MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Privatizáció és államosítás Magyarországon I.
Bevezetés
1.2.4. táblázat. A privatizációs viták főszereplői az 1989–90 körüli időszakban
|
Név
|
Születési év
(életkor 1989-ben)
|
Egyetemi tanulmányok
|
Munkahely 1989-ben
|
A Fordulat és reform egyik fő szerzője
|
Részvétel a Híd-csoportban
|
Részvétel az Ellenzéki Kerekasztal tulajdonreform-bizottságának tárgyalásain
|
Fontosabb állami és politikai funkciók 1990–2005 között
|
Szerepvállalás a privatizáció irányításában 1990–2004 között
|
Tisztségek gazdasági társaságokban 1990–2004 között
|
Eredeti képzettség
|
Tudományos fokozat
|
Munkahely 2009 végén
|
|
Antal László
|
1943
(46)
|
MKKE
|
Minisztertanács gazdaságpolitikai titkárság vezetője, miniszterhelyettes
|
+
|
|
|
SZDSZ országgyűlési képviselőjelöltje (1994, 1998)
|
|
|
közgazdász
|
kandidátus (1985)
|
Elhunyt 2008-ban.
|
|
Asztalos László
|
1953
(36)
|
MKKE
|
MKKE Biztosításkutató Csoport tudományos főmunkatárs
|
|
|
|
Hazafias Választási Koalíció elnöke (1989–90); Állami Biztosításfelügyelet elnöke (1992–2000), PSZÁF Felügyeleti Tanács tagja (2004– )
|
|
MKB igazgatósági tag, Atlasz Biztosító FB-elnök
|
közgazdász
|
kandidátus (1990)
|
PSZÁF Felügyeleti Tanács tag
|
|
Auth Henrik
|
1951
(38)
|
MKKE
|
Ipari Minisztérium, miniszter-elyettes
|
|
|
MSZMP
|
|
|
Samuel Montagu (igazgató), MHB, ABN-Amro, Postabank vezérigazgató, Magyar Posta Raiffeisen Értékpapír Rt. igazgatósági tag
|
bankár
|
|
OTP újvidéki (Jugoszlávia) leányvállalatának igazgatója
|
|
Bauer
Tamás*
|
1946
(43)
|
MKKE
|
Frankfurti Egyetem; MTA Közgazdaságtudományi Intézet
|
|
+
|
|
SZDSZ országgyűlési képviselő (1994–2002)
|
|
|
közgazdász
|
kandidátus (l984)
|
Frankfurti Egyetem; MTA Közgazdaságtudományi Intézet
|
|
Bod Péter Ákos
|
1951
(38)
|
MKKE
|
Országos Tervhivatal Tervgazdasági Intézete osztályvezető
|
|
|
MDF
|
Ipari és Kereskedelmi miniszter (1990–91); MNB- elnök (1991–94); MDF tag (1989–96); MDNP- tag (1996–2001)
|
|
Magyar Fejlesztési Bank elnök (1998–1999), Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. ig- tag,
|
közgazdász
|
habilitált (1998)
|
BKÁE Gazdaságpolitikai Tanszék
|
|
Bokros Lajos
|
1954
(35)
|
MKKE
|
MNB tőkepiaci főosztályvezető, ügyvezető igazgató
|
|
|
|
MSZP országgyűlési képviselő (1990); Pénzügyminiszter (1995–96)
|
ÁVÜ IT-tag (1990–91)
|
BÉT elnöke (1990–95); Budapest Bank elnök-vezérigazgató, Raiffeisen Értékpapír Rt. igazgatósági tag
|
közgazdász
|
kandidátus (l987)
|
EU parlamenti képviselő (MDF)
|
|
Csillag István
|
1951
(38)
|
ELTE JTK
|
PM Pénzügykutatási Intézet
|
+
|
|
|
SZDSZ gazdasági és közlekedési minisztere (2002–2004)
|
|
Zwack Rt. FB-tag
|
jogász, közgazdász
|
kandidátus (1986)
|
Eximbank Rt. elnök
|
|
Diczházi Bertalan
|
1957
(32)
|
BME
|
Árhivatal
|
|
|
|
Miniszterelnöki Hivatal gazdaságpolitikai osztály vezetője
|
Privatizációs kormánybiztos titkárságának vezetője (1990–91); ÁVÜ IT-tag (1990–95); ÁPV Rt. ig- tag (1998–2002)
|
TVK, MVM igazgatósági tag
|
vegyész
|
vegyészmérnök, közgazdász
|
Elhunyt 2002-ben.
|
|
Kolosi Tamás
|
1946
(43)
|
ELTE BTK
|
Láng-csoport, vállalkozások tulajdonosa
|
|
|
|
Miniszterelnök gazdasági tanácsadó testületének tagja (1999–2002)
|
|
|
szociológus
|
MTA doktora (1985)
|
Líra és Lant Rt. tulajdonos és elnök
|
|
Kopátsy Sándor
|
1922
(67)
|
BME
|
Pénzügykutató Rt.
|
|
+
|
|
MSZOSZ Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat képviselője (1993–97)
|
Privatizációs kormánybizottság tagja (1990); SZDSZ jelöltjeként az ÁVÜ IT tagja(1990–91); Tulajdon Alapítvány Privatizációs Kutatóintézet elnök
|
MKB igazgatósági tag, TVK FB-tag
|
közgazdász
|
|
nyugdíjas
|
|
Kornai János
|
1928
(61)
|
|
MTA Közgazdaságtudományi Intézet osztályvezető
|
|
|
|
MNB Jegybanktanács tagja (1995–2001);
|
|
|
közgazdász
|
MTA-tag (1982)
|
Collegium Budapest
|
|
Kotz László
|
1928
(61)
|
ELTE JTK
|
Országos Tervhivatal főtanácsos
|
|
|
elnök (Magyar Néppárt képviselőjeként)
|
|
|
1990-1993 ÁÉB Bank FB-elnöke
|
|
|
nyugdíjas
|
|
Krasznai Zoltán
|
1950
(39)
|
DATE
|
Konjunktúra- és Piackutató Intézet
|
|
|
|
MDF Szabadelvű Kör alapító tag, diplomáciai attasé
|
ÁV Rt. kutatásért felelős ügyvezető igazgató 1994/95
|
|
közgazdász
|
|
főiskolai oktató
|
|
Krokos János
|
1945
(44)
|
|
Ipari Minisztérium
|
|
|
|
|
|
Budapest Holding alapító vezérigazgató, Kossuth Holding vagyonkezelő Rt. vezérigazgató
|
közgazdász, vegyészmérnök
|
|
Pilwaxton Rt.
|
|
Lengyel László
|
1950
(39)
|
ELTE JTK
|
Pénzügykutató Rt. tudományos igazgató
|
+
|
+
|
|
|
|
Kereskedelmi Bank igazgatósági alelnök, TVK Rt. ig-tag.
|
közgazdász, politológus
|
kandidátus (1985)
|
Pénzügykutató Rt. elnök
|
|
Liska Tibor
|
1925
(64)
|
Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem
|
MKKE Vállalatgazdaságtan Tanszék
|
|
|
|
|
|
|
közgazdász
|
MTA doktora (1992)
|
Elhunyt 1994-ben.
|
|
Matolcsy György
|
1955
(34)
|
MKKE
|
Pénzügykutató Rt. főmunkatárs
|
+
|
+
|
|
Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkár (1990); EBRD munkatársa (1991–95); Fidesz gazdasági minisztere (2002)
|
Privatizációs kormánybizottság elnöke (1990); Tulajdon Alapítvány Privatizációs Kutatóintézet igazgatója
|
|
közgazdász
|
|
Magyar Gazdaságfejlesztési Intézet igazgató, Polgári Magyarországért Alapítvány Kuratóriumi elnök
|
|
Sárközy Tamás
|
1940
(49)
|
ELTE JTK
|
igazságügyminiszter-helyettes
|
|
|
|
kormánybiztos (2004)
|
Az 1995. évi privatizációs törvény kidolgozása
|
Kopint–Datorg igazgatósági elnök
|
jogász
|
MTA doktora (1978)
|
MTA Állam- és Jogtudományi Intézet
|
|
Síklaky István
|
1927
(62)
|
MKKE
|
szabadfoglalkozású gazdasági tanácsadó, Mentor Kisszövetkezet munkatársa
|
|
|
|
Budapest XIII. kerület polgármestere (1990–91)
|
|
|
közgazdász
|
|
Elhunyt 2005-ben.
|
|
Soós Károly Attila*
|
1944
(45)
|
MKKE
|
MTA Közgazdaságtudományi Intézet
|
|
+
|
|
Ipari és Kereskedelmi Minisztérium politikai államtitkára (1994–96); EBRD ügyvezető igazgató (1998–2000); SZDSZ országgyűlési képviselő (1990–97)
|
|
|
közgazdász
|
kandidátus (1992)
|
MTA Közgazdaságtudományi Intézet
|
|
Szalai Erzsébet
|
1948
(41)
|
MKKE
|
Pénzügykutató Rt., MTA Közgazdaságtudományi Egyeteme
|
|
|
Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája
|
|
|
|
szociológus
|
MTA doktora (1998)
|
MTA Politikai Tudományok Intézete
|
|
Tardos Márton*
|
1928
(61)
|
József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Tervintézet (Leningrád)
|
Pénzügykutató Rt. elnök-vezérigazgató
|
|
+
|
SZDSZ
|
SZDSZ országgyűlési képviselő (1990–2002)
|
Országgyűlés gazdasági bizottsága privatizációs albizottsága elnök (1993–94)
|
BÉT FB-tag, MNB FB-tag
|
közgazdász
|
|
Elhunyt 2006-ban.
|
|
Voszka Éva
|
1953
(36)
|
MKKE, ELTE BTK
|
Pénzügykutató Rt. főmunkatárs
|
|
|
|
Köztársasági Elnök Hivatalának gazdasági tanácsadója (1990–95)
|
|
BKV (igazgatósági tag), MVM (igazgatósági tag)
|
közgazdász
|
MTA doktora (2005)
|
Pénzügykutató Rt.
|
Tartalomjegyzék
- PRIVATIZÁCIÓ ÉS ÁLLAMOSÍTÁS MAGYARORSZÁGON I.
- Impresszum
- Előszó
- BEVEZETÉS
- Privatizáció és rendszerváltás
- Nemzetközi kitekintés
- 1978–2008: A Friedman-korszak
- Globalizáció, liberalizáció, dereguláció
- Vállalatból társaság
- Egyedi értékesítés
- Kombinált értékesítési formák
- A Treuhand-modell
- Likvidáció
- Bennfentes privatizáció
- Tömeges privatizáció
- Privatizációs ígéretek a 21. század elején a költségvetési hiányok betömködésére
- A magyar modell
- 1978–2008: A Friedman-korszak
- Módszer és nézőpont
- A témakör hazai szakirodalma
- A nemzetközi szakirodalom
- A populista narratíva
- A könyv felépítése
- Szerkesztési elvek, források
- Kulcsfogalmak, intézmények, definíciók
- Köszönetnyilvánítások
- Privatizáció és rendszerváltás
- 1. rész. Fejezetek az állami és a magántulajdon konfliktusainak történetéből az Árpád-kortól 1989-ig
- 1. Az állami és a magántulajdon konfliktusainak történetéből az Árpád-kortól 1989-ig
- 1.1. Bevezetés
- 1.1.1. A királyok és a nagybirtokos elit rivalizálása
- 1.1.2. A tatárjárás következményei
- 1.1.3. A földbirtokok újraosztása a török hódoltság után
- 1.1.4. Hitbizományosok kasztja
- 1.1.5. A kunok és a jászok kiváltságai
- 1.1.6. A tanyavilág kialakulása
- 1.1.7. Mária Terézia és II. József állami kezelésbe veszi a szerzetesrendek vagyonát, 1771–1790
- 1.1.8. Az ősiség eltörlése és a jobbágyok földhöz juttatása 1848-ban
- 1.1.9. Betyárok kora
- 1.1.10. A modern infrastruktúra államosítása, 1722–1932
- 1.1.11. A temetők közhasználata
- 1.1.12. Az állami vasút állami vasgyártást, a vasgyártás szénbányát igényelt, 1870–1945
- 1.1.13. Az iskolák államosítása, 1868–1910
- 1.1.14. Kivándorlás és földvásárlások
- 1.1.15. A történeti Magyarország összeomlása, 1914–1922
- 1.1.15.1. Az arisztokraták három kasztja
- 1.1.15.2. Ideiglenesség és anarchia mindenben és mindenütt
- 1.1.15.3. A gazdaság militarizálása az I. világháború idején
- 1.1.15.4. Tizenhat kérészéletű bábállam a történelmi Magyarország területén, 1918–1922
- 1.1.15.5. A Károlyi-korszak intézkedései
- 1.1.15.6. Táncsics Mihály és a Tanácsköztársaság szelleme
- 1.1.15.7. A bukás után: mindent vissza
- 1.1.15.1. Az arisztokraták három kasztja
- 1.1.16. Reformok és vagyonelkobzások a Horthy-korszakban
- 1.1.16.1. A Habsburg-család vagyonának zár alá vétele
- 1.1.16.2. Lex Károlyi
- 1.1.16.3. A családi birtok jogi intézménye
- 1.1.16.4. Vagyonváltsági törvények
- 1.1.16.5. Népszövetségi kölcsönök és a külföldi tőke szerepe
- 1.1.16.6. Földjuttatás a Vitézi Rend tagjainak
- 1.1.16.7. Kárpótlás Trianonért: az optánsperek
- 1.1.16.8. Trianon és az állam benyomulása a sport területére
- 1.1.16.9. A Nagyatádi-féle földreform
- 1.1.16.10. Gömbös- és Teleki-földreform tervei
- 1.1.16.11. A gazdaság militarizálása a német háborús nagytérgazdaságban, 1938–1945
- 1.1.16.12. A média egy részének államosítása
- 1.1.16.13. A zsidóság jogfosztása és vagyonának elvétele, 1848–1956
- 1.1.16.14. Tervek a „hárommillió koldus” országának átalakítására
- 1.1.16.1. A Habsburg-család vagyonának zár alá vétele
- 1.1.17. A szocialista tulajdon fokozatos kiépülése 1945-től
- 1.1.17.1. Totális elitváltás
- 1.1.17.2. Az első pártprogramok
- 1.1.17.3. Az 1945. évi földosztás
- 1.1.17.4. A német ajkú kisebbség (svábok) jogfosztása, 1944–1950
- 1.1.17.5. A szlovákok kitelepítése, 1946-–1949
- 1.1.17.6 Politikai konszenzus a nagyvállalatok államosítása ügyében
- 1.1.17.7. Magyar–szovjet közös vállalatok alakítása
- 1.1.17.8. Elhagyott Javak Kormánybiztossága – az első állami vagyonkezelő
- 1.1.17.9. A pénzintézetek államosítása
- 1.1.17.10. A „fordulat évéhez” vezető út
- 1.1.17.11. Az ún. szabotázsperek
- 1.1.17.12. A szövetkezeti mozgalom felszámolása 1947-től
- 1.1.17.13. A kisipar és a kiskereskedelem államosítása 1949-től
- 1.1.17.14. Az államosított iparvállalatok átalakítása (ágazati példák 1948–1989)
- 1.1.17.15. A mezőgazdaság szocializálásnak első kísérlete, 1948–1953
- 1.1.17.16. A lakásvagyon részleges államosítása 1945 és 1953 között
- 1.1.17.17. A társadalombiztosítás, az oktatás, az egyházi intézmények, a kultúra és a tudomány államosítása
- 1.1.17.18. Akik túlélték, nem felejtettek
- 1.1.17.1. Totális elitváltás
- 1.1.18. Nagy Imre miniszterelnöksége és a kádári konszolidáció, 1953–1962
- 1.1.19. Magánvagyonok halmozódnak, 1953–1989
- 1.1.1. A királyok és a nagybirtokos elit rivalizálása
- 1.2. A posztszocialista privatizáció szellemi előkészítése, 1957–1989
- Bevezetés
- 1.2.1. Az állami vállalat – egy hamis önkép lebomlása
- 1.2.2. Reformok nagy és kis lépésekben
- 1.2.3. Ami megoldódott, és ami nem…
- 1.2.4. A gazdasági bajok közkézen forgó magyarázatai
- 1.2.5. Javaslatok a piaci szocializmus tulajdonmodelljének kialakítására
- 1.2.6. A versengő reformjavaslatok kioltották egymást
- 1.2.7. Szabad a vásár: 1987–1989
- 1.2.8. FÜGGELÉK: Nemzetközi kitekintés
- 1.2.9. A Lear király-effektus
- 1.2.10. Forrásjegyzetek
- Bevezetés
- 1.3. A magyar privatizáció alapmodellje, 1989–2010
- 1.3.1. A háromszereplős modell
- 1.3.1.1. A totalitárius vezető hatalma
- 1.3.1.2. Minden az arányokon múlik
- 1.3.1.3. Folyó kiadások és beruházási döntések
- 1.3.1.4. Jó és rossz vállalatok egymás mellett
- 1.3.1.5. Minden egy tömbből faragva
- 1.3.1.6. A három szereplő között nem volt kínai fal
- 1.3.1.7. A pártállam bizonyos értelemben jó tulajdonos volt
- 1.3.1.1. A totalitárius vezető hatalma
- 1.3.2. Az állami vállalat és a társasági modell összevetése
- 1.3.3. Mégsem kell mindent privatizálni?
- 1.3.4. Deindusztrializáció = munkahelyrombolás
- 1.3.5. Javultak a racionális gazdálkodás peremfeltételei
- 1.3.6. A „kemény mag” és ami azon kívül volt
- 1.3.7. Az állami irányítás eróziója
- 1.3.8. Nyitó leltár: A privatizálható vállalati vagyon értéke 1989/90-ben
- 1.3.9. A lakásvagyon privatizációja és a tőke mobilizálása
- 1.3.10. A dolgok a helyükre kerülnek
- 1.3.11. A könyv szerinti érték védelmében
- 1.3.12. A privatizációs bevételek előrejelzése
- 1.3.13. FÜGGELÉK: Sabaria Cipőgyár – egy tipikus történet
- 1.3.14. Forrásjegyzetek
- 1.3.1. A háromszereplős modell
- 1.1. Bevezetés
- 2. A kárpótlás
- 2.1. Bevezetés
- 2.2. Reprivatizáció, jóvátétel, kárpótlás a 90-es években
- 2.2.1. Definíciós bizonytalanságok
- 2.2.2. Kicselezett kisgazdák
- 2.2.3. Nemzetközi vonatkozások
- 2.2.4. A kárpótlási törvények születése
- 2.2.5. A holokauszt áldozatainak kárpótlása
- 2.2.6. … és mi lesz az arisztokratákkal?
- 2.2.7. Gerbeaud, Zwack és még néhány kivétel, melyek csak erősítették a szabályt
- 2.2.8. ... és mi lesz a műkincsekkel?
- 2.2.9. Mi legyen az Akadémia vagyonával?
- 2.2.1. Definíciós bizonytalanságok
- 2.3. Vita a várható következményekről 1990–91-ben
- 2.4. A települési önkormányzatok és az egyházak javára történő restitúció
- 2.5. A kárpótlási jegy pályája a kibocsátástól a megsemmisítésig
- 2.5.1. A kárpótlási jegy mint különleges értékpapír
- 2.5.2. A kárpótlási jegyet terhelő adókötelezettség
- 2.5.3. A kárpótlási jegy és a tőzsde
- 2.5.4. Falun nem lehetett visszafelé forgatni a történelem kerekét
- 2.5.5. A kárpótlási jegy felhasználása életjáradék szerzésére
- 2.5.6. A kárpótlási jegy felhasználása lakásingatlan szerzésére
- 2.5.7. A kárpótlási jegy–részvény csere intézménye
- 2.5.1. A kárpótlási jegy mint különleges értékpapír
- 2.6. A kárpótlási jegy felhasználása a „valódi” privatizációban
- 2.6.1. A kárpótlási jegy valódi értékének meghatározása
- 2.6.2. A Győrtej esete
- 2.6.3. A Matáv-sztori
- 2.6.4. A külföldi befektetők kezelése
- 2.6.5. Strómanok megjelenése
- 2.6.6. Kedvezmények halmozása
- 2.6.7. A kárpótlásijegy-hasznosító magántársaságok
- 2.6.8. Kísérletek a kárpótlási jegy tömeges felszívására
- 2.6.9. A Forrás Rt. botrányos tranzakciója, ami felett elsiklott a közvélemény
- 2.6.1. A kárpótlási jegy valódi értékének meghatározása
- 2.7. Történelmi lóvátétel?
- 2.8. FÜGGELÉK: A Központi Kárrendezési Iroda statisztikái (a 2007. október 29-i állapot szerint)
- 2.9. FÜGGELÉK: Nemzetközi kitekintés
- 2.9.1. A restitúció mint fő rendező elv
- 2.9.2. Akik jogosultak voltak vagy lettek volna személyi kárpótlásra
- 2.9.3. Csehszlovákia
- 2.9.4. Románia
- 2.9.5. Lengyelország
- 2.9.6. Szerbia
- 2.9.7. A Szovjetunió utódállamai
- 2.9.8. Föld, föld, föld…
- 2.9.9. „Mi” és „ők”
- 2.9.10. Államközi szerződések
- 2.9.11. Jegyek, vócserek
- 2.9.12. Mi lett az arisztokratákkal?
- 2.9.13. Az egyházak ügye
- 2.9.1. A restitúció mint fő rendező elv
- 3. A posztszocialista privatizáció joga és technikái
- 3.1. Amiben sosem volt konszenzus
- 3.2. 1988–1989: A Gt. és az átalakulási törvény
- 3.3. A második hullám (ÁVÜ- és ÁV Rt.-törvény)
- 3.4. 1995: A privatizációs törvény
- 3.5. A korai privatizációk alaptechnikái
- 3.6. Vállalatok eladása részvényértékesítés útján
- 3.7. Felszámolás, végelszámolás, banki kényszertulajdonlás
- 3.8. Az állampárt vagyonának széthordása
- 3.9. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek átalakulása
- 3.10. FÜGGELÉK: A BÉT-re bevezetett és 2009 és 2022-ben is jegyzett, egykori állami tulajdonú cégek listája
- 3.1. Amiben sosem volt konszenzus
- BIBLIOGRÁFIA
- 1. Az állami és a magántulajdon konfliktusainak történetéből az Árpád-kortól 1989-ig
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2025
ISBN: 978 963 664 045 3
Hivatkozás: https://mersz.hu/mihalyi-privatizacio-es-allamositas-magyarorszagon-1//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
