MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Privatizáció és államosítás Magyarországon I.
Bevezetés
5
Az úttörőmozgalom hagyományai a Tanácsköztársaságtól datálódnak. 1919 tavaszán alakult meg a VII. kerületi Rottenbiller utcai iskolában az első úttörőcsapat. Ez Marx Károly nevét vette fel. A Magyar Úttörők Szövetsége, „a gyermekek önkéntes tömegszervezeti tömörülése” a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség ernyője alatt alakult meg 1945-ben.
Tartalomjegyzék
- PRIVATIZÁCIÓ ÉS ÁLLAMOSÍTÁS MAGYARORSZÁGON I.
- Impresszum
- Előszó
- BEVEZETÉS
- Privatizáció és rendszerváltás
- Nemzetközi kitekintés
- 1978–2008: A Friedman-korszak
- Globalizáció, liberalizáció, dereguláció
- Vállalatból társaság
- Egyedi értékesítés
- Kombinált értékesítési formák
- A Treuhand-modell
- Likvidáció
- Bennfentes privatizáció
- Tömeges privatizáció
- Privatizációs ígéretek a 21. század elején a költségvetési hiányok betömködésére
- A magyar modell
- 1978–2008: A Friedman-korszak
- Módszer és nézőpont
- A témakör hazai szakirodalma
- A nemzetközi szakirodalom
- A populista narratíva
- A könyv felépítése
- Szerkesztési elvek, források
- Kulcsfogalmak, intézmények, definíciók
- Köszönetnyilvánítások
- Privatizáció és rendszerváltás
- 1. rész. Fejezetek az állami és a magántulajdon konfliktusainak történetéből az Árpád-kortól 1989-ig
- 1. Az állami és a magántulajdon konfliktusainak történetéből az Árpád-kortól 1989-ig
- 1.1. Bevezetés
- 1.1.1. A királyok és a nagybirtokos elit rivalizálása
- 1.1.2. A tatárjárás következményei
- 1.1.3. A földbirtokok újraosztása a török hódoltság után
- 1.1.4. Hitbizományosok kasztja
- 1.1.5. A kunok és a jászok kiváltságai
- 1.1.6. A tanyavilág kialakulása
- 1.1.7. Mária Terézia és II. József állami kezelésbe veszi a szerzetesrendek vagyonát, 1771–1790
- 1.1.8. Az ősiség eltörlése és a jobbágyok földhöz juttatása 1848-ban
- 1.1.9. Betyárok kora
- 1.1.10. A modern infrastruktúra államosítása, 1722–1932
- 1.1.11. A temetők közhasználata
- 1.1.12. Az állami vasút állami vasgyártást, a vasgyártás szénbányát igényelt, 1870–1945
- 1.1.13. Az iskolák államosítása, 1868–1910
- 1.1.14. Kivándorlás és földvásárlások
- 1.1.15. A történeti Magyarország összeomlása, 1914–1922
- 1.1.15.1. Az arisztokraták három kasztja
- 1.1.15.2. Ideiglenesség és anarchia mindenben és mindenütt
- 1.1.15.3. A gazdaság militarizálása az I. világháború idején
- 1.1.15.4. Tizenhat kérészéletű bábállam a történelmi Magyarország területén, 1918–1922
- 1.1.15.5. A Károlyi-korszak intézkedései
- 1.1.15.6. Táncsics Mihály és a Tanácsköztársaság szelleme
- 1.1.15.7. A bukás után: mindent vissza
- 1.1.15.1. Az arisztokraták három kasztja
- 1.1.16. Reformok és vagyonelkobzások a Horthy-korszakban
- 1.1.16.1. A Habsburg-család vagyonának zár alá vétele
- 1.1.16.2. Lex Károlyi
- 1.1.16.3. A családi birtok jogi intézménye
- 1.1.16.4. Vagyonváltsági törvények
- 1.1.16.5. Népszövetségi kölcsönök és a külföldi tőke szerepe
- 1.1.16.6. Földjuttatás a Vitézi Rend tagjainak
- 1.1.16.7. Kárpótlás Trianonért: az optánsperek
- 1.1.16.8. Trianon és az állam benyomulása a sport területére
- 1.1.16.9. A Nagyatádi-féle földreform
- 1.1.16.10. Gömbös- és Teleki-földreform tervei
- 1.1.16.11. A gazdaság militarizálása a német háborús nagytérgazdaságban, 1938–1945
- 1.1.16.12. A média egy részének államosítása
- 1.1.16.13. A zsidóság jogfosztása és vagyonának elvétele, 1848–1956
- 1.1.16.14. Tervek a „hárommillió koldus” országának átalakítására
- 1.1.16.1. A Habsburg-család vagyonának zár alá vétele
- 1.1.17. A szocialista tulajdon fokozatos kiépülése 1945-től
- 1.1.17.1. Totális elitváltás
- 1.1.17.2. Az első pártprogramok
- 1.1.17.3. Az 1945. évi földosztás
- 1.1.17.4. A német ajkú kisebbség (svábok) jogfosztása, 1944–1950
- 1.1.17.5. A szlovákok kitelepítése, 1946-–1949
- 1.1.17.6 Politikai konszenzus a nagyvállalatok államosítása ügyében
- 1.1.17.7. Magyar–szovjet közös vállalatok alakítása
- 1.1.17.8. Elhagyott Javak Kormánybiztossága – az első állami vagyonkezelő
- 1.1.17.9. A pénzintézetek államosítása
- 1.1.17.10. A „fordulat évéhez” vezető út
- 1.1.17.11. Az ún. szabotázsperek
- 1.1.17.12. A szövetkezeti mozgalom felszámolása 1947-től
- 1.1.17.13. A kisipar és a kiskereskedelem államosítása 1949-től
- 1.1.17.14. Az államosított iparvállalatok átalakítása (ágazati példák 1948–1989)
- 1.1.17.15. A mezőgazdaság szocializálásnak első kísérlete, 1948–1953
- 1.1.17.16. A lakásvagyon részleges államosítása 1945 és 1953 között
- 1.1.17.17. A társadalombiztosítás, az oktatás, az egyházi intézmények, a kultúra és a tudomány államosítása
- 1.1.17.18. Akik túlélték, nem felejtettek
- 1.1.17.1. Totális elitváltás
- 1.1.18. Nagy Imre miniszterelnöksége és a kádári konszolidáció, 1953–1962
- 1.1.19. Magánvagyonok halmozódnak, 1953–1989
- 1.1.1. A királyok és a nagybirtokos elit rivalizálása
- 1.2. A posztszocialista privatizáció szellemi előkészítése, 1957–1989
- Bevezetés
- 1.2.1. Az állami vállalat – egy hamis önkép lebomlása
- 1.2.2. Reformok nagy és kis lépésekben
- 1.2.3. Ami megoldódott, és ami nem…
- 1.2.4. A gazdasági bajok közkézen forgó magyarázatai
- 1.2.5. Javaslatok a piaci szocializmus tulajdonmodelljének kialakítására
- 1.2.6. A versengő reformjavaslatok kioltották egymást
- 1.2.7. Szabad a vásár: 1987–1989
- 1.2.8. FÜGGELÉK: Nemzetközi kitekintés
- 1.2.9. A Lear király-effektus
- 1.2.10. Forrásjegyzetek
- Bevezetés
- 1.3. A magyar privatizáció alapmodellje, 1989–2010
- 1.3.1. A háromszereplős modell
- 1.3.1.1. A totalitárius vezető hatalma
- 1.3.1.2. Minden az arányokon múlik
- 1.3.1.3. Folyó kiadások és beruházási döntések
- 1.3.1.4. Jó és rossz vállalatok egymás mellett
- 1.3.1.5. Minden egy tömbből faragva
- 1.3.1.6. A három szereplő között nem volt kínai fal
- 1.3.1.7. A pártállam bizonyos értelemben jó tulajdonos volt
- 1.3.1.1. A totalitárius vezető hatalma
- 1.3.2. Az állami vállalat és a társasági modell összevetése
- 1.3.3. Mégsem kell mindent privatizálni?
- 1.3.4. Deindusztrializáció = munkahelyrombolás
- 1.3.5. Javultak a racionális gazdálkodás peremfeltételei
- 1.3.6. A „kemény mag” és ami azon kívül volt
- 1.3.7. Az állami irányítás eróziója
- 1.3.8. Nyitó leltár: A privatizálható vállalati vagyon értéke 1989/90-ben
- 1.3.9. A lakásvagyon privatizációja és a tőke mobilizálása
- 1.3.10. A dolgok a helyükre kerülnek
- 1.3.11. A könyv szerinti érték védelmében
- 1.3.12. A privatizációs bevételek előrejelzése
- 1.3.13. FÜGGELÉK: Sabaria Cipőgyár – egy tipikus történet
- 1.3.14. Forrásjegyzetek
- 1.3.1. A háromszereplős modell
- 1.1. Bevezetés
- 2. A kárpótlás
- 2.1. Bevezetés
- 2.2. Reprivatizáció, jóvátétel, kárpótlás a 90-es években
- 2.2.1. Definíciós bizonytalanságok
- 2.2.2. Kicselezett kisgazdák
- 2.2.3. Nemzetközi vonatkozások
- 2.2.4. A kárpótlási törvények születése
- 2.2.5. A holokauszt áldozatainak kárpótlása
- 2.2.6. … és mi lesz az arisztokratákkal?
- 2.2.7. Gerbeaud, Zwack és még néhány kivétel, melyek csak erősítették a szabályt
- 2.2.8. ... és mi lesz a műkincsekkel?
- 2.2.9. Mi legyen az Akadémia vagyonával?
- 2.2.1. Definíciós bizonytalanságok
- 2.3. Vita a várható következményekről 1990–91-ben
- 2.4. A települési önkormányzatok és az egyházak javára történő restitúció
- 2.5. A kárpótlási jegy pályája a kibocsátástól a megsemmisítésig
- 2.5.1. A kárpótlási jegy mint különleges értékpapír
- 2.5.2. A kárpótlási jegyet terhelő adókötelezettség
- 2.5.3. A kárpótlási jegy és a tőzsde
- 2.5.4. Falun nem lehetett visszafelé forgatni a történelem kerekét
- 2.5.5. A kárpótlási jegy felhasználása életjáradék szerzésére
- 2.5.6. A kárpótlási jegy felhasználása lakásingatlan szerzésére
- 2.5.7. A kárpótlási jegy–részvény csere intézménye
- 2.5.1. A kárpótlási jegy mint különleges értékpapír
- 2.6. A kárpótlási jegy felhasználása a „valódi” privatizációban
- 2.6.1. A kárpótlási jegy valódi értékének meghatározása
- 2.6.2. A Győrtej esete
- 2.6.3. A Matáv-sztori
- 2.6.4. A külföldi befektetők kezelése
- 2.6.5. Strómanok megjelenése
- 2.6.6. Kedvezmények halmozása
- 2.6.7. A kárpótlásijegy-hasznosító magántársaságok
- 2.6.8. Kísérletek a kárpótlási jegy tömeges felszívására
- 2.6.9. A Forrás Rt. botrányos tranzakciója, ami felett elsiklott a közvélemény
- 2.6.1. A kárpótlási jegy valódi értékének meghatározása
- 2.7. Történelmi lóvátétel?
- 2.8. FÜGGELÉK: A Központi Kárrendezési Iroda statisztikái (a 2007. október 29-i állapot szerint)
- 2.9. FÜGGELÉK: Nemzetközi kitekintés
- 2.9.1. A restitúció mint fő rendező elv
- 2.9.2. Akik jogosultak voltak vagy lettek volna személyi kárpótlásra
- 2.9.3. Csehszlovákia
- 2.9.4. Románia
- 2.9.5. Lengyelország
- 2.9.6. Szerbia
- 2.9.7. A Szovjetunió utódállamai
- 2.9.8. Föld, föld, föld…
- 2.9.9. „Mi” és „ők”
- 2.9.10. Államközi szerződések
- 2.9.11. Jegyek, vócserek
- 2.9.12. Mi lett az arisztokratákkal?
- 2.9.13. Az egyházak ügye
- 2.9.1. A restitúció mint fő rendező elv
- 3. A posztszocialista privatizáció joga és technikái
- 3.1. Amiben sosem volt konszenzus
- 3.2. 1988–1989: A Gt. és az átalakulási törvény
- 3.3. A második hullám (ÁVÜ- és ÁV Rt.-törvény)
- 3.4. 1995: A privatizációs törvény
- 3.5. A korai privatizációk alaptechnikái
- 3.6. Vállalatok eladása részvényértékesítés útján
- 3.7. Felszámolás, végelszámolás, banki kényszertulajdonlás
- 3.8. Az állampárt vagyonának széthordása
- 3.9. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek átalakulása
- 3.10. FÜGGELÉK: A BÉT-re bevezetett és 2009 és 2022-ben is jegyzett, egykori állami tulajdonú cégek listája
- 3.1. Amiben sosem volt konszenzus
- BIBLIOGRÁFIA
- 1. Az állami és a magántulajdon konfliktusainak történetéből az Árpád-kortól 1989-ig
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2025
ISBN: 978 963 664 045 3
Hivatkozás: https://mersz.hu/mihalyi-privatizacio-es-allamositas-magyarorszagon-1//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
