Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon II.

Intézmények, technikák

3 HVG, 2006. febr. 11. Ennek nyomán az AES ismét beperelte a magyar államot. A washingtoni választott bíróság (ICSID) több évi vita után, 2010 szeptemberében elutasította az amerikai cég 30 M USD-s kárigényét. Erre válaszként 2011 tavaszán az AES – pontosabban annak magyar leányvállalata, az AES Borsodi Energetikai Kft. – leállította az 1996-ban megvásárolt, 90 MW kapacitású, széntüzelésű tiszapalkonyai és a 71 MW kapacitású, biomasszaalapon működő Borsodi Hőerőművet. Pár hónappal később viszont sikerült vevőt találni a két erőműre. Egy debreceni kötődésű vállalkozó, Danyi János cége, a Civis Capital Ingatlanfejlesztő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vásárolta meg a két erőművet – minden bizonnyal strómanként (NG, 2011. márc. 29.; MTI, máj. 10.). Ez is oka lehetett annak, hogy a MEH az átruházást nem hagyta jóvá. A felszámoló december közepén a két telephelyre vonatkozóan 132 dolgozó (105 fizikai és 27 szellemi munkakörben foglalkoztatott) csoportos elbocsátását jelentette be (http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/visszavonul_magyarorszagon_az_amerikai_energiamulti_a_karok_maradnak.506110.html). 2012 tavaszán az AES leállította az 1977–78-ban üzembe helyezett – vagyis 35 éves – Tisza II. erőművet (NSZ, 2012. márc. 27.). Mindez vélhetően összefüggött azzal, hogy az AES angol tulajdonosai 2012 nyarán végül is elvesztették az ICSID előtt zajló második perüket is, miképpen a Dunamenti Erőmű egyik tulajdonosa, az Electrabel is (6.2.9.). Végül 2014 őszén az akkor már több éve elhagyott és üzemképtelen berentei és tiszapalkonyai erőművet 604 M Ft-ért ukrán és orosz befektetők vették meg a felszámolótól (http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/ki_nem_talalna_ki_vett_ket_magyar_eromuvet.587658.html). Az orosz és ukrán befektetők által Smart Power System Zrt.-nek nevezett vállalkozást 2020-ben az MVM egyik leánycége – ismeretlen áron – visszavásárolta.