MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Privatizáció és államosítás Magyarországon II.
Intézmények, technikák
5
A kikötő piaci értékelését a Neuner + Henzl Tanácsadó Kft. végezte, és azt 3,6–4,1 Mrd Ft közötti sávban állapította meg (ÁSZ, 2007: 32).
Tartalomjegyzék
- PRIVATIZÁCIÓ ÉS ÁLLAMOSÍTÁS MAGYARORSZÁGON II.
- Impresszum
- II. Intézmények, technikák
- 4. Az állam privatizációs és vagyonkezelő intézményei
- 4.1. Kell egy szervezet!
- 4.2. A kezdet kezdete
- 4.2.1. Az ÁVÜ megalakulásának körülményei
- 4.2.2. Az ÁVÜ döntési mechanizmusa, szervezeti felépítése
- 4.2.3. Az ÁVÜ által kezdeményezett privatizációs programok
- 4.2.3.1. Az Első Privatizációs Program
- 4.2.3.2. A Második Privatizációs Program
- 4.2.3.3. A belvárosi irodaház program
- 4.2.3.4. A külkereskedelmi vállalatok átalakítása
- 4.2.3.5. Kastélyprogramok, 1993–2025
- 4.2.3.6. A sportpálya-program
- 4.2.3.7. Az ÁVÜ-re rákényszerített ágazati minisztériumi programok
- 4.2.3.1. Az Első Privatizációs Program
- 4.2.4. Az ÁVÜ döntési mechanizmusai
- 4.2.5. Az ÁVÜ igazgatótanácsának működése
- 4.2.6. 1992: változik a szélirány
- 4.2.1. Az ÁVÜ megalakulásának körülményei
- 4.3. Két szervezet egymás mellett
- 4.4. A privatizációs törvény születése és az ÁPV Rt. felállítása
- 4.5. Az ÁPV Rt. működése
- 4.6. A vagyonkezelő intézmények alvállalkozásai
- 4.7. A kincstárivagyon-kezelő szervezet(ek)
- 4.8. A vagyontörvény és az MNV Zrt. megalapítása
- 4.8.1. Minisztériumi háttérintézmény – társasági formában
- 4.8.2. A vagyon mégsem került egy kézbe
- 4.8.3. Visszavont kísérletek a privatizáció felgyorsítására
- 4.8.4. Egyre bonyolultabb, egyre átláthatatlanabb szervezet
- 4.8.5. A vagyontörvény első három évének tanulságai
- 4.8.6. A 2. Orbán-kormány újra szétszedte az MNV Zrt.-t
- 4.8.1. Minisztériumi háttérintézmény – társasági formában
- 4.9. A 2012-es Alaptörvény és következményei
- 4.10. FÜGGELÉK: Nemzetközi kitekintés
- 4.11. FÜGGELÉK: Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a kastélytörvényt
- 4.1. Kell egy szervezet!
- 5. Kvázitulajdonosok megjelenése
- 5.1. Privatizáció verseny és pénz nélkül
- 5.2. A települési önkormányzatok
- 5.3. A társadalombiztosítási önkormányzatok
- 5.4. Alkalmazotti tulajdonszerzés
- 5.5. A mezőgazdasági termelők tulajdonszerzése az élelmiszeriparban
- 5.6. Kiszervezések alapítványi formában 2014-től
- 5.1. Privatizáció verseny és pénz nélkül
- 6. A legértékesebb cégek eladása külföldi befektetők részére
- 6.1. A „kemény mag” privatizációja
- 6.1.1. A tortaszeletelés analógiája
- 6.1.2. Pénzügyi vagy szakmai befektetőkre építsük a privatizációs stratégiát?
- 6.1.3. Többségi vagy kisebbségi csomagot adjon el a magyar állam?
- 6.1.4. Az aranyrészvénytől a lex Molig
- 6.1.5. Egyben vagy külön értékesítsük a „kemény mag” vállalatait?
- 6.1.6. Az állami tulajdon felhígulása privatizáció előtt
- 6.1.7. Eladás és/vagy tőkeemelés?
- 6.1.8. Milyen szerepet kapjanak a minisztériumok a privatizációban?
- 6.1.9. Nyílt vagy zárt, egy- vagy többfordulós pályázat?
- 6.1.10. Vezetőváltás privatizáció közben
- 6.1.11. Az állami tulajdonban maradt nagy cégek csúcsvezetői
- 6.1.12. Mire fordítsuk a privatizációs bevételeket?
- 6.1.13. Blue chip-részvények elzálogosítása
- 6.1.14. Suchman Tamás szerepe
- 6.1.15. FÜGGELÉK: Kína és Oroszország külön útja
- 6.2. A szabályozási környezet megteremtése
- 6.2.1. Privatizáció és reguláció
- 6.2.2. Az ún. természetes monopóliumokról
- 6.2.3. A vertikálisan integrált rendszerek szétválasztása
- 6.2.4. A vezetékes szolgáltatások sajátosságai
- 6.2.5. A vasút mint elméleti közgazdasági probléma
- 6.2.6. A tulajdonosi jogosítványok megoszlása az állam és az önkormányzatok között
- 6.2.7. Az Európai Unió és a piacok liberalizációja
- 6.2.8. A független szabályozó szervezetek összeolvasztása 2021-ben
- 6.2.9. Koncesszió és a profitok szabályozása
- 6.2.10. A villamosenergia-ipar hosszú távú megállapodásai
- 6.2.11. Árszabályozás és liberalizáció az oligopolisztikus piacokon, 1990–2010
- 6.2.12. Választások előtt nem emelkednek az árak
- 6.2.13. Rezsicsökkentési kampány, 2010–2023
- 6.2.14. A pénzügyi piacok liberalizációja
- 6.2.15. Mi lett a szerencsejáték-üzlet monopolhelyzetével?
- 6.2.16. A lakossági hulladékszállítás szabályozása 2013–2023
- 6.2.17. A termőföld-tulajdonszerzés alkotmányellenes korlátozása 1994–2024 között
- 6.2.1. Privatizáció és reguláció
- 6.3. A légi közlekedés privatizációja
- 6.3.1. A történet eleje és vége
- 6.3.2. A Malév kétszeri eladása és kétszeri visszaállamosítása
- 6.3.2.1. A Malév tőkeemeléses eladása
- 6.3.2.2. Válás magyar módra
- 6.3.2.3. Jönnek az angolok?
- 6.3.2.4. Négy évig senkinek sem kellett ….
- 6.3.2.5. Kínai, orosz vagy magyar vevő jön?
- 6.3.2.6. Orosz befektető magyar strómanon keresztül
- 6.3.2.7. A Fidesz strómanját Demjánnak hívták
- 6.3.2.8. A Malév csődje speciális szabályok szerint
- 6.3.2.1. A Malév tőkeemeléses eladása
- 6.3.3. A Budapest Airport eladása – 75 éves vagyonkezelési szerződés keretében
- 6.3.4. A Malév csődjét a repülőtér meglepően könnyen túlélte
- 6.3.5. A Covid-válság után ismét támad a kormány
- 6.3.1. A történet eleje és vége
- 6.4. A Matáv privatizációja három szakaszban
- 6.5. A villamosenergia-ipar privatizációja
- 6.5.1. Mérleg: áttörés és visszarendeződés
- 6.5.2. MVM – egykor az ország legnagyobb társasága
- 6.5.3. A kétszintű társasági rendszer problémái
- 6.5.4. A privatizáció első kísérlete
- 6.5.5. Sikeres privatizáció 1995-ben
- 6.5.6. Lassú víz partot mos …
- 6.5.7. Robbannak az aknák
- 6.5.8. Szabálytalan alku a szakszervezetekkel
- 6.5.9. Titkos megállapodások a befektetőkkel
- 6.5.10. A Fidesz másképp látja…
- 6.5.11. Liberalizáció magyar módra
- 6.5.12. Küszködés a Vértesi Erőművel
- 6.5.13. A menedzsment visszavág
- 6.5.14. Kocsis-korszak az MVM-ben
- 6.5.15. Teljesen átrendeződnek a nyugat-európai piacok
- 6.5.16. Paks 2 – nem kellett volna még dönteni róla
- 6.5.17. A Fidesz mindent visszacsinált
- 6.5.1. Mérleg: áttörés és visszarendeződés
- 6.6. A regionális gázszolgáltatók privatizációja
- 6.7. A Mol eladása – vegye bárki, csak ne az oroszok
- 6.7.1. Bevezetés
- 6.7.2. Egy integrált nemzeti vállalat
- 6.7.3. Átalakulás – vagyonértékelés nélkül
- 6.7.4. Részvényosztogatás – koncepció nélkül
- 6.7.5. Lenyeljen-e mindent a Mol?
- 6.7.6. A privatizációs koncepció változása
- 6.7.7. Másodszorra jobban ment
- 6.7.8. A tőzsdei értékesítés harmadik üteme
- 6.7.9. A gázár-vita és az ÖMV első lopakodó hadművelete
- 6.7.10. Egymilliárd dolláros regionális expanzió
- 6.7.11. Liberalizáció
- 6.7.12. A gázüzletág értékesítése és a negyedik tőzsdei menet
- 6.7.13. A Mol saját magát veszi…
- 6.7.14. Az ÖMV utolsó rohama
- 6.7.15. Mégis orosz kézbe kerül a cég?
- 6.7.16. Mennyit is kaptunk a Molért?
- 6.7.17. Az állam eldugta a maradék Mol-részvényeket
- 6.7.1. Bevezetés
- 6.8. Antenna Hungária: privatizáció a médiaháború fogságában
- 6.8.1. Bevezetés
- 6.8.2. Mit kínáltunk eladásra?
- 6.8.3. Sorozatos vezetési válság
- 6.8.4. Az első privatizációs stratégia
- 6.8.5. A pályázat
- 6.8.6. A privatizáció nem aktuális?
- 6.8.7. Próbálkozások a tőzsdén
- 6.8.8. Tíz év után végre siker
- 6.8.9. Mégis a franciák nyertek
- 6.8.10. A franciák visszaadták
- 6.8.11. Újra magánkézben az AH
- 6.8.1. Bevezetés
- 6.9. Privatizáció a biztosítási és a bankszektorban
- 6.9.1. Úttörő szerepben
- 6.9.2. A két nagy biztosító diszkrét privatizációja, 1986–1990
- 6.9.3. A külföldi tőke első megjelenése a bankszektorban
- 6.9.4. Privatizáció helyett konszolidáció, 1991–1994
- 6.9.5. Fordulat: a nagy bankokat is el kell adni!
- 6.9.6. Bankprivatizáció pályázat nélkül – az MKB esete
- 6.9.7. Az OTP és Csányi Sándor siker örténete
- 6.9.8. A Budapest Bank kínkeserves eladása
- 6.9.9. Gyors siker: az MHB privatizációja
- 6.9.10. Végre verseny: a Takarékbank, a K&H Bank és a Mezőbank privatizációja
- 6.9.11. A kis és közepes méretű bankok megszűnése
- 6.9.12. FHB – a fölösleges állami bank, 1997–2018
- 6.9.13. A Postabank és Princz Gábor kudarca
- 6.9.14. Az MNB-bankok privatizációja, 1993–2001
- 6.9.15. Tanulságok
- 6.9.16. FÜGGELÉK: A magyar banki és biztosítási szektor áttekintő adatbázisa, 1975 – 2015
- 6.9.1. Úttörő szerepben
- 6.10. Kit érdekel a víz és a szennyvíz?
- 6.11. A vasút privatizációjának kezdetei
- 6.11.1. MÁV: A 156 éves óriásvállalat
- 6.11.2. Működhet-e nyereségesen a MÁV?
- 6.11.3. A vasút szerepe a gazdasági növekedésben
- 6.11.4. Ami a tisztánlátást zavarja...
- 6.11.5. Két lehetséges stratégia
- 6.11.6. A MÁV Cargo privatizációja
- 6.11.7. Az osztrákok kiszorítása a GYSEV-ből
- 6.11.8. Merre tovább?
- 6.11.9. A MÁV megkapta a Volán-vállalatokat, 2021
- 6.11.1. MÁV: A 156 éves óriásvállalat
- 6.12. A gyógyszeripar privatizációja
- 6.12.1. Bevezetés
- 6.12.2. Chinoin – „igen” az első kérőnek
- 6.12.3. Human – először kanadai kézbe
- 6.12.4. Richter – önállóan és egyedül
- 6.12.5. Egis – kanyargós út a szakmai befektetőhöz
- 6.12.6. Biogal – nem ők döntöttek
- 6.12.7. Alkaloida – ötödszörre sikerült
- 6.12.8. Reanal – végül magyar kézbe került
- 6.12.9. Összegzés
- 6.12.1. Bevezetés
- 6.13. A MAHART szétesése és eltűnése
- 6.13.1. A magyar hajózás története a II. világháború után
- 6.13.2. Holdingstruktúra a vagyonfelélés szolgálatában
- 6.13.2.1. A belföldi folyami személy- és áruszállítás privatizációja
- 6.13.2.2. A tengerhajózás felszámolása
- 6.13.2.3. A balatoni hajók ingyenes és törvénytelen átadása az önkormányzatoknak
- 6.13.2.4. Mi lett az ingatlanpiaci cégekkel?
- 6.13.2.5. Az Interlightert nem sikerült eladni
- 6.13.2.6. A kiüresített holding megszűnése
- 6.13.2.7. Az MNV Zrt. lemondott az állami tulajdonú hajózási cégekről
- 6.13.2.1. A belföldi folyami személy- és áruszállítás privatizációja
- 6.13.1. A magyar hajózás története a II. világháború után
- 6.14. A Posta állami tulajdonban maradt
- 6.15. A Volánt lenyelte a MÁV
- 6.16. FÜGGELÉK: A Magyar Köztársaság kormányának privatizációs stratégiája, 1994–1998
- 6.16.1. Bevezetés
- 6.16.2. Az új privatizációs törvény alapelvei
- 6.16.3. Az új privatizációs szervezet
- 6.16.4. Döntési mechanizmusok és privatizációs technikák
- 6.16.5. A kárpótlás folytatása és lezárása
- 6.16.6. A társadalombiztosítási önkormányzatoknak történő vagyonátadás alapelvei
- 6.16.7. Privatizációs készpénzbevételek, 1994–1997
- 6.16.1. Bevezetés
- 6.17. FÜGGELÉK: Egy jól informált politikai szereplő vallomása az 1994–95-ös időszakról
- 6.1. A „kemény mag” privatizációja
- 7. Az állami vagyonkezelő szervezetek altársaságai és ingatlanvagyona
- 7.1. Mire jók az altársaságok?
- 7.2. Magyar Fejlesztési Bank
- 7.3. Reorg-csoport, a „rossz bank”
- 7.4. Az állami vagyonkezelők által létrehozott vegyes, társasági alapok
- 7.5. Az ingatlanvagyon sorsa
- 7.5.1. Miként jött létre túlkínálat az ingatlanpiacon?
- 7.5.2. Hajógyári Sziget Vagyonkezelő Kft. – a türelem sem terem rózsát
- 7.5.3. Belvárosi Irodaház Kft. – 12 évig állami tulajdonban
- 7.5.4. Hová lett a Prudent-Invest?
- 7.5.5. BIF – egy tőzsdei cég
- 7.5.6. Váltó-4 (Libra Rt.) – amit lehetett, kiszivattyúztak belőle
- 7.5.7. Árpád Ingatlanhasznosító Kft. – diszkréten eladva
- 7.5.8. Kisrókus 2000 Ingatlanhasznosító Kft. – megkerülni a közbeszerzést
- 7.5.1. Miként jött létre túlkínálat az ingatlanpiacon?
- 7.6. Az állami vagyonkezelők termőföld- és erdővagyona
- 7.1. Mire jók az altársaságok?
- BIBLIOGRÁFIA
- 4. Az állam privatizációs és vagyonkezelő intézményei
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2025
ISBN: 978 963 664 101 6
Hivatkozás: https://mersz.hu/mihalyi-privatizacio-es-allamositas-magyarorszagon-2//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
