Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon I.

Bevezetés

1.1.1. táblázat. Államosítások, tulajdoni és valutareformok a 17–20. században

Tulajdonreformok			Vagyonvesztéssel járó valutareformok
Év	Esemény	Legfontosabb változások	Év	Új pénz
1671–1711	Felségárulók vagyonának elkobzása.	Wesselényi-féle összeesküvés, Thököly-felkelés, hegyaljai felkelés, Rákóczi-szabadságharc.	1541–1686	A dénár elértéktelenedése.
1690– 1741	A török hódoltság alól felszabadult földbirtokok restitúciója és redisztribúciója.	Az Újszerzeményi Bizottság működése.	1703 1740	Dukát, féltallér poltura (libertás). Poltura, dénár, krajcár.
1690– 1741		Az Újszerzeményi Bizottság működése.	1753–1757	Konvenciós forint bevezetése a Habsburg-monarchiában.
1773	Mária Terézia feloszlatja a jezsuita rendet.	Rendházak bezárása.
1782–1790	II. József betiltja a kontemplatív egyházi rendeket.	A rendházak felét és a földvagyon jelentős részét a kincstár szerzi meg.	1796–1797	Ausztria–Magyarország területén megszűnik a papírpénz konvertibilitása. Fizetésképtelenség a külföld felé.
1805 – 1864	Úrbérrendezés	A földesúri és jobbágyi földek jogi és fizikai szétválasztása
1811. márc. 15.	Államcsőd: a császári pátens 80%-kal devalválja a papírpénz árfolyamát; az államadósság kamatát a felére csökkentik.	Az adókat már új pénzben kell fizetni.	1811–1816	Osztrák papírforint devalvációja (1811, 1816). Fedezet nélküli pénzek: Einlösungschein, Anticipationschein, Wiener Währung.
1836	Kisajátítási törvény a közlekedési infrastruktúra fejlesztése érdekében.
1848	Jobbágyfelszabadítás a földesúri kárpótlás ígéretével.	A jobbágyparaszti földek 80–90%-át érinti.	1843	Nem kamatozó pénztárjegy, Kossuth-bankó.
1849–1850	Felségárulók vagyonának elkobzása.
1853	Kárpótlási és földtehermentesítési nyílt parancs.	A földbirtokosok részleges kárpótlásának ígérete az 1848-ban elvett földekért.	1857	Osztrák forint.
1852–1854	Úrbéri pátensek, ősiség eltörlése.	A paraszti pozíciók romlása, föld öröklésének szabályozása.
1867	Az 1849-ben elvett birtokok nagy részének visszaadása.
1867–1902	Népiskolák államosítása (a katolikus egyház kárára).	Az iskolák 6%-át érinti.
1880–1890	Magánvasutak államosítása.	Vasúti hálózat 80%-ának államosítása.	1867	Osztrák–magyar forint
1887–1925	Távközlés államosítása.	Városi telefonhálózat és a telefonhírmondó államosítása.	1984	Valutareform: áttérés az aranyfedezetre
1918–1919	Intézkedések a tőkemenekülés megállítására, szocializálások.	Bankok, biztosítók állami felügyelet alá helyezése, földosztás, vállalatok, lakóházak, pénzintézetek, nagy- és kiskereskedelem államosítása.	1914–1918	Kék pénz, fehér pénz, szovjet pénz, postapénz.
1920	Az 1918/19-es forradalmi törvények visszavonása.	Magántulajdon visszaállítása.	1921	Magyar (arany)korona.
1921	Trianoni szerződés.	A magyar arisztokrácia földbirtokainak jelentős része a határokon túlra kerül.	1921	A Monarchia utódállamai saját nemzeti valutákat vezetnek be.
1924–29	Nagyatádi-féle földreform.	A földterület 8,5%-át érinti.
1925	A királyi család alapítványi vagyonának zárolása.	40 ezer hold ráckevei birtok.
1920–38	Föld- és háztelek juttatása a Vitézi Rend tagjainak.	A földterület 0,05%-át érinti.	1926/27 1931		Pengő bevezetése. Részleges államcsőd, arany pengő bevezetése.
1936–38	Hitbizományi reform.	A földterület 0,5%-át érinti.
1920 – 44	A zsidóság vagyonának elrablása.	A vagyonok minden fajtáját érinti.	1944/45		Vöröshasú pengő.
1944–50	A svábok kitelepítése.	Elsősorban a föld- és ingatlan vagyont érinti.	1946		Bankjegydézsma, adópengő, forint bevezetése (1 USD = 11,7 Ft).
1945–49	Földosztás.	A földterület 35%-a került igénybevételre.	1946
1945–49	Államosítások.	Az ipar, a pénzügyi szektor teljes, a kisipar és a kiskereskedelem túlnyomó részének államosítása. Vagyondézsma.	1952-re a forint vásárlóereje az 1945. évi szint 38%-ára csökkent. A forint vásárlóértéke gyakorlatilag változatlan.
1948–53	Mezőgazdaság szocializálása (I.)	Tsz-ek szervezése 1,6 millió hektáron.
1950–53	Tömeges kitelepítések.	200 ezer lakás államosítása. Kb. 5200 bp.-i lakás „kiürítése” és 2500 család kitelepítése a határ menti falvakból.
1959–62	Mezőgazdaság szocializálása (II.)	A tsz-ek földterülete eléri a 4,7 millió hektárt.