyonátadás alapelvei
- 6.16.7. Privatizációs készpénzbevételek, 1994–1997
- 6.16.1. Bevezetés
- 6.17. FÜGGELÉK: Egy jól informált politikai szereplő vallomása az 1994–95-ös időszakról
- 6.1. A „kemény mag” privatizációja
- 7. Az állami vagyonkezelő szervezetek altársaságai és ingatlanvagyona
- 7.1. Mire jók az altársaságok?
- 7.2. Magyar Fejlesztési Bank
- 7.3. Reorg-csoport, a „rossz bank”
- 7.4. Az állami vagyonkezelők által létrehozott vegyes, társasági alapok
- 7.5. Az ingatlanvagyon sorsa
- 7.5.1. Miként jött létre túlkínálat az ingatlanpiacon?
- 7.5.2. Hajógyári Sziget Vagyonkezelő Kft. – a türelem sem terem rózsát
- 7.5.3. Belvárosi Irodaház Kft. – 12 évig állami tulajdonban
- 7.5.4. Hová lett a Prudent-Invest?
- 7.5.5. BIF – egy tőzsdei cég
- 7.5.6. Váltó-4 (Libra Rt.) – amit lehetett, kiszivattyúztak belőle
- 7.5.7. Árpád Ingatlanhasznosító Kft. – diszkréten eladva
- 7.5.8. Kisrókus 2000 Ingatlanhasznosító Kft. – megkerülni a közbeszerzést
- 7.5.1. Miként jött létre túlkínálat az ingatlanpiacon?
- 7.6. Az állami vagyonkezelők termőföld- és erdővagyona
- 7.1. Mire jók az altársaságok?
- BIBLIOGRÁFIA
- 4. Az állam privatizációs és vagyonkezelő intézményei
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2025
ISBN: 978 963 664 101 6
Hivatkozás: https://mersz.hu/mihalyi-privatizacio-es-allamositas-magyarorszagon-2//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
